Az MNB egy évvel hosszabbította meg a 2015 előtt gyártott, húszezer forintos bankjegy használati idejét, vagyis egyelőre nem kell fejvesztve szabadulnunk a régebbi bankjegyektől: 2017. december 31-ig törvényes fizetőeszköz marad. Ez a viszonylag világos része a közleménynek.

Majd az MNB a határidő kitolását furcsa logikával indokolja, ahogy a már jól megszokott bikkfanyelven írják:

Vagyis ez azt jelenti, hogy mivel jól halad a régi bankjegy lecserélése, még egy évet adnak a cserére. Tehát ha nem haladna jól, akkor meg nem kellene hosszabbítani? Vagy akkor két évvel kellene hosszabbítani? Tulajdonképpen nem lényeges annyira, csak nincs túl sok értelme.

Azért azt még a közlemény hozzáteszi, hogy a postákon és a bankokban 3, az MNB-nél 20 évig ingyenesen beváltják a régi 20 ezreseket újra. Akit érdekel mindez agyonbonyolítva is, annak íme az eredeti szöveg:

a hitelintézetek és a posta, valamint az MNB lakossági pénztára 2017. december 31-ig – az üzleti feltételeikben meghatározott módon – továbbra is elvégzik a régi 20 000 forintosok megújított verzióra cserélését. A bevonást követően 2018. január 1-től a hitelintézetek és a posta 3 évig, az MNB pedig 20 évig, azaz 2037. december 31-ig térítésmentesen cseréli törvényes fizetőeszközre a régi, bevont 20 000 forintos bankjegyeket.

The post Még egy évig marad a régi húszezres appeared first on 3200.HU.

Néhány éve még nem gondoltuk, hogy a fiatalok elvándorlása, a kompetencia szükségletek megváltozása miatt munkaerőhiánnyal küzd majd bármelyik magyarországi vállalat is. Mára olyan mértékű lett a munkaerőhiány, hogy a kkv szektor sem kerülheti el, hogy tudatos HR tevékenységet végezzen, ha hatékony munkaerőt, fejlődő vállalkozást akar építeni és ha ő maga nem HR szakember, vagy egyszerűen a vállalatirányítás, a szakértelme, amire vélhetően az üzlete épült teljes embert kíván és nem akar elaprózódni.

Az Üzleti reggelin jelenlévő 50-60 ember jó háromnegyede 50 fő alatti cégből érkezett, jellemzően vállalatvezetők, akik nem csak arra voltak kíváncsiak, hogy HR tevékenységet kell-e végezni a cégüknél, de azt is tudni akarták, hogy ezt hogyan, ki csinálja és milyen költséggel, hiszen egy kkv-nál a vállalatnövekedés kezdeti szakaszán még nem feltétlenül lenne napi 8 órás feladata egy HR-szakembernek, így nem érné meg a befektetést. A saját példára épített bemutató egy témában mindig hiteles, így Ladics Viktória prezentációja HR fontosságáról, annak kiszervezhetőségéről nagy sikert aratott. A szakember öt éve elindított HR tanácsadó vállalkozása 5 fővel indult, ám mára 36 fővel működik, így kiváló példát tudott prezentálni.

A nagyvállalati tapasztalattal is rendelkező előadó felhívta a figyelmet olyan kihívásokra, amelyek egy kisvállalkozás növekedésekor merülhet fel, de a multiknál bevált gyakorlatokkal orvosolhatók. Az első eset, amikor kis létszámmal dolgozunk, valaki elvégzi a HR tevékenységet, de feladatkörök könnyen elmosódnak. Ha nincs külön HR-szakember a csapatunkban, hanem a pénzügyes intézi a az összes emberi erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos teendőket, vagy, ha cégvezetőre hárul ez a feladat a szakmai munkán, az üzletszerzésen és vállalat vezetésen túl, akkor az erőforrások elaprózódnak.

Megfelelő ember, pontos feladatkörrel

Patonai Ágnes, működésfejlesztési tanácsadó és kisvállalati tulajdonos előadása rámutatott, hogy ezen a ponton miként kapcsolódik össze a HR és a minőségirányítás: az erőforrások elaprózódása, illetve a kompetenciák nem megfelelő, pazarló kihasználása hatékonyság csökkenést eredményezhetnek. Első lépésként elmagyarázta, hogy milyen összetett vállalatvezetési gyakorlatokat takar egy minőségirányítási rendszer működtetése, és annak mennyire fontos fundamentuma a megfelelő HR tevékenység. Kiemelte, hogy a munkatársaknak szintén tudatában kell lenniük abban, hogy a vállalat folyamatosan változik és ehhez összehangolt, előremutató tevékenységet kell végeznie mindenkinek a csapatban.

