Pár évvel ezelőtt aligha hihették volna a jobbikosok, hogy miniszterelnök-jelöltjük beköszönő beszédében hosszú perceken át az uniós elosztási és bérfelzárkóztatási politikáról hallgatnak elemzéseket, mondatokat.
A Jobbik néppártosodása, balra nyitása azonban alapvetően megváltoztatta a helyzetet, így most már senki nem lepődhetett meg azon, Vona Gábor a Jobbik kongresszusán a párt béruniós kezdeményezéséről, és az uniós mechanizmusok megváltoztatásának szükségességéről beszélt.
A kongresszust azért hívták össze, hogy az elnökség és a választmány után hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté válassza a párt Vona Gábort. Emellett új választmányi elnököt is választanak a jobbikosok.
A kongresszust zárt ajtók mögött tartják, csak az elnök beszéde volt nyilvános, így ezúttal díszvendégek sem voltak. Csak a politikusok és az újságírók voltak jelen, az ATV-től például Havas Henrik tudósított, akit a jobbikosok celebként kezeltek, fotózkodtak is vele. Az egyik fotót például Apáti István képviselő csinálta Havasról és a rajongó jobbikosról.
Vona Gábor beszéde új bejelentést, nem várt fordulatot nem tartalmazott, és – ellenzéki vezetőtől talán meglepő módon – visszafogottan szórta csak a becsmérlő jelzőket a Fideszre és Orbán Viktorra. A Jobbik elnöke ezúttal inkább arra koncentrált, hogy elhitesse, pártja kormányzóképes erő lehet, ő pedig miniszterelnökként képes lenne kormányozni ezt az országot.
A beszéd túlnyomó részét az töltötte ki, Vona milyen Magyarországot képzel el, mit kínál a választóknak. A Jobbik vezetője „magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel” akar kormányozni, és négy jelzőt Vona többször is megismételt, milyen Magyarországon szeretne élni:
Biztonságos, élhető, igazságos, szabad országot kell teremtenünk!
Szerinte ma az a legnagyobb probléma, hogy Orbán Viktor úgy gondolja, a négy jelzőből egy is elég: a biztonság megteremtése ebben a bizonytalan világban. Vona elismerte, hogy a Fidesznek ebben a témában vannak érdemei, de a Jobbiknak – a Fidesszel ellentétben – „nem politikai termék, hanem kötelezettség”.
Vona mindenféle konkrétum nélkül azt állította, hogy a „Jobbik-kormány jobban megvédi majd a magyarokat, mint a Fidesz”
„Ha a Fidesz 10-es skálán 7-es szinten védi meg Magyarországot, a Jobbik 10-es skálán 10-es lesz.”
Mindez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a Jobbik „mindörökre” eltörli a letelepedési kötvényeket, visszaállítja a határőrséget, és nem ünnepel terrorgyanús személyekkel.
Orbán mint egy ovis
Vona ezután kifejtette, mit is ért az élhető ország kifejezés alatt. Természetesen elsősorban a bérek felzárkóztatását az uniós szintre. És itt következett egy hosszas kitérő a párt EU-s polgári kezdeményezésére, amely a béruniót, vagyis a közép-kelet-európai bérek nyugati szintre emelését célozza.
Ennél a részél Vona azt sérelmezte, hogy a magyar nyilvánosság elhallgatja a kezdeményezést (mint megírtuk, ennek az is lehet az oka, hogy még a sikeres kezdeményezés sem ró semmilyen jogszabályi kötelezettséget senkire). Illetve Vona kritizálta Orbánt, hogy „mint egy ovis eldobta a homokózólapátot”, vagyis nem állt a „történelmi lehetőség mellé”.
Vona szerint ugyanakkor Orbán nélkül is sikerre lehet vinni az ügyet. Naná, hogy a 2018-ban alakuló Jobbik-kormány tudná, amely a bérek növelésével párhuzamosan felszámolná a korrupciót. „Kíméletlenül kell leszámolnunk Orbán korrupt rendszerével” – mondta Vona, aki börtönt ígért a korrupt politikusoknak.
Vona felfedte a hóbortját
Valamire való ellenzéki vezető – legyen jobbikos vagy baloldali – nem hagyhatja ki a beszédéből az egészségügy és az oktatás helyzetét sem. Vona sem hagyta ki. A Jobbik vezetője szerint a bérek felzárkóztatása és a korrupció felszámolása mellett ez a két terület lesz a kormányzása fókuszában.
Vona szerint ha fideszeseknél rákérdez Orbán focirajongására, azt a választ kapja, hogy „el kell nézni neki ezt a hóbortot”. Vona azt mondta erre, hogy míg Orbán hóbortja a legjobb foci és legjobb stadionok építése Magyarországon, addig az ő hóbortja a legjobb egészségügy és a legjobb kórházak itthon. „Majd én is olyan átszellemülten nézem a megépült kórházakat, mint Orbán Viktor a háza mellé épült stadiont.”
Vona emellett az oktatást is megerősítené, sőt, megváltoztatná az oktatás filozófiáját. Egyrészt egész életen át tartó tudásra van szükség, másrészt át kell adni az iskolákban, hogy „magyar vagy, vagyis győztes”. Hiszen már maga az is győzelem, hogy „itt vagyunk és ezen a gyönyörű nyelven beszélünk”.
Nincs összefogás a balos pártokkal
Vona a beszéd végén még tisztázott egy választástechnikai kérdést. Szerinte összefogásra van szükség, „de nem gyengébb, hiteltelen pártokkal”. „Sem elvi, sem gyakorlati lehetőség nincs az ellenzéki pártokkal összefogni, hiszen ők is felelősek, hogy itt tartunk” – mondta Vona, aki tehát ezzel kizárta a lehetőségét egy Jobbik-MSZP paktumnak, amely választókerületi szinten megerősítené az ellenzéket.
Vona ugyanakkor azt mondta, hogy számít „a kormányváltást akaró magyar nép összefogására”, vagyis minden ellenzékire (Botka László elégedetleneknek nevezte ezt a csoportot a miniszterelnök-jelölt beszédében). És Vona emlékeztetett arra, hogy az időköziken sem volt szükség pártok közötti alkura, „az emberek megérezték, ki tudja megverni a Fideszt”. Azt nem tette hozzá, hogy számos esetben ez az MSZP volt és nem a Jobbik.
De Vona most azon dolgozik, hogy „2018-ban felmutassuk ezt az erőt és hitelességet”, ami elegendő a kormányzáshoz. Vona ezután pedig megígérte, hogy bár kormányzása kerülése esetén pár fideszes vezetőt börtönbe csukna, a Fidesz szavazóit, szimpatizánsait viszont nem fogja „üldözni”. Vona azzal zárta ugyanis, hogy a fideszes, baloldali és jobbikos magyarokért is dolgozni akar, „mi nem ellenük vagyunk, hanem értük”, ehhez kéri a támogatást.
Forrás: www.index.hu