Így keres állást a magyar a neten

Egyedülálló kutatást készített a Piac&Profit részére a SentiOne online piackutató cég a digitális magyar álláspiacról, meglepő eredményekkel. Eszerint egyre fontosabb a véleményvezérek szerepe az internetes munkaerőpiacon, a közösségi oldalak között megdöbbentően jól szerepel a Twitter. Nem veszett ki a rasszizmus sem a bérek meghatározásánál és még lenne mit tanulnia a cégeknek az álláshirdetésekről.

Az online csatornák térhódítása egy sor gazdasági-üzleti folyamatot alakít át és a társadalomban is mélyreható változásokat indított el. Nincs ez máshogy a munkakereséssel sem – vagyis, pont, hogy máshogy van -, hiszen az online csatornák megsokszorozódásával egy, korábban ismeretlen módszertan mentén történik a folyamat, akár a munkavállalói, akár munkaadói oldalt tekintjük. A Piac&Profit felkérésére a SentiOne mélyre ásott a webes világban, hogy kiderítse az adatvezérelt igazságot – ki, hol és milyen munkát keres a weben.

A kutatáshoz a 2016. június 8. és 2017. június 8. között közzétett online tartalmakat elemezték.

Ezen időszakban összesen 9394 online bejegyzés született a magyar weben ’állást keresek’ témakörben – a Facebookon, Twitteren, blogokon, fórumokon, weboldalakon, Instagramon.

Álláskeresők

Kik?

A nemek aránya szinte teljesen kiegyensúlyozott, azaz az online álláskereső felhasználók, olvasók, valamint a témára reflektáló emberek körében szinte ugyanannyi a nő, mint a férfi.

Hol?

Az online tudásszerzés, – átadás legnépszerűbb platformja a Facebook, ami minden mást jelentős hátránnyal maga mögé utasít. Második helyen szerepel a Twitter, ami különösen annak fényében meglepő, hogy ennek a csatornának a napi használata Magyarországon nem túl elterjedt, a harmadik helyet pedig az állásközvetítő weboldalak szerezték meg.

Az ’Állást keresek’ témában legtöbbször cikkező, azt legtöbbet említő csatornák:

Blogok: hataratkelo.blog.hu, blogaszat.hu, urban-eve.hu

Fórumok: gyakorikerdesek.hu, forum.index.hu, prohardver.hu

Portálok: megyeiapro.hu, 444.hu, docplayer.hu

És mikor?

A délelőtt 11 és a dél kiugróan előkelő helyen szerepel – ahogy az adatok is mutatják, valószínűleg az emberek kihasználják az ebédszünetet, vagy munka hiányában ekkor kelnek fel, aki váltani akar, ilyenkor tudja úgy használni az irodai gépet és netet, hogy más nem látja.

Alábbiakban láthatjuk, hogy az elmúlt egy év online diskurzusai alapján – állásajánlati oldalról – a szektorok miként aránylanak egymáshoz (melyik típusú állások, állásajánlatok a legkeresettebbek, legnépszerűbbek online. Melyik szektorban hirdetnek meg leggyakrabban munkalehetőséget.

allas_chart.001

Az Álláshirdetők

legnépszerűbb álláshirdető online és közösségi média platformok és trendekamelyek az álláshirdető tartalmakat és ezek szélesebb kontextusát ölelik fel és teszik közzé. Az elmúlt egy évben közel 22 000 olyan online bejegyzés született, amely álláshirdetéssel és az ehhez kapcsolódó online diskurzussal foglalkozott. A férfi olvasók, felhasználók itt már valamivel aktívabbak, mint a nők.
Jól látható módon megnőtt a portálok, weboldalak szerepe is (az ’Álláskeresők’ eredményeivel összehasonlítva). Érdekes összefüggés: az állásokat többségében a weboldalakon hirdetik meg. Ugyanakkor az Álláskeresők szemszögéből vizsgált kutatás eredményei jól mutatják, hogy az ehhez kapcsolódó online diskurzus bizony nem a forrásanyagot publikáló portálokon, hanem a közösségi média felületeken történik (Facebook, Twitter).

A folyamatosan visszatérő topikok:

  • többkörös interjú után a cég hihetetlen alacsony fizetést ajánl, majd mikor az interjúalany felháborodik, akkor nekik áll feljebb: hogy akkor miért jelentkezett, hiszen tudhatta volna a hirdetésből, hogy ide alacsonyabb képesítés is elég lett volna
  • az ’Elvárások’ menüpont mindig gyönyörűen ki van bontva. Miközben az ’amit nyújtunk”, az még mindig egy homályos folt a cég oldaláról (Itt olvashat arról, mitől lesz tökéletes az álláshirdetés!)
  • nyelvi korlátok külföldi munkavállalásnál – a téma népszerűsége magával hozza a következtetést, hogy a külföldi munkavállalás még ma is egy nagyon népszerű topik
  • a cég nem ad meg konkrét elérhetőséget vagy valami teljesen hiteltelen email címmel kommunikál
  • rasszizmus a munkaadó oldaláról. Bőrszín alapján meghatározott bérkülönbségekről is osztottak meg személyes tapasztalatokat online.

Tippek, tanácsok

Ez alatt a 365 nap alatt több mint 2700 olyan webes bejegyzés született, amelyek az álláskeresés ’best practice’ módszereit taglalták, vagy épp olvasói/álláskeresői szemszögből erre reflektáltak a közösségi és online médiában.

 

Legfontosabb, legérdekesebb kulcsgondolatok:

  • Ne feledkezz meg róla, hogy munkanélküliként milyen támogatásokat igényelhetsz, pl. álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap)
  • Próbáld meg egy napra szervezni az állásinterjúkat, így jelentősen csökkentheted az utazás költségeit
  • Kezdő munkavállalóként legyünk tisztában az alapfogalmakkal, mielőtt rábólintunk valamire, például a fizetésre. Míg a bruttó összegben már benne foglaltatik az adó, az egészségbiztosítás és a nyugdíjjárulék, a munkavállaló bankszámlájára már az ezekkel csökkentett nettó összeg kerül.
  • Rendkívül elterjedt álláskeresőként…- tól,…- ig… sávban meghatározni a bérigényt. Gyakran tanácsadók is sűrűn javasolják. Csakhogy a munkáltatók is előszeretettel választják inkább a sáv alját. A megoldás: lehetőleg 1 konkrét számot adjunk meg bruttóban, azzal a kiegészítéssel: az ajánlat a tárgyalás (bónuszok, juttatások) függvényében alkuképes.
  • A HR-technológia nagy hatással volt arra, hogyan nézik át a cégek és a toborzók az életrajzokat. Olyan szoftvereket fejlesztettek ki, amelyek automatizmusok segítségével keresik a megfelelő kulcsszavakat a jelöltek CV-jében. Ilyen rendszereket ma már szinte minden nagyobb cég használ. Olvassuk el alaposan az álláshirdetést! Vannak olyan szavak, melyeket többször említenek? Ha igen, ez arra utalhat, hogy ezeket a tulajdonságokat vagy képességeket várják el a pozícióhoz, így fontos, hogy beleillesszük őket életrajzunkba.
  • A közösségi média hasznos módja a kapcsolatfelvételnek mind interjú előtt, mind interjú után. A cég posztjainak kedvelése és megosztása növelheti az ismertségünket, így meg tudnak minket különböztetni a sok jelentkező között.
  • Mentsük le az álláshirdetést, hogy ha később inaktívvá is válik a link, akkor is vissza tudjuk keresni
  • Fontos, hogy már az önéletrajzod elnevezésében is legyen benne a neved és az is, hogy melyik nyelvűt küldöd: pl. Érték Elek CV_hun
  • Ha a lakhelyedtől távol eső pozícióra pályázol, akkor már a kísérőlevélben, vagy a CV-ben utalj rá néhány sorban, hogy nem véletlenül küldted a jelentkezésedet, hanem tudod vállalni az utazást / költözést.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.