Hogy ezt elősegíthessék a kkv-k vezetői, fontosnak tartja, hogy a szervezetet és környezetet megértsék, és felismerjék, hogy az érdekelt felekbe a munkatársak is beletartoznak, és az ő szükségleteiket is megismerje a vezetőség. Lényeges, hogy a felek elvárásai megértésre leljenek és a szervezeti szerepek, felelősségek, hatáskörök ennek megfelelően pontosan legyenek meghatározva, dokumentálva és időről időre ellenőrizve, frissítve. A minőségirányítás által teljes körűen menedzselt vállalat és az emberi erőforrásokkal összefüggő feladatok összekapcsolódása egy alapvető menedzsment cél, amely jelenti a magas szintű minőséggel bíró termék vagy szolgáltatás előállítását éppúgy, mint a folyamatok magas szintű menedzselését.

Mennyibe kerül, hogyan működik?

Minden cégvezető első kérdése, hogy akkor hogyan oldja meg a HR és a minőségirányítási rendszer működtetéséhez kapcsolatos tevékenységeket és mindez, mekkora ráfordítással jár. A két előadás konklúziója, hogy a tervezés és a költségek optimalizálása szempontjából is jó megoldás ezen tevékenységek kiszervezése. Amellett, hogy a hatékonyság nő, mivel az adott dolgozó vagy cégvezető jobban tud összpontosítani a vállalat fő tevékenységére, emellett a vállalati fix költség helyett, működési költségként jelentkezik a kiszervezett feladat elvégzése, ezek már kézzelfogható számadatok minden cég esetén. Fontos látni, hogy csupán adminisztrációs tevékenységre nem éri meg kiszervezni egyik tevékenységet sem, hiszen a tanácsadók, konzulensek olyan szaktudással bírnak, amelyet érdemes kihasználni a menedzsment támogatására, akár eseti jelleggel, konkrét feladatra akkreditálva, vagy havi rendszeres megbízás alapján. Az adminisztráción túl felmerülhetnek a szervezeten belül olyan feladatok is, mint az új belépő toborzása, kiválasztása, folyamatfejlesztés, teljesítménymérési és -értékelési rendszer kialakítása, vezetői kultúra fejlesztés és elismerés. Ha döntöttünk valamely feladatok kiszervezéséről, fel kell készülnünk egy mély és bizalmas beszélgetésre.

Patonai Ágnes és Ladics Viktória egyöntetű véleménye volt, hogy a különböző feladatok kiszervezése abszolút bizalmat feltételeznek és minden esetben egy feltáró beszélgetéssel kezdődik, hogy kiderüljenek az igények, elvárások és célok. A feladatlista összeállítása, a kompetenciák kiválasztását követően, az adott szakterületen leginkább jártas HR-tanácsadó, vagy minőségirányítási konzulens a szakmai csoport tagjaként, az egyes számú vezetőt támogatja, nem pedig egy izolált vállalkozóként dolgozik és a munkavégzés mellett a szaktudását is átadja a kkv számára.

A megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező, HR tevékenységeket végző tanácsadók, konzulensek, valamint a minőségirányítást szakmaként űzők bevonása a kiszervezésen keresztül a kisvállalati folyamatokba, takarékos, működő megoldást kínál a kkv-szektornak arra a kihívásra, hogy a jelenkor vállalati emberi erőforrásaihoz kapcsolódó feladatait professzionálisan meg tudja oldani.

• alaptevékenységekre fókuszálás
• hozzáférés szakértelemhez
• a folyamatok minőségének javulása
• rugalmasság és skálázhatóság
• pozitív hatás az innovációkra
• radikális változásmenedzsment

• méretgazdaságosság
• hatáskör-gazdaságosság
• folyamatgazdaságosság
• fix költségek átalakítása változó költségekké
• befektetési ráfordítások mérséklődése
• költség-átláthatóság

Forrás: www.piacesprofit.hu

The post Felvenni vagy kiszervezni? – Megoldások KKV-k számára appeared first on 3200.HU.

