Hazánk szinte az összes települését a Fidesz irányítja, de akadnak városok, ahol az ellenzék képviselője a polgármester. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? – Ennek járt utána a Népszava, melynek írását alább közöljük.
Hat szocialista – köztük a megválasztott polgármester –, hat jobbikos és három fideszes képviselő: így nézett ki a 2014-es önkormányzati választás után Gyöngyös önkormányzata. Tipikus patthelyzet, amely ha megmerevedik, működésképtelenné válik a város, hisz egyedül, erőből egyik oldal sem tudja irányítani. Hetekig tartott a kötélhúzást, s már az is felvetődött, hogy új választást kell kiírni, amikor egy sokak által vitatott, de a helyiek szerint végül logikus és elfogadható döntéssel vágták szét a gordiuszi csomót. A szocialista Hiesz György – aki 2002 és 2010 között már irányította Gyöngyöst, s több cikluson keresztül volt a térség országgyűlési képviselője – a fideszes Tatár Lászlót és a jobbikos Kévés Tamást kérte fel alpolgármesternek, így a mátraalji településen egyfajta nagykoalíció jött létre a pártok között. Ez főként annak tükrében mutat az országos politikától merőben eltérő kompromisszumkészséget, hogy korábban a fideszesek többször is kijelentették: a képviselő-testületben nem működnek együtt sem a Jobbikkal, sem a baloldallal. Közleményükben akkor úgy fogalmaztak: Gyöngyösnek határozott vezetésre van szüksége, és nem egy pozíciófoglalások mentén alakult érdekszövetségre, s a Fidesz-KDNP nem hajlandó asszisztálni a széteső baloldal és a radikális Jobbik érdek- és hatalomvágyához.
Azok a városlakók, akiket Gyöngyös utcáit járva megkérdeztek, alig-alig beszéltek politikai alkuról, szerintük az elmúlt két és fél év épp azt mutatta meg, hogy értelmes emberek értelmes célok érdekében akkor is együtt tudnak működni, ha más-más platformon állnak. – Persze gondolom, ideológiai alapokon két perc alatt hajba kapnának, de azt látjuk, hogy az önkormányzati üléseken inkább messziről kerülik az ilyen csatározások lehetőségét, és mindhárom oldal arra koncentrált, hogy a gyöngyösieknek jobb legyen – mondta egy nyugdíjas férfi a Fő téren felállított nyári színpad előtt.
A színfalak mögött persze már két és fél éve folyamatos taktikai egyeztetések zajlanak, hogy ez a törékeny béke meg is maradjon. Hiesz György szocialista polgármester maga is elismeri: olykor idegőrlő tárgyalások előzik meg a legapróbb döntéseket is, de ez az ára annak, hogy minden évben el tudják fogadni – olykor ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül – a város költségvetését. Ennek az az ára, hogy gyakran kell egyeztetni az alpolgármesterekkel és a frakcióvezetőkkel.
Amikor kidolgoznak egy-egy pályázatot, a Fidesz-frakcióra hárul, hogy megszerezzék hozzá a támogatást a központi büdzséből – ez is a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) hallgatólagos mechanizmusa, a szocialisták vagy a jobbikosok nem ülnek a húsosfazék környékén, esélyük se lenne… Milliárdok ugyan nem hullottak Gyöngyös ölébe, de jóval többet kaptak, mint Hatvan, ahol a helyi polgármester összekülönbözött a térség erős emberével, Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselővel, s azóta a Zagyva-parti várost szépen csendben minden fejlesztési listáról lehúznak. Gyöngyös azonban az elmúlt pár évben kapott ötszázmillió forintot a városból Mátrafüredig tartó kerékpárút megépítésére, jutott pénzt a nagy templom száz éve megrongálódott toronysisakjának cseréjére, s az észak-nyugati városrész rehabilitációjára, beleértve a zömmel cigányok lakta, kétes hírű Duranda-telepet. Ez utóbbit a Máltai szeretetszolgálattal közösen vezényelik le, félév múlva indul egy 450 milliós műszaki beruházás is ugyanitt, de nyertek közel 300 milliót a művelődési ház energetikai korszerűsítésére, 580 milliót a régi honvédségi laktanya rehabilitációjára.
Édes teher Gyöngyös számára az M3-s autópálya közelsége: ennek köszönhetően jó néhány nagy cég megtelepedett itt, ám az általuk befizetett iparűzési ad miatt a központi költségvetésből közel egymilliárd forinttal kevesebb normatívát kapnak a kötelező feladatokra. – Nem vagyunk szegény önkormányzat, de annyira gazdag se, hogy ne hiányozzon ez a pénz a fejlesztésekhez – mondja Hiesz György. Pláne, hogy a város jó adóerő-képessége miatt a kistérség is bűnhődik: a társulási szinten működtetett szociális, gyermekvédelmi és kistérségi feladatokra náluk is kevesebb jut.
Forrás: www.nepszava.hu
