Nőtt a dolgozói szegénység

Ellentétes folyamatokat láthattunk a magyarországi szegénységben tavaly. Miközben a dolgozói szegénység újabb csúcsra ért, addig a mélyszegénység csökkent.

Ma már csaknem minden tizedik dolgozó szegénynek számít Magyarországon, amire az adatfelvétel kezdete, 2005 óta nem volt példa. A Eurostat adatai szerint a foglalkoztatottak társadalmi juttatások után mért szegénységi aránya 2016-ban elérte a 9,6 százalékot az egy évvel korábbi 9,3 után. Ők azok, akiknek a jövedelme nem éri el a medián 60 százalékát. A világgazdasági válságot követő években, egészen 2014-ig 5-7 százalék között mozgott a dolgozói szegénység, azóta azonban nem áll meg a növekedés.

A szegénységben élők mediánjövedelme és a szegénységi küszöb közötti különbség tavaly 18,8 százalékra csökkent Forrás: MW

Ez nem azt jelenti, hogy csökkentek volna a jövedelmek. Az elmúlt évek dolgozói szegénységének növekedésében kulcsszerepet játszott, hogy egyre többen vannak a közfoglalkoztatottak, akiknek a keresete mélyen alatta marad az átlagnak. A tavalyi év első 11 hónapjában 6,2 százalékkal, 261 ezer forintra nőttek a bruttó keresetek, a közfoglalkoztatottaké azonban 1 százalékkal csökkent, ami 79 ezer forintot jelentett számukra. Nettóban számolva a nemzetgazdaságban csaknem 8 százalékos keresetnövekedést láthattunk (173 500 forint), a közmunkásoknál pedig 0,5 százalékos növekedést (52 500 forint).

Tavaly azonban elsősorban vélhetően nem a közfoglalkoztatottak alacsony bére okozta a kedvezőtlen trend folytatódását. Egyrészt létszámuk nem nőtt tovább a megelőző évhez képest. Másrészt az ebben a programban zömében részt vevő, középfokúnál alacsonyabb végzettségűek szegénységi aránya 25 százalékra csökkent a 2015-ös 27-ről. A középfokút elérő, de felsőfokúnál alacsonyabb végzettségűek szegénységi aránya 11,4 százalék, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ösnél. Aggodalomra okot adó tényező viszont, hogy a magasan képzetteké, vagyis a felsőfokú végzettségűeké 6 százalékra növekedett, ami egy év alatt 1,4 százalékpontos emelkedést, két év alatt triplázódást jelent.

A nálunk fejlettebb országokban alacsonyabb, a kevésbé fejlettekben magasabb a dolgozói szegénység. Habár tavalyi adatok még nincsenek a régióból, de 2015-ben Romániában a munkavállalók csaknem 19 százaléka élt a mediánjövedelem kevesebb mint 60 százalékából, Lengyelországban 11,2, Csehországban pedig 4 százalékos ez az arány.

Az idei évben ellentétes folyamatok határozhatják meg Magyarországon a dolgozói szegénység alakulását. A 2017-ben várható, 10 százalék körüli nemzetgazdasági bruttó béremelés miatt többen kikerülhetnek a dolgozói szegénységből, habár a minimálbér közelében keresők döntő többségének erre minden bizonnyal még várniuk kell. A közfoglalkoztatottak pedig kizárt, hogy kikerüljenek ebből a kategóriából.

Jó hír azonban, hogy a szegénység „mélysége” (a szegénységi rés) két éve csökken, és már annyira alacsony, mint a válság előtt volt. A szegénységben élők mediánjövedelme és a szegénységi küszöb közötti különbség tavaly 18,8 százalékra csökkent a 2015-ös 21,8 százalékról. Az EU-ból még csak 2015-ös adatok vannak, de a 24 százalék feletti uniós átlagnál és a kelet-európai országokénál is alacsonyabb a magyar ráta, vagyis a szegénység nem olyan „mély”, mint például Romániában vagy Bulgáriában.

Forrás: www.vg.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.