Így talált az Eurostat kétszer annyi szegényt Magyarországon, mint a KSH

Az Eurostat friss jelentése szerint 2016-ban a magyar lakosság 32 százaléka anyagi és szociális deprivációban élt. Ezzel Európában csak Romániában, Bulgáriában és Görögországban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. Az uniós átlag 16 százalék.

Az Eurostat jelentése azért (is) érdekes, mert a magyar statisztikai hivatal, a KSH épp nemrég hozta nyilvánosságra saját számait, amik alapján 2016-ban a magyarok 14,5 százaléka élt súlyos anyagi deprivációban. A különbség majdnem kétszeres, ráadásul úgy, hogy az Eurostat a KSH adatait használta (az Eurostat soha nem végez saját adatfelvételeket, mindig a tagállamok statisztikai hivatalainak adataiból dolgozik).

Más mutatók

A különbség azért állt elő, mert a két statisztikai hivatal két különböző mutatót használ: az Eurostat az anyagi és szociális deprivációt, a KSH a súlyos anyagi deprivációt.

Az Eurostat azokat tekinti anyagilag vagy szociálisan depriváltnak, akik nem engedhetnek meg maguknak legalább öt tételt az alábbi listáról:

• váratlan kiadások fedezése,
• évi egy hét üdülés,
• nem csúsznak a számlák és a törlesztőrészletek befizetésével,
• legalább kétnaponta tudnak húst, vagy vegetariánus megfelelőjét enni,
• mindig megfelelően meleg van az otthonukban,
• van személygépjárművük,
• le tudják cserélni az elhasználódott bútoraikat,
• le tudják cserélni az elhasználódott ruháikat,
• legalább két pár, megfelelő méretű cipőjük van,
• minden héten tudnak legalább egy kis összeget saját magukra fordítani,
• rendszeresen végeznek szabadidős tevékenységet,
• legalább havonta egyszer össze tudnak jönni családjukkal vagy barátaikkal enni vagy inni valamit,
• van internetkapcsolatuk.

Ehhez képest a KSH szerint azok számítanak súlyosan anyagilag depriváltnak, akik nem engedhetnek meg maguknak legalább négy tételt az alábbi listáról:

• váratlan kiadások fedezése,
• évi egy hét üdülés,
• nem csúsznak a számlák és a törlesztőrészletek befizetésével,
• legalább kétnaponta tudnak húst, vagy vegetariánus megfelelőjét enni,
• mindig megfelelően meleg van az otthonukban,
• van személygépjárművük,
• van telefonjuk,
• van színes televíziójuk,
• van mosógépük.

A kritériumok alapján látszik, hogy az Eurostat által használt mutató tágabban értelmezi a depriváció fogalmát, illetve szociális kritériumai is vannak. Más szóval az Eurostat által használt mutató tágabb halmazt fed le. Ezek alapján nem meglepő, hogy a KSH és az Eurostat jelentései közt hatalmas különbség van.

Egyébként Magyarország esetében mindkét mutató értéke csökkent az elmúlt években (vagyis a súlyosan anyagilag deprivált, valamint az anyagilag és szociálisan deprivált magyarok száma is csökkent). Ez persze nem jelenti, hogy ne lenne katasztrofális a magyar adat úgy általában, és különösen uniós összehasonlításban.

Inkább a jobb számokat hagsúlyozzák

A KSH éves jelentéseiben hajlamos azokat a szegénységi és társadalmi egyenlőtlenségi mutatókat hangsúlyozni, főleg európai összehasonlításban, amikben Magyarország jól (vagy legalábbis jobban) teljesít.

A 2016-ra vonatkozó, 2017 végén megjelent jelentésbe került egy összehasonlító térkép a Gini-együtthatóról (a Gini az összjövedelem koncentrációját mutatja a lakosság jövedelmi rétegei között):

Illetve a relatív jövedelmi szegénységi arány országonkénti összehasonlításáról került egy grafikon a jelentésbe, azzal a magyarázattal, hogy a jövedelmi szegénységi arány “országonkénti összehasonlítása annak relatív jellege miatt nem tükrözi a valós életszínvonal különbségeket”.