Kezdőlap Magyarország A Parádi Csevicék – 200 éve és napjainkban

A Parádi Csevicék – 200 éve és napjainkban

185
0

A parádi völgy nyugati végén a Széchenyi-hegyből fakad a két „Csevice” forrás, mely „Parádi víz” néven kerül forgalomba. Parádsasvár – sok kézen ment át az évszázadok során: előbb a Rákóczi, majd a Grassalkovich, utána az Orczy, végül pedig a Károlyi család tagjai voltak birtokosai – ezen forrásoknak, valamint a II. Rákóczi Ferenc által
1708-ban Óhután építtetett, és 1767-ben az Orczy család által Parádsasvárra telepített, még ma is üzemelő üveghutának köszönheti hírnevét. 1905-ig a gyár kizárólag gyógyszeres üvegeket és a parádi ásványvíz forgalomba hozatalához szükséges palackokat gyártott.

Mint a gyógyvizekkel gyakran megesik, a parádi vizet is hamarább találták meg az állatok, mint az emberek. A nyájaikat legeltető pásztorok észrevették, hogy állataik, akármilyen szomjasak is, otthagyják a mezőkön fakadó forrásokat, s mindig egy-két megszokott forráshoz sietnek. Később maguk a pásztorok is megkóstolták ezt a vizet, és lassanként elterjedt a csevice híre. A parádi gyógyvizekről a magyar orvosi világ eléggé későn, csak a XVIII. század derekán szerzett tudomást: Bél Mátyás, a tudós pozsonyi professzor 1735-ben már említi a parádsasvári kénes savanyúvizet. A parádi gyógyvizek tulajdonképpeni felfedezése 1763-ban történt, amikor Markhót Ferenc, Heves megye tiszti orvosa részletes leírást közölt róluk. A parádsasvári csevice források vizeinek első vegyelemzését dr. Kitaibel Pál végezte 1798-ban, majd 1827-ben prof. Meissner pontosabb vizsgálatnak vetette alá e forrásokat. A parádi kénhidrogénes savanyúvíz vulkáni utóhatások terméke.

A kék címkés Parádi kénes gyógyvizet a Csevice I. forrás adja. A forrás fölé 1827-ben ivócsarnokot építettek, mellette pedig fürdőház épült. 1881-ben annyi változás történt a környéken, hogy lebontották a régi fürdőépületet, s helyébe egy hatalmas park közepén a károlyi-család reneszánsz stílusú kastélyt építtetett Ybl Miklós tervei alapján. A kastélyt „Sasvárnak” nevezték el, innen kapta a helység a mai nevét. 1892-ben pedig, szintén Ybl Miklós tervei alapján építették fel a pagodaszerű, színes majolikával fedett palackozóhelyiséget, amely ivócsarnokként is szolgált.
A köztudatba a Parádi víz „Parádi büdös víz” néven vonult be, s sokszor még ma sem egyértelmű mindenki számára, hogy két különböző típusú víz kerül forgalomba Parádi néven, a PARÁDI KÉNES gyógyvíz és a PARÁDI ásványvíz.

A kék címkés Parádi kénes gyógyvizet több mint 200 éve használják különféle emésztőszervi megbetegedések kezelésére. A Dr. Schulhof Ödön által szerkesztett, 1957-ben kiadott, több mint ezer oldalas „Magyarország ásvány- és gyógyvizei” című könyvben az alkalikus vizeket bemutató fejezetben találkozhatunk a Parádi kénes gyógyvízzel. Schulhof leírja, hogy hosszú ideig vitás volt – csökkenti, vagy fokozza a gyomornedv elválasztást az alkalikus gyógyvíz. Alapos irodalomkutatás és elemzés után a következő megállapításra jutott: a gyomornedv elválasztást fokozó, vagy csökkentő hatás attól függ, hogy fogyasztása éhgyomorra, vagy étkezés közben történik. Két órával étkezés előtt fogyasztva az alkalikus gyógyvíz csökkenti a gyomornedv elválasztást, a táplálékkal együtt azonban fokozza. Ezért tehát egyaránt alkalmas savtúltengéssel járó gyomor- és bélbetegségek, valamint savhiányos gyomor- és bélhurut gyógyítására attól függően, hogy étkezés előtt, közben vagy után fogyasztjuk.