Az ellenzéki politikus Facebook-oldalán hosszan elemzi, hogyan jutott el – a polgári Magyarország ígéretével – a Fidesz oda, hogy néppárttá vált, Orbán Viktor pedig politikai vezetőből „az égi erők küldötte” lett.

A másik oldalon felsorakozó hatalmas erőkkel szemben csak egy isteni küldött veheti fel a versenyt – gondolhatták a Fidesz szimpatizánsai. A marketingguruk pedig meglátva az ebben rejlő lehetőséget, készre gyártották a „polgári Magyarország” és a „tévedhetetlen és szeplőtelen Orbán Viktor” kommunikációs termékeket.

A modern nyugaton – ahová, ha nem is a béreink, de gondolkodási mintáink alapján mi, magyarok is tartozunk – még az úgymond vallásos embereknek is szüksége van „istenpótlékokra” – írja Vona Gábor, aki szerint ezt a szerepet a politika is betöltheti, és a Fidesz

a magyar Messiás megszületésének örömhírével meg is adta ezt a metapolitikai keretet. A megszólított állampolgár pedig ettől a pillanattól kezdve már nem szavazó vagy szimpatizáns volt, hanem hívő. Nem véleménye volt, hanem hite. Nem érvekkel rendelkezett, hanem dogmákkal. Nem értelemmel fordult a magyar közélethez, hanem érzelemmel. Nem másik értékrenddel küzdött, hanem a nemzet ellenségeivel. Nem gyűléseket tartott, hanem liturgiát. Nem a választási győzelem volt a tét, hanem a nemzet üdvözülése.

Korábban a 24.hu itt írt arról, hogy új vallás született, az orbánizmus, Vona pedig most szintén arra jut, hogy a kormányfő – szavazóinak – minimum főpap. A Jobbik elnöke ezzel magyarázza a „viktoriánus” nyugdíjasok felháborodását, amikor valaki „csúnyán” beszél róla vagy korruptnak nevezi.

Ez az ő szemükben istenkáromlás, és mint ilyen természetesen igaztalan vád. „Orbán Viktor nem lehet korrupt. Hogy miért? Mert az lehetetlen. Azért.” Hitünk pillérei nem omolhatnak össze, mert akkor mi is összeomlunk. Olyan ez nekik, mintha egy kereszténynek azt mondanánk, hogy Jézus nem támadt fel, a muszlimnak, hogy Mohamed nem járt sem Mekkában, sem Medinában, a buddhistának pedig, hogy Buddha nem világosodott meg. Ez káromlás, gyalázat, elégtételt kíván.

Az igen hosszas bevezető után Vona Gábor ugyanakkor bejelenti, hogy szerinte

Orbán Viktor korrupt. Az elmúlt huszonhat év legkorruptabb politikusa. Vállalva, hogy a Fidesz gyülekezetében ezzel a kijelentésemmel megbotránkoztatom a híveket, de sajnos ez az igazság. A baloldal is korrupt volt, nagyon, de igazán tökéletesen működő, állami gépezetté ő tette a lopást.

A Jobbik elnöke azt érti, hogy a fideszes hívők ezt nem akarják látni, számára az kérdés, hogy a kormányfő közelében, a fideszes vezetők miért nézik el az orbáni korrupciót. Néhányra ugyanis hathat szintén a vallásos hevület, de kell lennie racionális magyarázatának is.

“Orbán Viktor trónra jutott”

Biztos van olyan, aki maga is a lop, a közös bűn pedig összeköti a csapatot, mint egy maffiát, de Vona szerint ez is kevés racionális és morális magyarázatként.

És itt jön a lényeg. Itt érthetjük meg Lánczi Andrást, a főideológust, aki arról beszélt, hogy amit korrupciónak mondanak, az a Fidesz kormányzásának lényege.

Orbán Viktor új elitet épít, mert meggyőződése, hogy a múlt hibáit az alkalmas elit hiánya okozta, és az ő dolga annak megteremtése. A Jobbik elnöke középkori példákat hoz arra, hogyan nőtte ki magát – generációkon át – egy király mellett a gazdasági, államigazgatási, szellemi elit.

Orbán Viktor trónra jutott, és most épp az új elit első generációját segíti megerősödni. Hogy alkalmatlanok, hogy arrogánsak, hogy műveletlenek és hogy elképesztően korruptak, beleértve magát a „királyt” is? Igen, de ez természetes. Orbán szerint az első generáció mindig ilyen, de első generáció nélkül nincs második, második nélkül nincs harmadik és így tovább. Vagyis egyszerűen el kell fogadni, hogy az új elit létrehozása nem egy romantikus lányregény.

