Bő három hónapja aludt ki az olimpiai láng, de érmeseink (képünkön), helyezettjeink még nem kapták meg az állami elismerést. Csak szóban. A szép, ropogós magyar forintot még nem. 

Kovács Tamás, a MOB korábbi sportigazgatója vetette fel közösségi oldalán a kérdést, vajon hol van az olimpiai és a paralimpiai jutalom?

A sportvezető úgy tudja, a mai napig nem került sor a riói olimpián-paralimpián sikeresen szerepelt versenyzők, edzők, szakemberek olimpiai jutalmának kifizetésére, holott korábban, például a londoni olimpia után, elegánsan, az állami kitüntetésekkel együtt, a hazaérkezést követően szinte azonnal kiosztásra került az olimpiai és paralimpiai elismerés.

Meglehet azért a késlekedés, mert a kormány elégedetlen lehetett valamivel, ezért elvette a MOB-tól a négy éve ráruházott feladatkörök zömét, így az eddigi meghatározó döntéshozó és pénzelosztó szerepéből a bizottság visszasüllyedt a 2002-2010 közötti tanácsadó és utazási iroda szerepkörbe.

Ennek ellenére úgy tudjuk, a Borkai Zsolt vezette MOB megtette a kötelességét, a jutalomlistát a pontos összegekkel már november elején elküldte az államtitkárságnak, azóta várják az ünnepélyes átadás időpontját. Az elnök jelenleg amúgy a szervezeti átalakítással van elfoglalva; múlt héten két nap alatt menesztette Szabó Bencefőtitkárt, majd Siklós Erik marketing és kommunikációs igazgatót.

Forrás: www.24.hu

The post Három hónapja várnak jutalmukra az olimpikonok appeared first on 3200.HU.

Közel 1,3 milliárd forintból új, ezer ember befogadására is alkalmas kézilabdacsarnok épül Hatvanban, a létesítmény alapkövét csütörtökön tette le Horváth Richárd polgármester és Antalóczy Péter, a Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület elnöke.

A városvezető köszöntőjében felidézte: több mint egy éve kezdődött az önkormányzat és az egyesület közreműködésében megvalósuló csarnok tervezése. Az alapkő letétele után munkagépek is felvonulnak az egykori cukorgyár területén. Horváth Richárd közölte, a beruházáshoz az önkormányzat mintegy 390 millió forintnyi önerőt biztosított, a többi – alig egy év alatt – tao-támogatásokból gyűlt össze.

Elhangzott, hogy a várhatóan 2018 közepére elkészülő, “nagy űrt betöltő” új létesítmény a kézilabda mellett más sportágaknak és civil szervezeteknek is otthont ad majd.

A polgármester egyúttal azt is bejelentette, 1,2 milliárd forintos beruházással, hasonló konstrukcióban új jégcsarnok is épül a volt cukorgyár területén 2019-ben.

Az önkormányzat korábbi tájékoztatása szerint a beruházás célja az is, hogy a kézilabda-egyesület minden korosztályban indítson utánpótláscsapatot, a felnőtt együtteseket pedig szeretnék az NB I/B-ben, de legalább az NB II-ben tartósan szerepeltetni.

Forrás: hvg.hu

The post Tao-pénzekből lehet Hatvan az új sportközpont appeared first on 3200.HU.

A 27 éves sportoló oxigénhiánnyal született, és emiatt a jobb karját csak nagyon korlátozottan tudja használni. A kecskeméti Csonka András a riói magyar küldöttség nyolcadik érmét szerezte, négy bronz mellett ez a negyedik ezüst.

Az S11-es kategóriában Major Endre nagyszerű menetelése negyedik hellyel zárult. A kerekesszékes szegedi sportoló 3:1-re kapott ki a bronzmérkőzésen a dél-koreai Nam Ki Vontól.

PARALIMPIA 2016
ASZTALITENISZ
Férfiak, S8, döntő
Csao Suaj (Kína)–Csonka András (Magyarország) 3:0 (5, 6, 9)

Férfiak, S11, döntő
Nam Ki Von (Dél-Korea)–Major Endre (Magyarország) 3:1 (9, –4, 6, 11)

Forrás: www.nemzetisport.hu

The post Újabb paralimpiai éremmel gazdagodtunk! appeared first on 3200.HU.

Nem kellettek a jegyek?

Hetekkel a kezdés előtt a belépőknek csak a 12 százaléka, 290 ezer jegy kelt el. Majd jött egy löket, így a megnyitó előtti napokban már 1,6 milliónál tartott az eladott jegyek száma. Pekingben 2008-ban 1,6 millió, Londonban 2002-ben 2,7 millió belépőt adtak el (utóbbi egyébként rekord volt).

Majd a költségvetési keret kimerülése már csak hab volt a tortán: brazil állami cégek segítettek pénzzel, de még így is bőven faragni kellett a költségeken.

A Paralimpiai érem csak feleannyit ér?

Legutóbb az verte ki a biztosítékot, hogy a paralimpikonok az érmekért csak feleannyi pénzt kapnak, mint az olimpikonok. Míg egy olimpikon az aranyéremért 35 millió forintot kap az államtól, addig egy paralimpikon csak 17,5 milliót.

Ezzel szemben, négy évvel ezelőtt, Londonban jóval magasabb összegeket kaptam a paralimpikonok a jó teljesítményeikre. Akkor egy aranyéremért 23, az ezüstért 18, a bronzért pedig 14 millió forintot kaptak.

Emelték a támogatást

Az viszont mindenképp jó hír, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság a paralimpikonoknak az eddigi 39 millió forintos éves támogatási keretét idén 61 millió forintra emelte. Tehát ennyit szánnak évente a sportolók felkészülésére. Ez így önmagában egy nagy fejlődésnek látszik. Csakhogy eközben az olimpikonoknak idén 935 millió forint volt az éves keretük. Így már nem is tűnik olyan soknak az a 61 millió.

Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke korábban azt mondta a Borsnak, hogy a támogatás megemelésének fejében alakult úgy, hogy a parasportolók feleakkora összeget kaphatnak a riói eredményeik után, mint az olimpikonok.

Nincs ez mindenhol így!

Nemzetközi szinten a díjazások legkülönbözőbb változatai is előfordulnak. Nagy-Britannia például egyáltalán nem fizet se az olimpikonoknak, se a paralimpikonoknak arra az álláspontra hivatkozva, hogy: bőven elég megtiszteltetés egy ilyen neves sportrendezvényen szerepelni, nem kell pénzben jutalmazni az eredményeket.

Az oroszoknál érvényesül az esélyegyenlőség: ott egy paralimpikon ugyanakkora összeget kap a teljesítményéért, mint egy olimpikon. Sőt, ahogy az rendezvény elején kiderült, még doppingolás kérdésében se tesznek külnbséget.

Forrás: www.penzcentrum.hu

The post Szomorú: ennyivel szúrják ki a magyar paralimpikonok szemét appeared first on 3200.HU.

A Vasas 16 éves, paralimpiai újonc sportolója egy nappal korábban 100 méter háton ezüstérmes lett. Akárcsak akkor, a győzelmet most is az új-zélandi Sophie Pascoe szerezte meg.

Pap Bianka a délelőtti előfutamból a hetedik idővel került a nyolcas döntőbe, ennek megfelelően az egyes pályán úszott a fináléban. Jól kezdett, az 50 méter pillangó után hatodikként fordult, majd jött kedvence, a hát, amelyen feljött a negyedik helyre. Mellen aztán tovább javított, már az élcsoport tagja volt, s az utolsó hosszra harmadikként fordult. Gyorson is remekül tempózott, s a jutalma egy újabb érem lett.

„Hihetetlen számomra, hogy már két érmet szereztem, próbálom felfogni, de szerintem ez nem mostanában fog sikerülni – nyilatkozott szerényen a szigetvári születésű Pap Bianka. – A reggeli futamomat kicsit elrontottam, mert nagyon fáradt voltam, a tegnapi verseny után alig tudtam aludni. Estére azonban edzőm, Szabó Álmos, a masszőrünk és a társaim segítségével sikerült összeszednem magam. Az egyes pályán mentem, amit surranópályának is hívnak, erről már többen nyertek olimpiai aranyat. Bár én sem látom a többieket, nem is figyeltem rájuk, ők sem láttak engem.”

Hozzátette: 2:31.46 perces eredménye új egyéni csúcs.

Pap Biankáé a magyar küldöttség harmadik dobogós helye az uszodában, s a negyedik érme Rióban, két ezüst mellett a második bronz.

PARALIMPIA 2016, RIO DE JANEIRO
Úszás
Női 200 m vegyes (S10)
1. Sophie Pascoe (Új-Zéland) 2:24.90
2. Aurelia Rivard (Kanada) 2:30.03
3. PAP BIANKA 2:31.46

Forrás: Nemzetisport.hu

The post Paralimpia 2016: A 16 éves Pap Bianka újra érmet szerzett! appeared first on 3200.HU.

A szám másik magyarja, Tóth Tamás a negyedik helyen végzett, míg a győzelem az olasz Federico Morlacchié lett.

Ez a magyar küldöttség harmadik érme Rióban, egy bronz után a második ezüst.

Forrás: sport365.hu

The post Sors Tamás ezüstöt úszott a paralimpián! appeared first on 3200.HU.

Ebben a sportágban nincsenek előcsatározások, a sportolók egyből a döntőben bizonyíthatnak, a magyarok közül először a törpenövésű zalaigricei sportoló lépett a pódiumra. A Power Station SE pályafutása első paralimpiáján szereplő 28 éves versenyzője – aki idén Világkupát nyert Rióban – hetedikként kezdte meg a versenyzést a kilencfős mezőnyben, elsőre szépen kinyomta a 150 kilót, amivel át is vette a vezetést.

Az első gyakorlatok után aztán a harmadik helyen állt vietnami és jordániai riválisa mögött.

Másodikra 155-öt vállalt Tunkel, ez már nehezebben ment, de a három bíró közül kettő megadta, így érvényes volt a gyakorlat. Ezzel szinte biztossá vált, hogy a harmadik helyen zár,mert a mögötte lévők harmadikra jóval kisebb súlyt vállaltak, az előtte álló két versenyző pedig nagyon messze volt tőle. Harmadikra ugyan nem jött össze a 160 kilós egyéni csúcs, de ezt Tunkel Nándor már nem bánta, mert így is éremmel távozhat Rióból.

“Sikerült kizárnom a külvilágot, ilyenkor verseny közben én már csak magammal és a súllyal szeretek foglalkozni” – nyilatkozott az eredményhirdetés után Tunkel Nándor. “Edzőmmel titkon számítottunk a bronzéremre, és nagyon boldogok vagyunk, hogy sikerült.

A 160 kiló edzésen kétszer már összejött, ezért kicsit fájó, hogy most nem, de a harmadik gyakorlatra fejben kicsit szétestem, mivel már biztos volt a harmadik hely.”

A jövőről szólva a magyar erőemelő úgy fogalmazott: most kisebb pihenő következik, majd megkezdi a felkészülést a jövő évi, mexikói világbajnokságra, illetve szeretne ott lenni 2020-ban Tokióban is.

A győzelmet 181 kilós világrekorddal a vietnami Le Van Cong

szerezte meg – versenyen kívül még a 183 kilót is kinyomta -, a második pedig a jordániai Omar Qarada lett 177 kilóval.

Eredmény:
erőemelés, férfi 49 kg, paralimpiai bajnok:
Le Van Cong (Vietnam) 181 kg – világcsúcs
2. Omar Qarada (Jordánia) 177
3. TUNKEL NÁNDOR 155

Forrás: origo.hu

The post Máris megvan az első magyar érem a paralimpián! appeared first on 3200.HU.

Pénzügyi gondok

Komoly gondot jelent a játékok finanszírozása. A szervezőbizottság előzetesen azt ígérte, közpénzek felhasználása nélkül, csakis szponzori pénzekből biztosítja a rendezvény több mint 2 milliárd eurós költségvetését. Kevesebb mint másfél hónappal a megnyitó előtt azonban kiderült, nincs elég pénz a játékok megrendezésére. Rió önkormányzata 41,5 millió euró támogatással, Rio de Janeiro állam szövetségi kormánya pedig 27,5 millió eurónyi gyorssegéllyel mentette meg a paralimpiát. Ha ez nincs, akkor valószínűleg elmaradt volna az esemény, vagy sebtében máshol kellett volna megrendezni.

Mindeközben az Estadao című brazil lap arról számolt be, hogy a paralimpia szervezőbizottságának nyolc legmagasabb rangú tagja tavaly egész évben havi 25 000 dolláros (kb. 22 500 eurós) fizetést kapott.

A pénzügyi nehézségek ellenére minden versenyszám a tervek szerint meg lesz tartva, nem kellett rövidíteni a programon, bár a helyszíneket az utolsó pillanatban kissé átszervezték – a kerekesszékes vívás például a költségkímélés jegyében Deodoróból átkerült a Barra olimpiai parkba.

Lesz-e néző?

A riói paralimpiára 2,5 millió jegyet bocsátottak áruba, a szervezők abban bíznak, hogy kétmilliót el is adnak belőlük. Már 1,8 millió eladott jeggyel is a riói paralimpia lenne a második leglátogatottabb a londoni után. Négy nappal a megnyitó előtt az összes jegynek csak mintegy a fele kelt el, holott már 10 realért (kb. 3 euró) lehet belépőt venni az eseményekre.

Többen attól tartanak, hogy a brazilok, akiknek nincs igazán kötődésük a paralimpiai mozgalomhoz, megveszik az olcsó jegyeket, hogy egy kellemes napot eltölthessenek az olimpiai parkban, de a stadionokba már nem fognak bemenni szurkolni. Az olimpia alatt sem mindig sikerült megtölteni a létesítményeket – az atlétika vagy az úszás is többször foghíjas lelátók előtt zajlott.

Nagy-Britanniában két hete online kampány indult #filltheseats (töltsük meg az ülőhelyeket) jelszóval – interneten keresztül lehet jegyeket vásárolni brazil gyerekek számára. A kampány első nyolc napja alatt tízszer több jegyet sikerült így eladni, mint amire előzetesen számítottak.

A paralimpikonok fogadtatása azonban így is kétséges – míg Londonban tökéletes körülmények, akadálymentes város várta őket, és ugyanakkora ovációban részesültek, mint az olimpikonok, Rióban meg kell küzdeniük az akadálymentesnek éppen nem nevezhető környezettel, valamint a kevésbé befogadó közeggel is. Tény, hogy az olimpiai park kültéri étkezdéinek összes asztalánál ki van jelölve egy-egy hely a kerekesszékeseknek is, és az olimpiai létesítményekben kerekesszékkel is jól lehet boldogulni, a belvárosban, a városi buszokon azonban nem mindenhol megoldott az akadálymentes közlekedés.

Van értelme!

Az idei paralimpián 4350 sportoló vesz részt, 23 sportágban 528 aranyat osztanak ki. A paralimpián azért van több versenyszám, mint az olimpián, mivel a sportolókat a fogyatékosságuk szerint sorolják be. Vannak sportágak, például az asztalitenisz, ahol csak két kategória van (álló és ülő), úszásban azonban még az egyes úszásnemeken belül is változhat a sportolók besorolása.

A világ- és Európa-bajnokságon, amikor egy versenyző először mutatkozik be nemzetközi porondon, a versenyek után nem ritkák az óvások, hogy az illetőnek inkább egy másik kategóriában lenne helye. A paralimpián azonban ilyesmitől már nem kell tartani, mivel a játékokra az Eb-n és vb-n elért eredményekkel kvalifikálnak a sportolók.

A riói a 15. nyári paralimpia, de több helyről ma is hallani fanyalgó hangokat: „Minek a bénáknak olimpia?” Holott a paralimpiai mozgalom már régen bizonyította létjogosultságát – a sportnak köszönhetően a fogyatékkal élők is értékesnek érezhetik magukat, bizonyíthatják, hogy bizonyos dolgokban ügyesebbek, rátermettebbek az épeknél is. Azoknak, akik valamilyen baleset következtében lettek fogyatékosak, sokszor éppen a sport adja vissza az életkedvüket.

Magyar és szlovák esélyek

Magyarország 43, Szlovákia 28 sportolóval képviselteti magát a paralimpián.

A magyar csapat Londonban 14 érmet szerzett, Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke Rióban tíz dobogós helyet vár. A legnagyobb favoritok az úszók, közülük is kiemelkedik Sors Tamás kétszeres paralimpiai bajnok, hatszoros paralimpiai érmes. Vívásban, asztaliteniszben, atlétikában és dzsúdóban is születhetnek magyar érmek.

Szlovákia négy éve két aranyat, egy ezüstöt és három bronzot szerzett, a küldöttség vezetője, Samuel Roško abban bízik, hogy most nyolc éremmel térhet haza a csapat. A legnagyobb favorit az ország történetének legeredményesebb paralimpikonja, és egyben a Szlovák Paralimpiai Bizottság elnöke, az asztaliteniszező Ján Riapoš, de a sportlövő Veronika Vadovičová is dobogós lehet.

The post Paralimpiára hangoló 2. rész appeared first on 3200.HU.

1. Mi az a paralimpia?

A világ második legnagyobb sporteseménye, amelyen mozgássérültek, vak és gyengénlátó, illetve tanulásban akadályozott sportolók versenyeznek 22 különböző sportágban. A paralimpiai mozgalom a második világháború után indult útjára, amikor az egyik angol kórház igazgatója a sportot használta rehabilitációs eszközként a hadisérültek mentális és fizikai állapotának javítására. 1988-tól kezdve az olimpiát rendező városnak kötelező a paralimpiát is megrendezni az ötkarikás játékokat követően.

2. Miért paralimpia? És miért nem paraolimpia?

1988-ig hivatalosan nem paralimpia volt a megnevezése a négyévente megrendezett „párhuzamos olimpiának”. Hogy végül miért a paralimpia és nem a paraolimpia szó terjedt el a közbeszédben, annak egyszerű nyelvészeti oka van. (Az angol nyelvészprofesszorok biztos könnyebben megértik, mint mi…) Tévhit, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem hagyta jóvá az olimpia szó használatát. Igaz, ez utóbb feltételezés sem alaptalan, mert a barcelonai paralimpia előtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérte a paralimpia szervezőbizottságát, hogy a spanyol megnevezésből hagyja el az „o” betűt, és a „Paraolímpicos” kifejezés helyett a „Paralímpicos”megnevezést használja.

3. Bárki indulhat, akinek valamilyen fogyatékossága van?

A paralimpiára ugyanúgy kvalifikáció útján lehet kijutni, mint az olimpiára. Mivel rengeteg versenyszám van, így sok esetben kevesebb az induló egy-egy sportágban, ezért nehezebb megszerezni a kvótát. Azok az élsportolók, akik a paralimpián indulnak, ugyanúgy komoly felkészülést és edzésmunkát végeznek, mint bármely más sportoló.

4. Melyek az ajánlott kifejezések a témával kapcsolatban?

A köznyelvben még ma is sok bántó és helytelen kifejezés létezik a parasportolókkal kapcsolatban. Ilyen a „tolókocsi”, melyet „kerekes szék”-nek hívunk, a „gyengeelméjű” és a „debil” is hasonlóan bántó megnevezés, helyettük a „tanulásban akadályozott” vagy „értelmileg akadályozott” kifejezés ajánlott. A látássérültek esetében is megkülönböztetjük a „vak és a gyengénlátó” embereket. A „hiányzik az egyik karja/lába” körülírásokat érdemes kerülni, és a „végtaghiányos” (ez lehet születési rendellenességtől is) vagy „amputált” (aki később veszítette el valamely végtagját) szavakkal helyettesíteni.

5. Mikor és hol rendezik?

Ugyanazokon a helyszíneken, mint az olimpiát, a delegációk a paralimpiai faluba költöznek be, pontosan ugyanoda, ahol néhány hete még az egészséges sportolók laktak. Tizenegy nap alatt bonyolítják le a versenyeket. Szeptember 7-én tartják a megnyitó ünnepséget, szeptember 18-án pedig végleg kialszik a láng.

6. Milyen sportágakban indulnak a versenyzők?

Huszonkét sportágban összesen 528 számban versenyeznek (a különböző sérültségi kategóriák miatt ilyen magas ez a szám). Tizenegy sportágban indul magyar versenyző. Sajnos egyetlen csapatunk sem tudta kvalifikálni magát a játékokra, így 43 egyéni versenyzőért szurkolhatunk. A legnépesebb tábor az úszóké (tíz induló), de szép számmal képviselik hazánkat a vívók és az asztaliteniszezők is (hat-hat versenyző). Ezen kívül atlétikában, erőemelésben, cselgáncsban, kajakban, kerekes székes teniszben, kerékpárban, lövészetben és triatlonban leszünk még érdekeltek.

7. Hogyan tesznek különbséget az eltérő mértékű sérülések között?

Minden sportágnak saját kategória-rendszere van. Vannak, melyekben csak látássérültek indulnak (judo, ötfős futball), és van, amelyet csak kerekes székeseknek rendeznek (tenisz, vívás, rögbi, kosárlabda), de a legtöbb sportágat a látás-, mozgás- és értelmi sérült sportolók is űzik. A sportolókat az első nemzetközi versenyükön kategorizálják, de ezt bármikor felül lehet vizsgálni. A legösszetettebb kategória-rendszere az atlétikának és az úszásnak van. Úszásban tizennégy kategóriába sorolják be a versenyzőket, míg atlétikában csaknem 50 különböző kategória van a sérültség jellege és foka szerint. A kerekes székes teniszben, az erőemelésben és cselgáncsban nincsenek különböző sérültségi kategóriák. Utóbbi kettőben különböző súlycsoportokba osztják a versenyzőket.

A kategória-rendszer miatt nehezen követhetők a versenyek, de ha az ember tudja, kiért és mikor kell szurkolni, akkor ugyanolyan sportélményt nyújt, mint bármely más viadal. A hazai versenyzők programját érdemes követni a Magyar Paralimpiai Csapat Facebook-oldalán, illetve én a saját oldalamon is igyekszem majd naprakész információkkal szolgálni.

8. A parasportolók is doppingolnak?

Egyre több pozitív mintáról olvashatunk hírt a parasporttal kapcsolatban is, a parasportolókat ugyanúgy ellenőrzi a WADA, mint az olimpikonokat. A közelmúltban kirobbant botrány miatt a teljes orosz csapatot eltiltotta a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság. Magyar sportoló eddig egyszer bukott meg Paralimpián, 1992-ben. A parasport egyik legnagyobb doppingja még mindig a kategória-rendszer, amely visszaélésre ad lehetőséget. Vannak sportolók, akik rájátszanak a fogyatékosságukra, hogy alacsonyabb kategóriában indulhassanak. Ez ellen úgy próbál védekezni a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, hogy a kategorizálási vizsgálatokat követően versenyhelyzetben is folyamatosan figyelik a sportolók mozgását, és ha kell, felülvizsgálják a korábbi döntésüket.

9. Kik a magyar esélyesek?

A csapat legnagyobb sztárja egyértelműen Sors Tamás úszó, aki Pekingben és Londonban is megnyerte a 100 méteres pillangóúszást a kategóriájában (S9). Pekingben ő volt a magyar csapat egyetlen aranyérmese, míg Londonban Pálos Péter asztaliteniszező is első helyen végzett. Mindketten indulnak Rióban, így érdemes lesz rájuk figyelni, ahogy vívóinkra és a többi úszóra is, mert ezekben a sportágakban mindig kiemelkedő sikereket értünk el. A kajak sportágként ezen a paralimpián mutatkozik be, mi rögtön négy versenyzővel képviseltetjük magunkat, úgyhogy talán ők is okozhatnak meglepetést. Atlétikában Biacsi Bettina bronzérmes volt négy éve, érte is drukkolhatunk.

10. Hol lehet követni a paralimpia eseményeit?

Az M5 sportcsatornán lesznek élő közvetítések és összefoglalók, míg az interneten aparalympic.org weboldalon az egész eseményt élőben lehet nézni. Emellett érdemes követni aMagyar Paralimpiai Csapat Facebook-oldalát, ahol remélhetőleg naprakész információkat kapunk a magyar csapat szerepléséről, illetve én is igyekszem folyamatosan beszámolni a sikerekről.

Forrás: wmn.hu, Pásztory Dóri írása

The post Paralimpiára hangoló appeared first on 3200.HU.

A hőn áhított olimpiai bajnoki cím Brazíliában nem jött össze Cseh Lászlónak, azonban az Egri Úszó Klubot 2015. januárjától erősítő világklasszis ismét bebizonyította, hogy a legmélyebb csalódást is képes kiheverni.
– Igazi sportember, igazi példakép, a sikereivel, illetve azzal, ahogy egy sokk után képes újraépíteni magát – jellemezte az ezüstöt (100 m pillangó 1:56.24 perc) és hetedik helyet (200 m pillangó, 1:56.24 )szerzett versenyzőt Hargitay András, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya.

Az ugyancsak egri Holló Balázs és a hatvani származású , de győri színekben versenyző Gyárfás Bence váltójuk (4×200 m gyors, ill. 4×100 m gyors) kizárása miatt nem állhatott rajtkőre Rióban, így nekik csupán a játékok hangulatának keserédes átélése adatott meg.

Az egri illetőségű Bíró Attila által vezényelt magyar női vízilabda válogatott a megyeszékhelyi Antal Dórával és a ZF-Eger-EKF gárdájától nyáron távozott Czigány Dórával a negyedik helyig jutott.

A férfiak megismételték londoni pozíciójukat az ötödik hellyel. A csapatot Erdélyi Balázs (161 játszott perc, 21 lövés/10 gól), Hárai Balázs (97, 15/9), Hosnyánszky Norbert (155, 24/8), Decker Ádám (87, 4/2), Szivós Márton (103, 12/4) és Zalánki Gergő (123, 18/7) miatt kísérhette kiemelt figyelem hevesi részről, a gratuláció pedig a szerb-diadal miatt járt a ZF-Eger két játékosának, Braniszlav Mitrovicsnak és Milos Csuknak.

Atlétikában Papp Krisztina indulása jelentetett különlegességet. A verpeléti illetőségű futó a maratoni távot  2:42.03 óra alatt tette meg, ami a 65. helyhez volt elegendő.

A mátrafüredi Kovács Zsófia  24.-ként lépte át a célvonalat triatlonban, ami tökéletes visszacsatolása volt az utóbbi időszak kemény munkájának.  Az elmúlt évben alig egy hetet töltött itthon, ugyanis  minden erejével az olimpiára készülve edzőtáborozott. A másik magyar, Vanek Margit a 45. helyen zárt.

Forrás: Heol.hu

The post Íme Heves megye riói mérlege appeared first on 3200.HU.