Elősegíti az emésztést, megszünteti a puffadást. Az idült gyomorhuruttal járó kellemetlen panaszok – gyomortáji fájdalom, nyomásérzés, étvágytalanság, teltségérzet, rossz közérzet – igen hatásos gyógymódja, ill. a terápia kiegészítője a Parádi kénes gyógyvíz, mely rögtön a gyomorba jutásakor kifejti nyákoldó hatását. (A gyógyvíz egyik fő felhasználója e területen a Parádfürdői Állami Kórház.)
Borokkal együtt fogyasztva megakadályozza a másnaposság kialakulását, ill. másnapos állapotban fogyasztva enyhíti, ill. megszűnteti a másnapos gyomor kellemetlen tüneteit.
A légzőszervek idült hurutos állapotainál igen kedvezően hat – nyákoldó, köptető hatása miatt. A gyógyvíz hatására a hörgőkben fokozódik a váladékkiválasztás, ezért a dohányzás okozta idült hörghurutban is ajánlott fogyasztása.
Vizelethajtó hatásának köszönhetően értékes szerepet játszik a vesekőképződés megelőzésében, a vesemedencék és húgyutak tisztításában.
A kénes ivókúrák során kén rakódik le az ízületi porcokban, ez az oka annak, hogy mozgásszervi betegségek kezelésében kedvező hatást tapasztaltak a Csevice-vizes ivókúra alkalmazásával.
A gyógyvíz az epebántalmak kezelésében is fontos szerepet tölt be. Elfogyasztása után mintegy 15 perc múlva kíméletes epehólyag-összehúzódás következik be, az epehólyag kiürítése az epepangással járó betegségek esetén része a kezelésnek. A kellő hatás eléréséhez célszerű egy pohár testhőmérsékletű gyógyvizet lassan kortyonként elfogyasztani éhgyomorra.

A zöld címkés Parádi ásványvíz a kastély udvarán található Csevice II. forrásból származik. A XIX. sz. végén a Vadakorma patak szabályozásakor Prihoda főkertész a Károlyi kastély mellett dinamittal robbantott és eközben csevicét talált, amelynek  fizikai és kémiai tulajdonságai megegyeztek a Csevice I. forráséval. Ezen a helyen Papp Károly geológus professzor tovább ásatott, majd fúrással próbálkozott. Leírása szerint a miocén konglomerátumba érve oldalról olyan erőteljes édesvízbetörés jelentkezett, hogy azt betonozással sem lehetett kizárni, sőt egy 3 m-es kőagyagcső beépítése sem oldotta meg a víz keveredését. Ez a forrás kapta később a Csevice II. nevet. Az 1903-ban kiképzett kút a Károlyi birtok tartozéka volt, s feltehetően csak időszakonként, helyi fogyasztásra használták. A II. világháború után a Csevice I. forrásból származó gyógyvíz forgalmának növelése érdekében felmerült a Csevice II. forrás vizének palackozási lehetősége. A termelést 1957-ben kezdték meg szintén Parádi gyógyvíz néven, annak ellenére, hogy egy korábbi szakvélemény rámutatott, hogy a víz vegyi összetétele az üzemeltetés során „megváltozik és különleges kénes jellegét elveszíti”. Az üzemeltető vállalat végül a minőségi kifogások miatt 1969-ben úgy döntött, hogy 1970-től a forrás vizét Parádi szénsavval dúsított ásványvízként palackozza. A forrás napi vízhozama korlátozott ezért olyan értékes a nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos ásványvíz, mely gazdagon tartalmazza a mélységi kőzetek élettani szem¬pont¬ból nélkülözhetetlen sóit, nyomelemeit, ezért a szomjoltás mellett mineralizálja, azaz ásványi anyagokkal telíti a szervezetet.
Rendkívül alkalmas a folyadék- és sóveszteség gyors pótlására. Mivel az ásványvíz bőven tartalmazza nemcsak a kalciumot, hanem a szervezetben annak beépítését segítő egyéb mikroelemeket (fluor …stb.) is, így serdülőkorban elősegíti a csontok és fogak képződését, illetve megakadályozza azok pusztulását, ritkulását (terhesség, idős kor).
Étkezés közben, kortyonként fogyasztva, csökkenti a savhiányos gyomor- és bélpanaszokat.

A Parádi gyógyvíz, valamint a Parádi ásványvíz palackozása jelenleg a 1892-ben épült, Ybl Miklós tervezte pagodaszerű palackozóhelyiség mellett helyet kapott új üzemben folyik. Az új üzem már a mai kor követelményeinek megfelelően, korszerű berendezésekkel felszerelten került átadásra. A régi, műemlék épület pedig a lehetőségek szerint restaurálás után eredeti állapotába visszaállítva, ivócsarnoknak ajándékboltnak és múzeumnak ad majd helyet.

Pergéné Kiss Edina
www.medaquva.hu

Forrás: www.zoldujsag.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét