A kormány szerint világszínvonalú a magyar egészségügy

A kormánypárti politikusok szerint világszínvonalú az egészségügy, Balog Zoltán szerint álhírekkel manipulálják a közvéleményt. A HVG sorol pár példát, miért nincs ez így. A szerbek például simán ránk vernek.

“Letették elém a levest, kanalat nem adtak. Kérdeztem, mivel egyem, az ujjammal?” – számolt be olvasónk, akit nemrég a Honvédkórházban műtöttek. Nagyjából annyi volt a válasz, hogy igen, ez egy megoldás. Jellemzően a kórházi koszt is hagy némi kívánnivalót maga után, de vannak ennél jóval nagyobb bajok is. A drágább gyógyszert a betegnek magával kell vinnie, de van, hogy katétert kell vásárolnia a műtét előtt. Utóbbiról a kormányellenességgel kicsit sem vádolható TV2-ben beszélt egy riportalany. Ugyanott mutogattak felvételeket a penészes, gombás falú, hulló vakolatú csepeli tüdőgondozóról is.

Még ennél is van cifrább: egy nagyszülői telefon nyomán kiderült, az Országos Kardiológiai Intézetben – ahol a legbonyolultabb szívműtéteket végzik – nincs MR- és CT-berendezés, így a gyerekeket a Heim Pál, a felnőtteket a Szent István Kórházba küldik át. A telefonáló unokáját nyitott mellkassal kellett átszállítani a Heim Pálba. Az RTL Klubnak az Emmi csak annyit mondott, egyre több helyen vannak műszerek. Balog Zoltán miniszter kedd este az ATV-ben azt mondta,

“lehet, hogy a betegeket időnként nyitott mellkassal kell átszállítani egy másik kórházba CT-vizsgálatra, de korábban a másikban sem volt CT. Most legalább már van.”

 

Az egészségügyi államtitkár közben azt ígérte, jövőre már a Kardiológiai intézetben is biztosan lesz CT

Magyar Idők még áprilisban írt arról, hogy az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ legfrissebb felmérése szerint a betegek leginkább a hosszú várólistákkal, az ápolók és orvosok hangnemével elégedetlenek.

Kórházi fertőzés? Ugyan

Szintén nem fest rózsás képet az, hogy a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) 100 liter kézmosó folyadékot adományozott annak a kórháznak, amelyet előtte szavazáson lehetett kiválasztani. A lépéssel a kórházi fertőzéseket szeretnék visszaszorítani. Hatalmas botrányt váltott ki ugyanis, mikor a ReSzaSz-on alapuló 1001 orvos hálapénz nélkül csoport azt állította, hogy kórházi fertőzésben itthon többen halnak meg, mint autóbalesetben. A kórházigazgatók a spórolás érdekében visszamondják a takarítócégekkel kötött szerződéseket, de előfordult olyan is, hogy a sterilizáló napokig nem működött.

Az ÁNTSZ visszautasította ezt, azzal érvelt, hogy az adatok nyilvánosak, a biztonságos betegellátás feltételei adottak, ez az állítás pedig a bizalmat ássa alá. Aztán kiderült, annyira nem nyilvánosak mégsem, mert ezek döntéselőkészítő adatok, amelyeket nem lehet csak úgy kikérni. Az egyébként kérdéses, mennyire pontosak az adatok, tudunk olyan esetről, ahol a kórház a beteg felé nem ismerte el a kórházban összeszedett fertőzés tényét, így nagy kérdés, az szerepel-e bármilyen statisztikában. A Társaság a Szabadságjogokért pert indított, meg egy kampányt is, ahová az emberek beküldhetik történetüket. Eddig 80-at kaptak, amelyet továbbítottak is az ÁNTSZ-nek, hogy az érintett intézményt vizsgálják, de mind lepattant. Az elmúlt időszakban két tragédia is történt. Az egyik a Honvédkórházban: a szülők az RTL Klubnak azt mondták, a 8 napos kisbabájuk kórházi fertőzésbe halt bele – a vérvétel kimutatta a fertőzést –, a rendőrség nyomozást indított. A Blikk pedig korábban arról írt, a szolnoki Hetényi-kórházban is elkapott egy fertőzést egy újszülött, akit utána hiába kezeltek hetekig a SOTE-n, nem tudták megmenteni. A szolnoki kórház azt állítja, minden szabályt betartottak.

Ott áll kezében a lesújtó CT-vel

A kormány kitalálta – és egyébként az ötlet nem rossz –, hogy a rákgyanús betegek soron kívül, 14 napon belül jussanak el CT- vagy MR-vizsgálatra. Ide csak szakorvos utalhat be, hozzá viszont bizonyos betegségek esetén nehéz bejutni – mondták a rendszer bevezetése után fél évvel. A 14 nap onnantól tartható volt – bár például a Jánosban több műszer volt, mint ember –, ám a rákot kimutató eredménnyel a beteg a későbbiekben nem tudott előzni, ezért az orvosok végig soron kívüliséget javasoltak, de nem látjuk nyomát annak, hogy ezt megfogadták volna.

Egyes szakrendelésekre még mindig nehézkes eljutni, a leghosszabb várólisták talán a gasztroenterológián vannak. Egy kiskapu van – mondta Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online szervezetének alapítója:

„a rákgyanús betegeket, amennyiben panaszaik keresőképtelenségükkel összefüggésben állnak, emiatt pedig táppénzes állományban vannak, soron kívül tudjuk szakorvoshoz küldeni.”

Amúgy nem. A bonyolultabb laborvizsgálatokat is csak szakorvos rendelheti el. Békássy szerint jó lenne, ha a daganatos megbetegedés gyanújával hozzájuk forduló pácienseiket – a „14 napos CT szabályhoz”, vagy a táppénzes állományban tartott betegek soronkívüliségéhez hasonlóan – mihamarabb szakorvosi vizsgálatra utalhatnák. Csökkenteni lehetne a nyomást a szakrendeléseken, ha bizonyos ügyekben a háziorvosok is eljárhatnának, licencvizsgák birtokában például diabetológiai betegek gondozását végezhetnék, vagy a németországi példához hasonlóan ultarahangos vizsgálatot végezhetnének.

Nemcsak a CT-re, laborvizsgálatra eljutni sem egyszerű: május közepén próbaképpen bejelentkeztünk egy szigetszentmiklósi szakrendelőbe, másfél hónappal későbbre kaptunk időpontot. A megfejtés a pénzhiány.

Ahhoz képest, milyen jó lehetne, nagyon rossz

Év elején kiderült, hogy az Európai Egészségügyi Fogyasztó Index rangsorában három helyet esett vissza Magyarország, már a korábbi sereghajtók is lehagynak bennünket – írta akkor a napi.hu. A csehek közben elérték a nyugat-európai szintet, Szerbia is előttünk jár. Külön listán nézték a költséghatékonyságot, ott Magyarország hátulról a harmadik, Romániát és Bulgáriát megelőzve. Az elemzésben még ki is emelik, hogy ezt a gyenge eredményt egy színvonalas orvosképzés és a társadalombiztosítás alapú finanszírozás ellenére sikerült produkálni.

Egy állami egészségügyi szereplőkkel teli munkacsoport is készített egy alapos jelentést, de ezt sem teszi ki a kormány az ablakba. 2015 végéig bezárólag elemezték a helyzetet, nagyon súlyos mondatokat találtunk benne. Hangzatos kormányzati szlogen, hogy a várólisták csökkennek, de alaposan megnézve a számokat látszik, ez nem mindenre igaz. A jelentés szerint

“a 2014. és a 2015. év vonatkozásában megállapítható, hogy jelentős változás az országos átlagos tényleges várakozási időben nem volt. A várakozási idõ hossza enyhén megnőtt (52-rõl 53 napra).”

Megnéztük a friss, 2016-ra vonatkozó adatokat is a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján, továbbra sincs mindenhol javulás. (A két lista elnevezése nem ugyanaz, de vélhetően ugyanazt mutatja.)

  • A gerincstabilizáló műtétre 13,
  • a szív elektrofiziológiai vizsgálatára 11,
  • koszorúér tágításra 7,
  • gerincsérv műtétre, a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának egyik féle műtétjére, illetve egyes nőgyógyászati műtétekre 1 nappal többet kell várni, mint egy évvel korábban.

Nagyot javult viszont a helyzet a szürkehályog-, a térd- és csípőprotézis-műtéteknél, ahol 29-70 nappal lett jobb a helyzet. Több területen viszont nem változott semmi, mandulaműtétre például ugyanannyit kell várni.

A munkacsoport által készült jelentés a szürkehályogműtéteken mutatta be, hogy az átlagok között milyen óriási eltérések voltak 2015-ben megyékre lebontva.

Forrás: www.hvg.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.