Magyarország célja, hogy továbbra is Közép-Európa termelési motorja legyen, az Apollo Tyres pedig az egyik henger ebben a motorban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a indiai cég gyöngyöshalászi abroncsgyárának ünnepélyes átadásán. 2008-ban még úgy vélte a Fidesz, hogy a”Gyöngyös és Mátra környezete annyira túlterhelt, hogy a térség nem visel el újabb szennyező forrást”.
Úgy fogalmazott: a magyarok nem lottón nyerték annak lehetőségét, hogy az Apollo Tyres Magyarországon valósította meg első, Indián kívüli zöldmezős beruházását, egy ilyen döntésben ugyanis kifejeződik a magyarok jövője iránti bizalom. Azt is hangoztatta, hogy az Apollo Tyres nem egyszerűen tőkét hozott Magyarországra, hanem egy családi vállalat tőkéjét, amivel
„a család kultúráját is elhozta hozzánk”.
Ez a vállalat egymagában is fontos talapzata Magyarország egyedülálló versenyképességének – méltatta a céget.
Nos, itt nem lehet pontosan tudni, mire is gondol a kormányfő, hiszen tavaly szeptemberben derült ki, hogy a valaha mért legrosszabb eredményt érte el Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján. A 69. hely persze egyedülálló, hiszen ennyire gyengén még sosem szerepeltünk, de talán nem tévedünk, ha azt vélelmezzük, hogy a miniszterelnök nem pont erre büszke. (Az ország versenyképességét rontó tényezők közül a jelentés egyebek mellett az intézményrendszer problémáit, a korrupciót, az átláthatatlanságot, a magas adóterheket emeli ki, illetve kitér a felsőoktatás és a szakképzés színvonalára, valamint arra, hogy a vállalatoknak csak elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni.)
Orbán Viktor kijelentését „árnyalja”, hogy 2008-ban a helyi Fidesz a gyár állítólagos környezetszennyező voltára tekintettel népszavazást kezdeményezett, mert „Gyöngyös és Mátra környezete annyira túlterhelt, hogy a térség nem visel el újabb szennyező forrást” – nyilatkozta akkor Tatár László, a gyöngyösi önkormányzat fideszes frakcióvezetője. Annak idején nem ez volt a Fidesz egyetlen gondja a beruházással, akkor még azért aggódtak, hogy „a cég nem adott tájékoztatást arról, hány szakképzett, hány szakképzetlen, hány diplomás dolgozóra lenne szüksége. Emellett – az ellenzéki párt közlése szerint – a kezdetben 900 főt foglalkoztató gyár 200 mérnököt eleve Indiából hozott volna.” Az Apollo Tyres már akkor is azt mondta, hogy „az új gyáron belül hozzák létre európai fejlesztő- és kutatóközpontjukat is, amelyben kezdetben hatvan magasan kvalifikált dolgozót fognak alkalmazni.”
A környezetvédelmi kifogásokról éppen lapunk tudta meg 2008-ban, hogy „a gyöngyösi helyszínen nem merült volna fel kizáró ok az üzem létesítésével kapcsolatban.”
A környezetvédelmi tanulmány készítői akkor azt is hozzátették, hogy egy korszerű gyárról van szó, amelynek tervezése a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történik. Igaz, egyúttal azt is megjegyzik, hogy a levegővédelem vonatkozásában „jelentős környezeti hatások merülhetnek fel.”
Kékesi Katalin, az azóta megszűnt ITDH Hungary (a HIPA elődje) sajtófőnöke akkor elmondta, hogy az Apollo garantálja a környezetvédelmi előírások betartását, és hozzátette azt is, hogy „ezek meghiúsulásakor a magyar állam komoly szankciókkal élhet”.
„a magyar adófizetők pénze itt majd jól fog kamatozni”.
