Még nagyobb a tejtermelők dühe - célkeresztben a Lidl
Országos hálózatot szerveznek a tavasz óta az alacsony felvásárlási árak miatt tüntető tejtermelők, október közepétől pedig újabb, minden eddiginél nagyobb demonstrációkat kezdeményezhetnek áruházláncokkal szemben - tudta meg a lap László Róberttől, a korábbi demonstrációk egyik szervezőjétől, a tejtermelők demonstrációs bizottságának tagjától.
A testület úgy látja: hiába emelkedtek számottevően a nyers tej felvásárlási árai a külpiacokon, idehaza nyoma sincs előrelépésnek, az árak "beragadtak" kilogrammonként a 66-70 forintos szinten. Ez továbbra is súlyos veszteséget jelent a termelőknek, mivel a tej önköltségi ára 110 forint körüli, így a termelőknek - támogatással együtt is - komoly ráfizetés hazai felvásárlóknak eladni a terméket.
László Róbert elmondta azt is: úgy gondolják, hogy elsősorban az élelmiszerlánc végén lévő kiskereskedők, kereskedelmi láncok nyomják le a felvásárlási árakat, mivel szimplán nem hajlandók egy adott ár fölött átvenni a terméket a feldolgozótól. Amennyiben a feldolgozó megpróbálja emelni az átadási árait, úgy a kiskereskedő abban a pillanatban importárut hoz be helyette. Így viszont László Róbert szerint előbb-utóbb a hazai termelők rákényszerülnek arra, hogy külföldre adják el a tejüket, elsősorban Olaszországba és Kínába.
Hamarosan újrakezdik
Miután a kormányzat lényegében alig-alig reagált a tejesek nyár eleji petícióira, illetve tüntetéseire, ezért a termelők most újra szervezkedni kezdenek: október első felében immáron az egész országból akcióra fogják hívni a hazai tejtermelőket. Ezt követően, október második felében újabb demonstrációkra számíthatnak azok a kiskereskedő piaci szereplők, akik rendre letörik a piaci árat.
László Róbert közölte azt is: a múlt héten lefolytatott árvizsgálataik szerint a termelői nyerstej-árak emelkedésének a legnagyobb gátja jelenleg a kereskedelmi láncok közül a Lidl. Válaszul a Lidl csak annyit mondott, hogy minden tejtermék-egyeztetésen részt vesz, és igen nagy hangsúlyt fektet a termékskálájában a magyar tejtermékekre, így tavalyhoz képest 6 millió literrel több magyar tejet és 400 tonnával több magyar sajtot vett át a magyar termelőktől.
HauserArnold, 2016.09.27 08:53
Ezt én is nagyon szeretném tudni!
na4, 2016.09.27 08:50
makkmarci, 2016.09.27 03:51
A rendszerváltás óta minden veszteséges nekik.
Állandóan csapás csapás hátán:
aszály van - rengeteg esik
hideg a tél kifagy minden-meleg a tél áttelelnek a bogarak
sok terem, alacsony az ár-kevés terem magas ugyan az ár de nem eléggé
És ilyen kedvezőtlen környezetben 30-40 millás traktorokkal mászkálnak.
A magyar paraszt veszteségből milliomos 25 éve.
Elmagyarázhatná valaki hogy is működik ez!
Magát az üzleti modellt, azonnal csinálok ezen az elven egy céget!
joekiss, 2016.09.27 03:06
Napi.hu Konferenciák
Smart City Hungary 2016
Azok a városok sikeresek, ahol teret engedtek az innovációs tevékenységnek, amihez az önkormányzatok részéről szolgáltató szemlélet szükséges - vagyis az, hogy ne a testület legyen a kizárólagos meghatározója a város életének.
2016. november 9.
HR-vezetők Országos Konferenciája 2016
A konferencia résztvevői első kézből értesülhetnek többek között arról, milyen innovatív megoldások segítik a HR-esek mindennapjait, melyek a toborzás új módszerei és milyenek a HR-es kilátások 2017-re.
2016. október 20.
foldnyuzo, 2016.09.27 09:07
Hogy megvilágítsam. Tehén az tehén, mindegyik nagyjából azonos takarmányból tarja fenn magát. Csakhogy ha tejet akarunk tőlük, az ami a szakma. Namármost nem mindegy, hogy a tehén 3000 liter tejet ad per év vagy 11 ezret.
A szakmailag felkészületlen termelők önköltsége akár duplája is lehet a legmagasabb szintnek. Önköltség=költség/termék.
Nagyjából így működik. Helyesebb egyébként szerintem a tehenenkénti profittal számolni, ugyanis a tehén nem csak tejet termel, hanem trágyát és borjút is! Hogy ez utóbbi mennyire nem kis dolog mutatja az is, hogy vannak olyan tehéncsordák amelyeket nem is fejnek, kizárólag a szaporulat a cél.