Vona szerint az orbáni magyarázat a Fidesz belső köreinek az, hogy most az első generációs strómanok arcátlan lopása olyan szükséges rossz, amin át kell esni, hogy majd a kiművelt unokák vállaikra vehessék az ország irányításának felelősségét.

Bármilyen abszurd, de morális érvelés. Azt üzeni az udvarnokoknak: tudom, hogy mocskos dolgokat csinálunk, tudom, hogy a mindennapi erkölcs próbáját nem állná ki ez az egész, de mi itt történelmet írunk, és a történelmi morál másképp működik, gondoljatok csak Machiavellire. Vérrel, vassal és kegyetlenül kell megszereznünk mindent, hogy aztán erre felépíthessük a békés, erkölcsös és kulturált jövőt.

Vona szerint azonban Orbán Viktor téved, és csak aljas politikájához gyárt, gyártat ideológiát, hiszen nincs rá garancia, hogy a mocskos első generációt egy tisztább követi. Ő valószínűbbnek tartja, következő nemzedékek is ezen mintákat követi.

Az Orbán által épített új feudalizmus nem egy új Árpád-kornak ágyaz meg, hanem kiskirályok anarchiáját készíti elő.

Vona ezt ámokfutásnak tartja, amit meg kell állítani, el kell venni Orbán Viktor tulajdonából az országot és visszaadni az embereknek, szerinte valójában ez az első generáció feladata.

Forrás: www.24.hu

The post Vona: Orbán Viktor az elmúlt 26 év legkorruptabb politikusa appeared first on 3200.HU.

A PI munkatársai tavalyi felmérésében a hallgatók 4 százaléka mondta azt, hogy csak online felületeken foglalkozik politikai kérdésekkel, és mindössze 7 százalékuk azt, hogy sehogy. Ellenben 30 százalékuk hagyományos módokon – tüntetés, petíció, aláírásgyűjtés –, 59 százalék pedig online és a való életben egyaránt politizál valamilyen formában. Kiderült, hogy a fiatalok 51,6 százaléka használja politikai tájékozódásra a Face­bookot, viszont csak harmaduk-negyedük formál aktívan véleményt rajta. Így egy aktívabb kisebbség uralja a politikai diskurzust a közösségi oldalon, a hangadók pedig főleg a rendszerrel elégedetlenek közül kerülnek ki.

A való életben a legtöbb passzív fia­tal a kormánypártiak közül kerül ki, míg „hiperaktívak” legnagyobb arányban a Jobbik, az LMP és a baloldali kis pártok szimpatizánsai között fordulnak elő. Egyébként a Jobbik továbbra is elképesztően népszerű az anyaországi fiatal hallgatók körében, de ez az idő előrehaladtával valamelyest kopik – derült ki a BCE doktorandusza, Róna Dániel kutatásából. Róna felfedte: minél fiatalabb valaki a 18–29 közötti korosztályban, annál valószínűbb, hogy jobbikos. Míg a 18–21 évesek körében csaknem minden harmadik egyetemista Jobbik-szimpatizáns, addig az eggyel idősebb korosztályban ez már csak 22 százalék, de még így is ez a párt a legnépszerűbb. A kutató szerint ennek oka egyrészt az, hogy a Jobbik neve kevésbé használódott el, másrészt a komplett világmagyarázó ideológia mellett programokat és közösséget is kínálnak a fiataloknak. Ifjúsági tagozatuknak például több tagja van, mint a többi politikai formáció ifiszervezeteinek összesen, fesztiválok, sörözések, koncertek vonzzák őket a párt bűvkörébe.

A határon túli magyarok is jobboldaliak és konzervatívok, kicsit még erősebben is, mint az anyaországiak. A Kárpát-medence többi fiataljára vonatkozó eredményeket a Kisebbségkutató Intézet munkatársai szállították. Felvázolták: bár kevésbé izgatja őket a politika – a legérdeklődőbb vajdaságiak produkálják körülbelül a magyarországi érdeklődési szintet –, és alig pár százalékuk tagja valamelyik pártnak, értékrendjük viszonylag világos utat jelöl ki nekik. Egyrészt önbevallásosan is főleg az enyhén jobboldali kategóriába sorolták magukat, másrészt még a legliberálisabb vajdaságiak is jóval konzervatívabbak az uniós átlagnál például a melegházasság vagy a könnyűdrog-liberalizáció tekintetében. Minél fiatalabb és iskolázottabb valaki, annál nyitottabb ezekben a kérdésekben. A magasabb végzettségűek hajlamosabbak voltak magukat a jobboldalra sorolni. Itt a régiók szintjén is tapinthatók a különbségek: politikai nézeteik alapján a felvidékiek sorolták magukat a leginkább jobboldalra, míg erdélyi és vajdasági társaik a legkevésbé.

A határon túliakat érintő trendek egyébként alig valamiben különböznek az anyaországiaktól. Például egyre később és egyre kevesebb gyereket vállalnak, és ugyancsak sújtja őket a migráció, különösen a háború sújtotta országban élő kárpátaljaiakat, valamint a vajdaságiakat. Többségük egyébként kettős állampolgár, amit elsősorban a nyugat-európai letelepedést megkönnyítő eszköznek tekintenek.

Forrás: www.mno.hu

The post Jobboldali és konzervatív irányba tolódik a fiatalság appeared first on 3200.HU.

Erős kihívásokkal küzd a 2017-es költségvetés, ugyanis az elmúlt napokban olyan intézkedéseket jelentett be a kormány, amelyek alapjaiban tehetik semmissé az ország jövő évi gazdálkodásáról szóló törvényt. A kormány 2015-ben döntött arról, hogy a kiszámíthatóság jegyében az évtizedeken keresztül megszokott október-decemberi költségvetési vitákat már tavasszal folytassák le.

A kormány számítása már a 2016-os költségvetéssel kapcsolatban sem jött be, hisz a 2015 tavaszán elfogadott tervezet mára köszönő viszonyban sincs a valósággal. Nem sikerült másfél-két évvel előre látni a gazdasági folyamatokat, ennek következtében a tervezett 700 milliárd forintos hiánnyal szemben jelenleg többletben van a költségvetés. Persze “kellemes” lehet a kormány számára több száz milliárdot – értelmes és kevésbé értelmes célokra – elkölteni az év utolsó havában, de nem szabad elfelejteni, hogy mindez egy 700-800 milliárd forintos tervezési hiba következménye. Ennyi maradt az alapos és kiszámítható tervezésből

Míg az idei költségvetést az élet írta fölül, a 2017-es büdzsét maga a kormány szabja át gazdaságpolitikai irányváltásával. A “haladó hagyományok” szellemében az NGM több ezer munkaórát ráfordítva, idén február-márciusban elkészítette a 2017-es büdzsét, amelyet a Fidesz-KDNP-többségű parlament – gyakorlatilag érdemi vita és módosítás nélkül – júniusban elfogadott. A kormány idén is azzal indokolt a korai végszavazást, hogy a cégeknek így lesz idejük felkészülniük 2017-re. Ennek jegyében szintén júniusban elfogadta parlament a 2017-es adócsomagot – az elsőt.

allami

Csak pár hónapot kellett várni, s a kormány novemberben benyújtotta a második 2017-es adócsomagot, amely 200 oldalon írta át az adószabályokat. Ám még ebben a javaslatban sem szerepelt a minimálbér 15 százalékos emelése és az ezzel összekapcsolt 4-5-6 százalékos tb-járulék (szociális hozzájárulási adó, szocho) csökkentése. Minden bizonnyal az átláthatóság jegyében 41 nappal az évkezdet előtt nem lehet tudni, hogy 27, 23, 22 vagy épp 21 százalékos munkaadói tb-járulékot kell fizetni a bérek után jövőre. A most bejelentett minimálbér-emelésnek is számos vesztese lesz, több ezer olyan kis cég, melyeket falhoz szorítanak a drasztikusan megugró bérköltségek. A járulékcsökkentésnek már kevesebb vesztese lesz: maga az állam, illetve a kiszámítható gazdaságpolitika és költségvetés.

A járulékcsökkentést régóta sürgették, de nem tervezték

A járulékcsökkentés mértéke a költségvetés szempontjából sem mindegy: a szocho egy százalékpontos csökkentése bruttó 90-100 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit – így 4 százalékpontos járulékcsökkentés mintegy bruttó 400 milliárdos járulékkieséssel jár. A járulékcsökkentés nettó hatása ennél kisebb, ugyanis a terhek a közszférában csökkennek, ugyanakkor a (minimál)béremelés következtében nőnek a járulékbevételek.

