Harmincmillió forintot nyert a Heves Megyei Önkormányzat a megyei éghajlatváltozási platform létrehozására, illetve a megye klímastratégiájának kidolgozására. A projekthez kapcsolódóan tegnap délelőtt megalakult és első tanácskozását is megtartotta a megyeházán a megyei éghajlatváltozási platform. Ezzel párhuzamosan az első Heves megyei klímakonferencia is lezajlott.
A tanácskozáson Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kitért arra, hogy a közgyűlés elnökeként, geológusként és magánemberként is öröm számára a most induló komplex munka, amelynek lényege, a szakemberek szűkebb hazánkban is kidolgozzák azokat a hosszú távú terveket, amelyek biztosítják azt, hogy az utódaink is fenntartható, egészséges körülmények között élhessenek.
Az éghajlatváltozási munkacsoport tagjai között többek között ott ülnek a megyénkbeli iparkamara, az agrárkamara, az egri egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Kaptárkő egyesület képviselői is, akik garanciát jelentenek arra, hogy megbízható stratégiát dolgoznak ki a témakörben.
A továbbiakban Szabó Zsolt, fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint közszolgáltatásokért felelős államtitkár beszélt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében a klímaplatform szerepéről, illetve a klímavédelem érdekében életre hívott pályázati lehetőségekről.
Kiemelte, két alapkérdésre kell választ keresnünk, amikor a klímapolitikáról van szó. Az első, mennyi pénzt takaríthatunk meg a fenntarthatóságot szem előtt tartva a megújuló energiaforrások alkalmazásával, a második miként tudunk megfelelni a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, illetve eleget tenni a szerződéses kötelezettségeinknek. Ismert tény, hogy 2018. december 31. után csak azok az intézmények kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek a fenntarthatóság és az energiatakarékosság jegyében működnek, 2020 után pedig a családi házakra is ugyanez a szigorú szabály vonatkozik majd.
Elhangzott, ma a magyar családok átlagosan 1,8 millió forintot fordítanának lakóházuk felújítására, ez az összeg azonban kevés. A hazai magáningatlanok hetven százaléka jelenleg energiapazarló módon működik.
Aki segítséget kér, talál megoldást
Szabó Zsolt hangsúlyozta, az elkövetkező években országos viszonylatban 760, megyénkben ebből 140 milliárd forint összegű pályázati keret nyílik meg, melynek fő célja az energetikai korszerűsítések segítése. Fontos cél a vízgazdálkodás racionalizálása, a megújuló energiaforrások alkalmazása az élet minden területén, a nemzeti parkok támogatása. E célok megvalósítása érdekében konzultációt kezdeményeznek az önkormányzatokkal, cégekkel, vállalkozásokkal, s a tudás megosztásával, közös munkával dolgozzák ki a megfelelő stratégiát. Figyelembe veszik a helyi értékeket és sajátosságokat, s minden lehetséges fórumon felhívják arra a figyelmet, hogy aki most nem él a lehetőséggel, annak a későbbiekben nem lesz esélye megfelelő forrásokhoz jutni. Arra kérte a konferencia résztvevőit, kérjenek segítséget céljaikhoz a tárcától, illetve a szakma képviselőitől.
Forrás: heol.hu
