Kezdőlap Gazdaság Megbukott a 2017-es költségvetés

Megbukott a 2017-es költségvetés

167
0

A 2017-es költségvetés elfogadása óta jelentősen változtak a magyar gazdaság kilátásai, a növekedés a vártnál alacsonyabb, az infláció magasabb lehet az elfogadottnál. A kormány az elmúlt napokban olyan adó- és járulékcsökkentéseket jelentett be, amelyek több száz milliárd forintos átrendezést igényelnének a büdzsében. A költségvetés módosítását eddig hivatalosan nem tervezte a kormány.

Erős kihívásokkal küzd a 2017-es költségvetés, ugyanis az elmúlt napokban olyan intézkedéseket jelentett be a kormány, amelyek alapjaiban tehetik semmissé az ország jövő évi gazdálkodásáról szóló törvényt. A kormány 2015-ben döntött arról, hogy a kiszámíthatóság jegyében az évtizedeken keresztül megszokott október-decemberi költségvetési vitákat már tavasszal folytassák le.

A kormány számítása már a 2016-os költségvetéssel kapcsolatban sem jött be, hisz a 2015 tavaszán elfogadott tervezet mára köszönő viszonyban sincs a valósággal. Nem sikerült másfél-két évvel előre látni a gazdasági folyamatokat, ennek következtében a tervezett 700 milliárd forintos hiánnyal szemben jelenleg többletben van a költségvetés. Persze “kellemes” lehet a kormány számára több száz milliárdot – értelmes és kevésbé értelmes célokra – elkölteni az év utolsó havában, de nem szabad elfelejteni, hogy mindez egy 700-800 milliárd forintos tervezési hiba következménye. Ennyi maradt az alapos és kiszámítható tervezésből

allami

Míg az idei költségvetést az élet írta fölül, a 2017-es büdzsét maga a kormány szabja át gazdaságpolitikai irányváltásával. A “haladó hagyományok” szellemében az NGM több ezer munkaórát ráfordítva, idén február-márciusban elkészítette a 2017-es büdzsét, amelyet a Fidesz-KDNP-többségű parlament – gyakorlatilag érdemi vita és módosítás nélkül – júniusban elfogadott. A kormány idén is azzal indokolt a korai végszavazást, hogy a cégeknek így lesz idejük felkészülniük 2017-re. Ennek jegyében szintén júniusban elfogadta parlament a 2017-es adócsomagot – az elsőt.

allami

Csak pár hónapot kellett várni, s a kormány novemberben benyújtotta a második 2017-es adócsomagot, amely 200 oldalon írta át az adószabályokat. Ám még ebben a javaslatban sem szerepelt a minimálbér 15 százalékos emelése és az ezzel összekapcsolt 4-5-6 százalékos tb-járulék (szociális hozzájárulási adó, szocho) csökkentése. Minden bizonnyal az átláthatóság jegyében 41 nappal az évkezdet előtt nem lehet tudni, hogy 27, 23, 22 vagy épp 21 százalékos munkaadói tb-járulékot kell fizetni a bérek után jövőre. A most bejelentett minimálbér-emelésnek is számos vesztese lesz, több ezer olyan kis cég, melyeket falhoz szorítanak a drasztikusan megugró bérköltségek. A járulékcsökkentésnek már kevesebb vesztese lesz: maga az állam, illetve a kiszámítható gazdaságpolitika és költségvetés.

A járulékcsökkentést régóta sürgették, de nem tervezték

A járulékcsökkentés mértéke a költségvetés szempontjából sem mindegy: a szocho egy százalékpontos csökkentése bruttó 90-100 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit – így 4 százalékpontos járulékcsökkentés mintegy bruttó 400 milliárdos járulékkieséssel jár. A járulékcsökkentés nettó hatása ennél kisebb, ugyanis a terhek a közszférában csökkennek, ugyanakkor a (minimál)béremelés következtében nőnek a járulékbevételek.

Ugyanez nem mondható el a váratlan társasági nyereségadó csökkentésről. Egy, nem a témába vágó uniós konferencián jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy januártól nem 10 és 19 százalék lesz a társasági adó mértéke, hanem egységesen 9 százalék. Az NGM azonnal bejelentette, hogy számítása szerint a javaslat 145 milliárd forinttal mérsékli a költségvetési bevételeket, az elfogadott 2017-es költségvetéshez képest. Vagyis csak a két tétel bruttó 550, nettó 350 milliárd forintos elmozdulással jár, ami a jövő évre tervezett GDP 0,9-1 százaléka.

A makropálya is már a múlté

Mindeközben a 2017-es költségvetés alapja, a makropálya is megkérdőjeleződött: a júniusban elfogadott büdzsét még 0,9 százalékos inflációval és 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolták, ehhez képest, a piaci várakozások szerint az infláció 1,5-2,3 százalékos sávban lehet, míg a gazdasági növekedés a 2,5-3 százalékos sávban várható. A 2017-es költségvetésben nem számolt jelentős minimálbér-emelés hatásait is figyelembe véve, a kormány jelenlegi várakozása szerint a növekedés a jelenlegi 2-3 százalékos nagyságrendről 3-5 százalékos tartományba emelkedhet – erről maga Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt, miután a miniszterelnök bejelentette a társasági adó tervezett csökkentését.

Makroprognózisok 2017-re (százalék)
INFLÁCIÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
Kormány/költségvetési törvény 0,9 3,1
MNB 2,3 3
Európai Bizottság 2,3 2,6
IMF 1,9 2,5
GKI 1,5 2,7
Pénzügykutató 2,1 3
Századvég 1,3 3,2
Kopint-Tárki 1,7 2,7
Forrás: Napi.hu-gyűjtés

Ezen túl az NGM nem állt elő új makrogazdasági prognózissal 2017-re, de még hatásszámításokkal sem, hogy a minimálbér emelése és a 4-5-6 százalékos tb-járulékcsökkentés milyen gazdasági következményekkel járhat. Szintén nem lehet tudni, hogy a magasabb béremelés miként emeli meg az adó- és járulékbevételeket, hisz ez ügyben sem nyilatkozott a kormány – annyi sejthető, hogy az elfogadott költségvetéshez képest már most több százmilliárdos módosításokra lenne szükség.

Varga szerint a kormány által tervezett módosításokra bőven elegendő az a 200 milliárdos tartalék, amit amúgy is beterveztek a büdzsébe. Ezzel szemben viszont az Országvédelmi alapban mindössze 60 milliárd forint van, igaz még létezik egy 110 milliárd forintos “rendkívüli kormányzati intézkedések” elnevezésű tartalék, amelyből már több tízmilliárd forintra kötelezettséget vállalt a kormány az idén – vagyis az a 200 milliárdos tartalék inkább a 150-160 milliárd forinthoz közelít.

Mikor jöhet a módosítás?

A parlament a napokban is tárgyalja a 2017-es költségvetés – nem érdemi, technikai jellegű – módosítását, ebben a közbeszerzési értékhatárokon módosítanak. Vagyis a jövő évi költségvetés a parlament előtt van, így elvi lehetőség lenne érdemi módosításra – más kérdés, hogy egy pótköltségvetéssel felérő több száz milliárd forintos rapid módosítás nem a jogállami eljárás példája lenne.

Ennek ellenére az NGM az elmúlt hetekben többször is azt felelte a Napi.hu kérdésére, hogy sem a 2017-es makrogazdasági pályán, sem a költségvetésen nem kíván változtatni. Egy másik lehetséges megoldás lehet, hogy a kormány most nem nyúl a 2017-es költségvetéshez, ám a parlament tavaszi ülésszakán előkerül a javaslat – megfelelő politikai indoklással.

Forrás: napi.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét