A milliárdosok köztünk élnek! – Rejtőzködő milliárdos a Mátrában

Mátrai települések is felbukkannak a Jeremie-pénzek körüli anomáliákban, a NAV egy mátraderecskei címen kereste a Metropolitan Egyetem alapítóját, Mészáros László üzletembert.

Szeptemberben nagy port vert fel, hogy kiderült, az Európai Unió (EU) által az ígéretes, feltörekvő, innovatív vállalkozásoknak szánt pénzeket hazánkban nem feltétlenül azok kapták meg, akiknek szánták. A Jeremie Alap forrásainak felhasználásával több lap, a Forbes, a HVG és a Figyelő is foglalkozott, néhány esetben pedig uniós vizsgálat is indult már.

A szálak Heves megyébe is elvezetnek, az egyik befektetési alap – ezek kapták meg az uniós forrást, amelyből végül a vállalkozásokat támogatniuk kellett volna –, a Morando egyik tulajdonosa papíron megyénkbeli, illetve vállalkozása is található Hevesben.

Az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-befektetések alapjából a Figyelő szerint 25 alapkezelő kapott pénzt, s körülbelül 250 vállalkozásukat számolták össze. Elemzésük szerint néhány kivételével egyikük sem ért el átütő sikert a befektetett 127 milliárd forintból (ebből 84 milliárd forint érkezett a Jeremie-forrásból, s végül 78 milliárdot fizettek ki). Ráadásul a tulajdonosok a 2010-2015. között elért 3 milliárd forint üzemi eredmény nagy részét ki is utalták maguknak osztalékként.

A Figyelő cikke szerint a cégeknek csupán egy kisebb része teljesít jól, mások stagnálnak, csökken az árbevételük, vagy tönkre is mentek. Plusz érdekesség, hogy a pénzt vidéki cégeknek szánták, hogy ott teremtsenek új munkahelyeket. Ehhez képest csupán a vállalkozások székhelye található vidéken, a cégek valójában Budapesten működnek, munkahelyből is 1500 lett.

Mátraballai befektetőcég

Vidéki a GTR Investment is, amelynek székhelye egy mátraballai családi ház, amely az egyebek közt vendégházat is üzemeltető Lajtos Györgyé. A céget a Forbes szerint 2011-ben alapította Sziklay Richárd, de már ekkor ott bábáskodott körülötte a Morando, hiszen a társaság könyvelőjének fiáról van szó, később pedig többségi tulajdont szerzett benne az alapkezelő. A legtöbb befektetésükben ez volt a forgatókönyv. A vállalkozás 417 millió forintot kapott tőkeemelésként, amelyet tokaji boros cégekbe adott tovább, az Első Magyar Borkereskedő Kft.-be, illetve a Meszes Major Kft.-be. A Forbes szerint mindkettő Tombor Andráshoz, korábbi miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető. Ő pedig a Morando egyik tulajdonosa. A GTR Investment ügyvezetője pedig Grácsmann Tibor jobboldali üzletember, az alapkezelő egyik volt tulajdonosának, a Fidesz-közeli Gansperger Gyulának a bizalmasa.

Gansperger, illetve egy másik morandos, Jutasi Zoltán pedig a Synergonnal is bizniszelt az alapkezelő cégeivel, írta a Forbes. A lap utal rá, hogy a Morando befektetései nem alkottak maradandót, ráadásul kijátszották a szabályt, ami szerint a befektetőkhöz köthető cégek nem kaphattak az alap pénzéből.

Vadásztársak a Mátrában

A Morandoban egyébként tulajdonos Mészáros László is (de tisztsége van az alapkezelő pályázatát benyújtó Gödöllői Üzleti Park Zrt.-ben is), akinek a bejelentett lakcíme több cégben, így a Metropolitan Egyetemhez (volt Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, amelynek alapítványi kuratóriumi elnöke is) kapcsolódó Central European Education Holdingban is mátraderecskei. Az ő vadásztársának, Lajtos Györgynek a háza ad székhelyet a GTR Investmentnek. Ugyancsak az ő címére van bejelentve a 2011-ben alapított Mobilháló Kft., amely azonban a fővárosban működik. A Mobilháló Kft. is kapott a Jeremie-alapból a Netfone Telecom csoporton keresztül, amely 1,3 milliárd forinthoz jutott. Honlapjukon azt írják, a Netfone Telecom cégcsoport tagjaként telekommunikációs szolgáltatásokat értékesít mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. A Netfone cégeket egyébként Nyíregyházára jegyezték be (egy csődbe ment Morando-befektetés telephelyére), de Budapesten van az irodájuk.

Egy fedél alatt a milliárdossal

Mészáros László csak papíron Heves megyei, bár birtoka is van a Mátrában. Amikor ugyanis Mátraderecskén a cégnyilvántartásokban szereplő címén kerestük, meglepődve tapasztaltuk, hogy csak egy szimpla családi házról van szó. Aztán kiderült, elnéztük a házszámot, s valójában egy évtizedekig nem lakott ingatlanba van bejelentve. A házat új tulajdonosa már egy éve igyekszik felújítani, de még csak a belső munkáknál tart, kívül látszik rajta, hogy hozzá sem nyúltak évtizedek óta. Mint a fiatalember elmondta, nem is tudott arról, hogy oda be van jelentve valaki, amikor az édesapja megvette neki a házat – telekáron adta azt az előző tulajdonos, Lajtos György –, az önkormányzatnál sem mondták. Először akkor szembesült vele, amikor az adóhivatalnál be akart százalékolni az ingatlanszerzés után. Rákérdezett a szomszédoknál is, de ők sem látták, hallottak róla soha. Most azonban egyre jobban aggódik amiatt, hogy baja lehet a sosem látott lakótárs miatt, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai személyesen is meglátogatták a minap, Mészáros urat keresve. Miután mondta nekik, hogy nem tudja, ki lehet az, de nem itt lakik, azt mondták neki, keresse meg, s kérje meg, hogy jelentkezzen ki tőle, mert esetleg problémája is lehet belőle. Ha az úrnak meggyűlik a baja az adóhatósággal, akkor ő akár a házát is elveszítheti.

Mészárosról egyébként Derecskén nem nagyon hallottak (mátraballai, recski testületi ülések jegyzőkönyvében viszont van nyoma), de sikerült olyan emberrel beszélnünk, aki elárulta: az illető földeket és tanyát is vett a környéken.

Recsken is van érdekeltsége

Mészáros Szentendrén él (2012-es iratokban is még ott volt a lakcíme), a mátraderecskei címre esetlegesen a birtokszerzés miatt lehetett szüksége. Megvásárolta ugyanis a Pétervására, Mátraballa, Mátraderecske és Recsk között, s közigazgatásilag az utóbbi településhez tartozó, a hegyekben fekvő, 400 hektáros Gyulamajort, ahol honlapja szerint gyep- és legelő-gazdálkodással, extenzív húsmarha tartással és erdőgazdálkodással foglalkozik, családi gazdaságként. S persze vadászati tevékenységgel is.

Érdekesség, hogy a Gyulamajor címére két cég is be van jelentve, az egyik a Gyulamajor Ökofarm Kft. 113 millió forintos tőkével, a másik a Gyulamajor Kft., 3 milliós törzstőkével. Az előbbi a mezőgazdasággal, az utóbbi a szálláshely-szolgáltatással foglalkozik. A cégek adataiban egyébként Mészáros László és felesége szentendrei címmel szerepelnek, így nem ezek miatt kereste az üzletembert a NAV, ugyanakkor érdekes, hogy az adóhivatal nem kapcsolta össze az adatbázisaikban két címmel is szereplő személyt.

Forrás: heol.hu