Ugyanez nem mondható el a váratlan társasági nyereségadó csökkentésről. Egy, nem a témába vágó uniós konferencián jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy januártól nem 10 és 19 százalék lesz a társasági adó mértéke, hanem egységesen 9 százalék. Az NGM azonnal bejelentette, hogy számítása szerint a javaslat 145 milliárd forinttal mérsékli a költségvetési bevételeket, az elfogadott 2017-es költségvetéshez képest. Vagyis csak a két tétel bruttó 550, nettó 350 milliárd forintos elmozdulással jár, ami a jövő évre tervezett GDP 0,9-1 százaléka.

A makropálya is már a múlté

Mindeközben a 2017-es költségvetés alapja, a makropálya is megkérdőjeleződött: a júniusban elfogadott büdzsét még 0,9 százalékos inflációval és 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolták, ehhez képest, a piaci várakozások szerint az infláció 1,5-2,3 százalékos sávban lehet, míg a gazdasági növekedés a 2,5-3 százalékos sávban várható. A 2017-es költségvetésben nem számolt jelentős minimálbér-emelés hatásait is figyelembe véve, a kormány jelenlegi várakozása szerint a növekedés a jelenlegi 2-3 százalékos nagyságrendről 3-5 százalékos tartományba emelkedhet – erről maga Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt, miután a miniszterelnök bejelentette a társasági adó tervezett csökkentését.

Ezen túl az NGM nem állt elő új makrogazdasági prognózissal 2017-re, de még hatásszámításokkal sem, hogy a minimálbér emelése és a 4-5-6 százalékos tb-járulékcsökkentés milyen gazdasági következményekkel járhat. Szintén nem lehet tudni, hogy a magasabb béremelés miként emeli meg az adó- és járulékbevételeket, hisz ez ügyben sem nyilatkozott a kormány – annyi sejthető, hogy az elfogadott költségvetéshez képest már most több százmilliárdos módosításokra lenne szükség.

Varga szerint a kormány által tervezett módosításokra bőven elegendő az a 200 milliárdos tartalék, amit amúgy is beterveztek a büdzsébe. Ezzel szemben viszont az Országvédelmi alapban mindössze 60 milliárd forint van, igaz még létezik egy 110 milliárd forintos “rendkívüli kormányzati intézkedések” elnevezésű tartalék, amelyből már több tízmilliárd forintra kötelezettséget vállalt a kormány az idén – vagyis az a 200 milliárdos tartalék inkább a 150-160 milliárd forinthoz közelít.

Mikor jöhet a módosítás?

A parlament a napokban is tárgyalja a 2017-es költségvetés – nem érdemi, technikai jellegű – módosítását, ebben a közbeszerzési értékhatárokon módosítanak. Vagyis a jövő évi költségvetés a parlament előtt van, így elvi lehetőség lenne érdemi módosításra – más kérdés, hogy egy pótköltségvetéssel felérő több száz milliárd forintos rapid módosítás nem a jogállami eljárás példája lenne.

Ennek ellenére az NGM az elmúlt hetekben többször is azt felelte a Napi.hu kérdésére, hogy sem a 2017-es makrogazdasági pályán, sem a költségvetésen nem kíván változtatni. Egy másik lehetséges megoldás lehet, hogy a kormány most nem nyúl a 2017-es költségvetéshez, ám a parlament tavaszi ülésszakán előkerül a javaslat – megfelelő politikai indoklással.

Forrás: napi.hu

The post Megbukott a 2017-es költségvetés appeared first on 3200.HU.

Az adóhatóság összesen 2671 magánszemély és egyéni vállalkozó nevét, címét, illetve adószámát tette közzé a honlapján, akik 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkeztek. (Az együttes tartozásuk így alsó hangon is közel 30 milliárd forintot tesz ki.) A NAV negyedévente frissíti az adatait, a második negyedéves listán még 3049 nagyadós neve szerepelt. A harmadik negyedéves összesítés a szeptember 30-i állapotot mutatja.

A felsorolásban több külföldi származású (zömmel kínai nevű) személy is szerepel, akadnak külföldi lakóhellyel rendelkezők (főleg ukrán, továbbá például román, német és olasz településen bejelentettek), valamint 26 lakcím nélküli adótartozó is.

A hosszú szégyenlistán véletlenszerűen ismert nevekre is bukkantunk. Például a NAV szerint több mint tízmillió forint adótartozása van Kozsónak, azaz Kocsor Zsoltnak, az Ámokfutók frontemberének, aki egyéni vállalkozóként, sződligeti lakcímmel szerepel a listán. Az énekes-zenész-producer anyagi nehézségeivel évek óta foglalkozik a sajtó, a Blikk áprilisi információi szerint kétszázmilliót meghaladó tartozása van az adóhivatal, egy társasház, bankok és magánszemélyek felé. Kozso ügyvédje a lapnak akkor azt mondta, hogy a NAV-nak “huszonvalahány” millióval tartozik az előadóművész.

Továbbra is nagy adósként van nyilvántartva Berki Krisztián televíziós celeb, akinek adótartozásáról és cégügyeiről bővebben itt olvashat. A valóságshow-szereplő, műsorvezető Berki korábban azt közölte lapunkkal, hogy ügyeit az adójogásza kezeli, s jelen pillanatban nem tud arról, hogy tartozása lenne.

Hertelendy Klára, művésznevén Baby Klári, az egykori Baby Sisters lányegyüttes tagja is huzamosabb ideje fent van a NAV listáján. Hertelendy is több vállalkozásban megfordult már, akad köztük felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló, erről bővebben itt olvashat.

Fent van a neve a listán Cselényi Lászlónak, az Uránia filmszínház és a Duna televízió egykori elnökének, és Fabinyi Andrásnak, aki az Almássy téri szabadidőközpont igazgatója és a Nyitott Tér Kht. egyik alapítója volt.

Volkova Ekaterina Jurjevna neve is olvasható a szégyenlistán, ő az Index 2013 decemberi cikke szerint Góczi István egykori Emfesz-ügyvezető felesége (Góczi Katerina divattervező) – akkor az egyik volt cégükhöz, a jelenleg felszámolás alatt álló Inter-Tram Kft. mátészalkai telephelyére szállt ki a NAV 800 millió forint kárt okozó körbeszámlázásos áfacsalás gyanújával.

Nem évült el az adótartozása a börtönt is megjárt volt szocialista politikus Zuschlag Jánosnak. Évek óta fenn van a listán Walter Dezső Péter is, aki 2002 és 2006 között Sopron polgármestere volt, MSZP-színekben.

Valkó Csaba és Prekuta Bálint is nagy adótartozó, ők arról ismertek, hogy részt vettek a fővárosi Rác fürdő többmilliárdos felújításában és fejlesztésében.

A külföldi nevek közt szerepel a kiskunlacházai lakóhelyű, kameruni származású Fossong Awung Ivo is, akit a Szegedi Ítélőtábla 2014-ben hét év hat hónapos börtönbüntetésre ítélt különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt (a “black money scam” átverésről itt olvashat.)

A NAV adatai szerint adótartozása van a jelenleg fegyházbüntetését töltő egykori nagyvállalkozó Portik Tamásnak, a plasztikai sebész Seffer Istvánnak, a szülész-nőgyógyász Vereczkey Attilának, a fogorvos Morid Mahmoud Rezának. Nincs már listán Hunvald György volt VII. kerületi, szocialista polgármester, viszont a vele azonos lakcímen nyilvántartott Hunvald Györgyné neve még olvasható.

Nagyadós Gulya András és édesanyja, Gulya Viktória, a hozzájuk köthető tanácsadó Geuronet Bt. pedig a 100 milliónál nagyobb adótartozást felhalmozó cégek listáján szerepel. A MÁV Cargo Zrt. eladása kapcsán vált ismertté a bt. neve, amely az osztrák vevő ÖBB-nek adhatott tanácsot.

Halápi Imre, a Krízis-Megoldás Kft. felszámolócég ügyvezetője is fent van a listán, valamint egyéni vállalkozóként Simon Gábor, aki egyebek mellett a Nexus Reklámügynökség Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

Egy trafiktulajdonos, a budapesti Mischákné Török Viola neve is olvasható, aki három trafikkoncessziót nyert el a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonporfit Zrt. pályázatán, kettőt a 3. kerületben, egyet a 14.-ben.

forrás: napi.hu

The post Nyilvános a NAV adóslistája! appeared first on 3200.HU.

A legtöbbet a 35–44 éves munkavállalók keresik,bruttó átlagfizetésük 345 ezer forint.A képzeletbeli dobogó második fokán a 25–34 évesek vannak havi315 ezer forintos bérrel,míg a 45–54 évesek átlagosanbruttó 300 ezer forintot kapnak.

Két korcsoport veszélyben

Messze lemaradva követi őket a munkaerőpiac két legveszélyeztetettebb korcsoportja, az 55 év feletti munkavállalók, illetve a 25 év alattiak. Az előbbi csoport várható fizetése bruttó 250 ezer forint, az utóbbié pedig 210 ezer.

A pályakezdők a tapasztalatlanságuk miatt, az idősebb dolgozók pedig a korukat érintő megkülönböztetés miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Vannak azonban olyan területek, ahol mindkét korcsoport előnyöket élvezhet.

A pályakezdőket örömmel vadásszák le például az informatikai, mérnöki cégek nemcsak állásbörzéken, hanem különböző gyakornoki programokon keresztül is. A szakmunkások körében pedig akkora a hiány, hogy az iskolából kikerült fiatalokra és a tapasztalt szakemberekre is hamar lecsapnak a munkaerő-közvetítő cégek. Nem csak a diplomásoknak és szakmunkásoknak vannak lehetőségeik, nagy a munkaerőhiány a kiskereskedelemben is.

A kutatásból az is kiderül, hogy a két generáció nem ugyanazt tartja fontosnak,a fiataloknak jobban számít a fizetés nagysága, az idősebbeknek pedig a biztonságérzet.Ezt támasztja alá az is, hogy a 18–24 éves korosztály az egyedüli, ahol az álláskeresők többet kérnek, mint amennyit ténylegesen kaphatnának.

A Workania.hu adatbázisába feltöltött önéletrajzokban megadott fizetési elvárások elemzéséből kiderült, hogy minden korcsoport harmadával kevesebbet kér, mint a reális keresetek átlaga. Ez alól egyedül a legfiatalabb generáció képez kivételt, amelyátlagosan 250 ezer forintot szeretne keresni, közel 20 százalékkal többet,mint a korcsoport átlagfizetése.

forrás: www.origo.hu

The post Nincs jó hírünk az 55 év körülieknek appeared first on 3200.HU.

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten.

A miniszter újdonságként tálalta Orbán Viktor múlt heti bejelentését, mely szerint a kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról. Varga Mihály elmondta, eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, “elment a falig”, és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.

The post 15%-kal nő jövőre a minimálbér! appeared first on 3200.HU.

A rádió állítása Balázs szerint hazugság, nem ő akarta elhagyni a Class FM-et, hanem ott mondták meg neki, hogy szerdától már nem kell bemennie. Szerda hajnalban azért még a portás beengedte a három műsorvezetőt az épületbe, ahonnan még egyszer utoljára élő műsort adtak.

Az utolsó élő műsor után a facebookos borítóképét is lecserélte a Class FM a rádió arcai közül egyszerűen eltüntették Balázsékat.

forrás: hvg.hu

The post Tovább gyűrűzik a Class FM botrány appeared first on 3200.HU.

A beszédét végül húzva elmondhatta. Dőlt betűvel jelezzük a végül el nem mondott részeket. Az ülés végén a diáktól megkérdezték: ki a DÖK-ös tanára?

A jelenlegi oktatási rendszernek már az alapjaiban, alapelveiben található probléma, emiatt hatalmas gondokkal szembesülünk. Emberi erőforrások minisztériuma. Kis értelmezés után a józan ész fennakad az “emberi erőforrások” szókapcsolaton. Személy szerint élből elutasítom, és rettentően sajnálatosnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer valamiféle erőforrásnak tekinti a diákokat. A tanulók nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás.

Egy fejlett és jól működő oktatásban szükség van egy külön álló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy dilettánsok has ráütés-szerűen, a diákokkal és tanárokkal konzultációt megtagadva irányítják és változtatgatják az oktatási rendszert. Ebben a kontextusban a dilettáns (nem hozzáértő) azért megfelelő fogalom, mert az előző tanévben történt megannyi diáksztrájk, pedagógussztrájk, tüntetés és egy Herman Ottó Gimnázium nyílt levél, viszont erre reakcióként nem érkezett semmi pozitív lépés az oktatási rendszert irányítóktól.

Megszüntették az előrehozott érettségi vizsgát, amely könnyítette volna a diákok terheit.

Csökkentik a férőhelyek számát az egyetemeken, főként az államilag finanszírozottat, pedig nem a középkorban élünk, ahol a tanulás kiváltság volt.

forrás: www.hirkut.hu

The post Megszakították egy diák beszédét az állami diákparlament megyei ülésén appeared first on 3200.HU.