Négy éve szűnt meg az autós képzések végén addig szokásos rutinvizsga. Azóta a tanulók csak forgalomban vizsgáznak és ott kell bemutatniuk, hogy mennyire tanultak meg például parkolni vagy szabályosan megfordulni.
A rutin- és forgalmi vizsga összevonása rengeteg fejtörést okozott az oktatóknak, mert az előírt 50 percben kellett megtalálniuk az egyes gyakorlatok elvégzéséhez szükséges helyet és sokszor már ezzel elment a vizsgaidő jelentős része, miközben a tanuló még nem mutatta meg, képes-e felismerni az átlagos forgalmi helyzeteket. A helybéliek sem mindig örültek annak, hogy a vizsgázok az utcákon mutatták meg, mennyire mennek a manőverek, és vizsga sokszor a néha a forgalmat is feltartotta.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság ezért a jövő év elejétől az eddigi négy manőverezési feladat helyett már csak kettőt ír elő a vizsgázóknak. A parkolási feladatok közül a járda mellé előre vagy hátra beállás, illetve a merőleges jobbra előre, jobbra hátra vagy balra előre manőverek közül kell egyet elvégezni, de lesz egyívű, vagy egy Y-forduló is.
A kevesebb manőverezési feladat mellett talán több idő marad az autóvezetés egyéb fogásainak felmérésére, tehát időben és térben több forgalmi helyzetben derülhet ki, hogy a tanuló kaphat-e jogsit, vagy sem. Ez persze lehet rossz hír is, hiszen így a gyakorlás során sokkal több útvonalat kell majd bejárni, és a vizsga időtartama sem változott.
A másik gond, hogy bár a változás jelentős, de ez valószínűleg mégsem oldja meg az autós tanfolyamok jelenlegi problémáit. Miközben még mindig kevés az oktató, egyre többen iratkoznak be az autósiskolákba, és a rendeletekben szabályozott előírások (a kötelező 580 kilométer vezetési gyakorlat, vagy, hogy az oktatók munkaideje maximum napi 10 óra lehet) miatt, aki ma jogosítványt szerezne, átlagosan kilenc hónapig elhúzódó tanfolyamra számíthat, legalábbis Budapesten és környékén.
Hiába indították újra három éve az oktatóképzést, a szigorú feltételek miatt évente körülbelül százötven, frissen vizsgázott oktató lép munkába, de ugyanennyien abba is hagyják, mert kiöregszenek a szakmából vagy nem tudnak megélni ebből a munkából.