Kezdőlap Gazdaság Brüsszel: a kormány nem veheti el a lakosság uniós milliárdjait

Brüsszel: a kormány nem veheti el a lakosság uniós milliárdjait

114
0

Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd Ft energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll – derült ki az Energiaklub ma délutáni hírleveléből. Arra a lehetőségre, hogy a Bizottság az energiamegtakarítási célok elvétésére hivatkozva elkaszálhatja a forrásátcsoportosítást, a Portfolio már számos alkalommal felhívta a figyelmet az elmúlt egy évben. Az önkormányzati és egyházi épületek felújítása ugyanis sokkal kevesebb energiát tudna megspórolni, mint ha az elöregedett és energiafaló házak felújítására költenénk a pénzt.
Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd Ft energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll – derült ki az Energiaklub ma délutáni hírleveléből. Arra a lehetőségre, hogy a Bizottság az energiamegtakarítási célok elvétésére hivatkozva elkaszálhatja a forrásátcsoportosítást, a Portfolio már számos alkalommal felhívta a figyelmet az elmúlt egy évben. Az önkormányzati és egyházi épületek felújítása ugyanis sokkal kevesebb energiát tudna megspórolni, mint ha az elöregedett és energiafaló házak felújítására költenénk a pénzt.

shutterstock_373280797

Aggódik Brüsszel a bevállalt céljaink elvétése miatt

A magyar kormány idén nyáron indította el Brüsszelben a KEHOP módosítási kérelmet (a legelső hivatalos elismerést ebben a cikkben írtuk meg), hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa.

Az Energiaklub a brüsszeli és budapesti forrásaitól úgy értesült, hogy az Európai Bizottság a kérelmet egyelőre nem hagyta jóvá: a múlt hét folyamán a hivatalos levélben küldte el észrevételeit Magyarországnak.

A levél tartalma nem nyilvános, de információik szerint a Bizottság azért aggódik, hogy ha a támogatási forrásokat nem a lakóépületek felújítására fordítja a magyar állam, akkor nem fognak teljesülni a KEHOP-ban meghatározott energiamegtakarítási célok. A KEHOP-ban egyébként világosan vállalta az indikátorok között a magyar kormány azt, hogy 2023-ig bő 50 ezer, lakossági tulajdonban álló épület energiahatékonysági felújításához nyújt vissza nem térítendő uniós támogatást.

Ez nem véletlen, hiszen a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül – emlékeztet most rá az Energiaklub.

Fontos tudni, hogy míg a 2007-2013-as uniós ciklusban nem lehetett uniós forrásokból támogatni a lakóépületek korszerűsítését, addig a 2014-2020 közötti ciklusban az Európai Bizottság ezt lehetővé tette. A magyar kormány mindezek tükrében a Brüsszelnek 2014-ben leadott programban erre a célra kb. 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást különített el, amely dokumentumot a Bizottság 2015. tavaszán elfogadta.

minimalisan-csokkent-az-euro_124130

A fentiekkel összhangban tavaly nyáron még úgy volt, hogy 45%-os vissza nem térítendő uniós támogatást és 45%-os hitelt kap majd a lakosság a 10%-os önerő mellett ahhoz, hogy ezrével elkezdhesse felújítani az energiapazarló családi házakat, illetve társasházakat.

Egy éve kezdtünk letérni az útról

A fenti keret után Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője egy éve jelentette be, hogy ezt a pénzt mégis átcsoportosítaná a kormány az önkormányzati és egyházi épületek felújítására, arra hivatkozva, hogy a vissza nem térítendő forrás jobban kell a kormányzati épületekre, illetve egyébként is nehézkes lenne megoldani igazságosan az ingyenpénz lakossági kiosztását.

Amint arra számos alkalommal rámutattunk: utóbbi érvek erősen sántítottak, mindenesetre a kormány a lakosságnak folyamatosan változó összetételű, de döntően hitelt tartalmazó EU-támogatást ajánlott volna fel “cserébe”.

A tavaly őszi kommunikációs zűrzavarban az egyik legfontosabb állítás az volt a kormány részéről, hogy jogi akadálya van a lakosságnak kiosztani az EU-pénzt. Ez csak részben igaz, mivel természetes személyek közvetlenül valóban nem kaphatnak uniós forrást, de jogi szervezeteken keresztül már igen (pl. a társasház kapja a pénzt, vagy egy energiahatékonysági alap osztja ki a családi házas kedvezményezetteknek).

Egy idén januári brüsszeli levélből már látszott, hogy a Bizottságnak nem tetszik a forrásátcsoportosítás. Nem volt azonban jogi eszköze arra, hogy rákényszerítse az országot a bevállalt indikátor teljesítésére, illetve a cél eléréséhez vezető menetrendet sem írhatta elő.

Folyamatosan változtak a tervek

Idén februárban Lázár egy Kormányinfón már azt jelezte, hogy a 45%-os vissza nem térítendő uniós támogatás helyett kétharmadnyi hitelt kap majd a lakosság összesen 200 milliárdos kerettel (egyharmadnyi uniós visszatérítendő forrást, egyharmadnyi MFB-s nulla százalékos hitelt). A fennmaradó egyharmadnyi részt (100 milliárd forint) pedig a lakosságnak kellett volna önerőként hozzátennie a beruházásokhoz.

A legutóbbi hivatalos konstrukciót június elején vázolta az MFB. Az elvileg idén októbertől induló új program megelégedett volna a legalább 10%-os önerővel, a további 90%-nyi rész pedig kamatmentes hitelként állt volna majd a lakosság rendelkezésére. Ezzel párhuzamosan a program teljes mérete 300 milliárd helyett “csak” 115/135 milliárd forint lett volna, illetve további 11-13 milliárdnyi lakossági önerő kellett volna hozzá. A programról az utóbbi hónapokban nem nagyon lehetett hallani.

A témához tartozik, hogy egy országos reprezentatív felmérés rámutatott, hogy a magas önerőnél és tisztán hitelalapú támogatásnál nagyon korlátozott lenne a lakossági érdeklődés az energetikai felújtások iránt.

Mi várható?

Azt, hogy az idén őszre beígért új programról miért nem lehetett nyár óta hallani, részben a brüsszeli állásponttal kapcsolatos kiváró álláspont, részben pedig a lakossági felmérés üzenete magyarázhatta. A mai fejlemény tükrében már jobban érthető, hogy miért volt óvatos a kormány a program előkészítésével.

A jelek szerint ha a kormány a levélváltások során nem tudja meggyőzni Brüsszelt arról, hogy miért indokolt elvenni a támogatást a lakosságtól (vagy nem tud olyan intézkedéseket ezért cserébe felajánlani, amelyek a CO-2 kibocsátási célokat jobban szolgálják), akkor mégis a lakosságnak kell majd kiosztani a pénzt, feltehetően egy energiahatékonysági alap közbeiktatása mellett.

 

Forrás: portfolio.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét