Információink szerint Szabó Zsolt, fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár kijelentette, hogy magának akarja Hatvant, majd hamis, a polgármester nevében írt leveleket vitt kézhez Hatvanban a postás, amelyekben valaki 1000 fős menekültállomás tervével riogatja a település lakosait.

A hatvaniak politikai csatározások helyett nyugalmat, az értelmetlen uniós pénzszórás helyett pedig tisztességes megélhetést biztosító munkahelyeket szeretnének.

The post Hatvan a politikai csatározások útvesztőjében? appeared first on 3200.HU.

A Legyen Mindig Otthonuk Alapítvány 2011-ben alakult a Gyöngyösi járásban élő fogyatékos fiatal felnőttek életvitelének megsegítése céljából. Az alapítvány az önkormányzat, a helybeli vállalkozások és magánszemélyeik adományaiból egy tíz fogyatékkal élő, fiatal felnőtt befogadására alkalmas lakóotthon építését kezdte meg az Ifjúság úton a gyöngyösi önkormányzattól kapott ingatlanban. Az otthonba olyan fogyatékos fiatal felnőttek költözhetnek majd be, akik ma még családban élnek, de szüleik már idősek, és szeretnék gyermeküket biztonságban tudni akkor is, ha ők már nem tudnak gondoskodni róluk. A családias légkörű, a lakók korának és egészségi állapotának, valamint meglévő képességeinek megfelelően kialakított és felszerelt lakás lehetőséget teremthet lakói számára az önálló életvitel kialakítására, az önállóság fejlesztésére, a testi és szellemi fejlődésre, valamint a munkavégzésre egyaránt.

A projektet a Gyöngyös Város Önkormányzatától e célra ingyenesen átadott Ifjúság úti volt óvoda-épületben valósítja meg az alapítvány. A használatba kapott épület szomszédságában található a Lokodi úti Gondozási Központ, melynek több alapszolgáltatása – családsegítés, szociális étkeztetés, támogató szolgáltatás, szociális foglalkoztató műhely – kiegészítő, megerősítő támogatást nyújthat a már önálló életvitelt élő, a támogatott lakhatási programban részt vevő fogyatékkal élő személyek számára.

Az otthon kialakítása mintegy hetven százalékos készültségben van – derült ki az alapítvány által szervezett szerdai sajtótájékoztatón. A munkálatokat az önkormányzat támogatása mellett gyöngyösi és környékbeli vállalkozások, magánszemélyek adományaiból végzik, a tervek szerint az első lakók év végén költözhetnek be a lakóotthonba. A Legyen Mindig Otthonuk Alapítvány a további munkálatokhoz folyamatosan várja az adományokat.

A Legyen Mindig Otthonuk Alapítvány számlaszáma: 12032006-01320955-00100006 Raiffeisen Bank

Eddigi támogatók: Austrotherm Kft., Rigips Divízió, Feilo Sylvania, Shick-R Kft., G&A ’95 Kft., Brutt Saver Hungary Kft., Gyöngyös Mátra Lions Club, E-Build Kft., Élpak Zrt., Mátrapark Kft., Tintúra Kft., Fodor Gábor országgyűlési képviselő, Hiesz György polgármester, dr. Lénárt András, dr. Lénártné Benei Anikó, Sári István, dr. Elek Ilona, Dr. Réthy Béla, Dr. Réthyné Toldi Adrienn és a 2012-es Gyöngyösi Városbál résztvevői.

Gyöngyös után a támogatók között van Gyöngyösoroszi, Nagyréde, Vécs, Pálosvörösmart, Visonta, Markaz és Detk önkormányzata is.

Forrás: www.gyongyos.hu

The post Fogyatékos fiataloknak alakítanak ki lakóotthont Gyöngyösön! appeared first on 3200.HU.

A Vachott Sándor Városi Könyvtár minden kedves érdeklődőt szeretettel vár!

The post Október elsején: Népmese napja a gyöngyösi könyvtárban appeared first on 3200.HU.

A vetélkedésre vágyók gulyásfőzésben, madárijesztő készítésben és tortakészítésben mérhetik össze tudásukat!

Részletes program

Szeptember 16. péntek              

16.00 -tól  Kézműves kirakodóvásár

17.30     Vásári komédiások toborzója

18.00     Borostyán Néptáncegyüttes

19.15     Hiesz György polgármester megnyitja a rendezvényt

19.30     Anna and the Barbies koncertje

21.30     WENK FUNKover zenekar koncertje

Szeptember 17. szombat           

10.00 – tól  Kézműves kirakodóvásár

12.00     XVII. Görgényi László Főzőverseny megnyitója

Fővédnök: Magos Zoltán mesterszakács

A zsűri tagja: Nagy Zoltán királyi főszakács, mesterszakács és Kósa László a Mátra Party Kft. ügyvezetője

13.15     Tihanyi Tóth Csaba és Bognár Rita Borban az igazság című nótaműsora

14.30     Pető Martin operett műsora

15.30     PRAVO zenekar koncertje

17.00     Rokker Zsoltti – stand up comedy műsora

18.00     XVII. Görgényi László Főzőverseny eredményhirdetése

18.30     Madárijesztő Szépségverseny és a Mátra tortája eredményhirdetése

19.30     Kiscsillag koncert

21.30     Retroleum Zenekar koncertje

Szeptember 18. vasárnap

10.00 – tól  Kézműves kirakodóvásár

10.00     Az égig érő paszuly című népmese a Babszem Jankó Gyermekszínház  előadásában

11.00     Vásárfia című interaktív zenés gyermekműsor a Holló Együttes előadásában

12.00     Gyöngyösi Otthon Segítünk Alapítvány 10 éves jubileumi interaktív műsora

14.00     Gyöngyösi Játékszín operett műsora

15.00     Mága Ernő és zenekara koncertje

16.15     Vidróczki Néptáncegyüttes műsora kísér a Dobroda zenekar

17.30     Szűcs Gabi feat. Stereo Swing koncertje

19.30     Takáts Tamás Blues Band koncertje

Kísérő programok:

– Görgényi László Főzőverseny

XVII. alkalommal kerül megrendezésre, ahová a jelentkező csapatok gulyás kategóriában nevezhettek.

A zsűri elnöke: Magos Zoltán mesterszakács

A zsűri tagjai: Nagy Zoltán királyi főszakács, mesterszakács és Kósa László a Mátra Party Kft. ügyvezetője

Helyszín: a Szent Bertalan-templom előtti tér

– Mátrai Borok

A háromnapos rendezvényen a Mátra kiváló borászatai mellett a Tokaji borvidéket Tolcsva, mint meghívott vendégtelepülés képviseli.

– Kézműves vásár

Vásárolhat kedvére a Szent Bertalan-templom melletti sétáló utcában kitelepült kézművesektől, akik népművészeti termékeket, természetes kozmetikumokat, ékszereket, kerámiákat és számos egyedi árut kínálnak.

– Madárijesztő Szépségverseny

II. alkalommal színesítik a rendezvényt a legmókásabb és legötletesebb alkotások, melyeket díjazunk.

– Gyermek udvar

A Mátyás király úti parkolóban kerül kialakításra a játszó udvar, ahol a gyermekek kedvükre szórakozhatnak.

– Mátra tortája

Értékes fődíjat vihet haza az a nevező, aki szőlő vagy bor felhasználásával elkészítette és egyben megnyerte a „Mátra tortája 2016” címet

A műsorváltozás jogát fenntartják!

A rendezvény szervezője: GYÖNGYÖK MÁTRA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Bővebb információ: www. gyongyok.com

The post Hétvégén: Mátrai szüreti napok és fehérbor fesztivál Gyöngyösön! appeared first on 3200.HU.

2007 és 2015 között hozzávetőlegesen 23-24 milliárd forintnyi uniós pénzt költhetett el a város, éves átlagban 2,9 milliárdot. Valószínűleg a lakosok sem érzékelik, de az Európai Unió egy hatvani lakosra közel 143 millió forintot költ évente. 

A szóban forgó turisztikai beruházás 1,1 milliárdba került, és nemcsak az a baj vele, hogy a kerékpárút 7,3 kilométeréből 7 kilométert garanciálisan ki kellett javítania a kivitelezőnek, mert az utat áttörte a nád alulról, hanem hogy a megépült kalandpark vagy be van zárva, vagy ha nincs, akkor sem érdekel senkit, mert az átadás óta 37 ember jelezte, hogy szeretné használni. Vagyis nemcsak hibás beruházásról beszélünk, hanem mintha értelmetlen is lenne.

A turizmusfejlesztés egyébként nem jött össze Hatvannak, 2009-től ugyanis fokozatosan csökken a városban eltöltött vendégéjszakák száma.

Hogy mely települések mennyi uniós támogatásban részesültek az elmúlt költségvetési ciklusban, itt tudják megnézni: http://adat.atlatszo.hu/eu-kereso/?varos=Hatvan

Forrás: atlatszo.hu

The post 2007 és 2015 között évente 2,9 milliárd uniós forintot költhetett el Hatvan appeared first on 3200.HU.

Az ország nem mond le a fosszilis energiahordozókról, s a Mátrai Erőmű sem, de utóbbi még inkább nyit az új technológiák és a megújulók felé, derült ki az elmúlt napokban tartott bányásznapi ünnepségeken.
Dr. Aradszki Andrást, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárát Gyöngyösön, a központi bányásznapon kérdeztük a hazai bányászat helyzetéről. Mint azt lapunknak elmondta, a fosszilis energiaforrást fenn akarja tartani a kormány, s ebben fontos szerepet szánnak a lignitnek.

– Azt a vagyont, amit itt találunk a Mátrai Erőmű szénbányáiban, vétek lenne otthagyni. Azt a fajta tradíció és tudás, amit az erőmű és a bányászat jelent, fenn kell tartanunk a magyar energiaellátás, energiabiztonság érdekében. A Mátra attól jó cég, hogy előre mennek, keresik a túlélés, a megújulás útját – fejtette ki dr. Aradszki András.

A kormány a szabályozáson keresztül minden megtesz, hogy a magyar gazdaság szereplői jól érezzék magukat, s érdemes legyen nekik a jövőre gondolni, befektetni és vállalkozni. De pénzzel nem támogathat cégeket, az nehezen elképzelhető uniós környezetben. Ha a jól átgondolt üzleti tervek ezt igazolják, akkor viszont végigvesznek minden lehetőséget. Elárulta, végiggondolják a bányászat helyét ebben a gazdasági környezetben, hosszú távon leteszik a szabályozási feltételeket a szakmával közösen.

Egyszerűsíteni, gyorsítani akarják a bányanyitási lehetőségeket, nyilvánvalóvá tenni a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat. Igyekeznek méltányos, emberközpontú megoldást találni.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a központi bányásznapon és a vállalati ünnepségen is beszélt a társaság helyzetéről, a zuhanó energiaárakról, a nemzetközi támogatási rendszerről, illetve a Mátra terveiről. A bükkábrányi dolgozók előtt azt is kifejtette, hogy a nyereség 30 százalékkal elmarad a tervezettől, megviseli a céget a villanyáram árának csökkenése, a költségek, a környezetvédelmi kiadások, a klímaadó növekedése.

A piac nem lesz kedvezőbb az állami szubvenciók miatt, sok, a Mátrához hasonló kisebb erőmű nem éli túl a következő pár évet, de ők igen. Elmondta, keményen kell dolgozniuk a bányászoknak, mert ha nem lesz elég szén, egy blokkot le kell állítaniuk. A cég releváns nyereségét a másodlagos tevékenységgel tudják biztosítani, az ipari parkkal, a naperőművekkel. Dolgoznak a fennmaradáson, kétütemű tervet állítanak össze. Kidolgoznak egy üzleti tervet a 2027-ig tartó időszakra, hogy minden ember biztonságban érezze magát, a jövedelmét. A második ütem egy új fejlesztésekből induló időszak, minden területen lépnek előre párhuzamosan.

Valaska József közölte: a német RWE-nél történt átszervezések miatt tért vissza az igazgatósági elnöki pozícióba. Persze eddig sem volt távol a cégtől, a felügyelő bizottság elnökhelyetteseként, az RWE tanácsadójaként dolgozott. Mivel mindez egy nagyon gyors folyamat volt, nem adott arra lehetőséget, hogy elkezdjenek utódot felkészíteni.

– A cég mindig nehéz helyzetben volt, a szenet hosszú ideje nem szeretik, az 1970-es évek közepén olaj- és gázerőműveket építettek. Az 1990-es évek elején, amikor olcsó volt a gáz, a bányák csődben voltak, felszámolás alatt álltak, az ugyanilyen nehéz helyzet volt – árulta el. Az elnök megemlítette a társaság kitörési pontjait. A Mátra hosszú távú fennmaradásának kulcsa a hazai nyersanyag árammá alakítása. Emellett lehetőség a megújuló energia hasznosítása, hiszen egész világ efelé megy. Ezek azonban csak időlegesen vannak jelen, a megtermelt energiát a közbenső időben tárolni kell akár vízben, akár gázban, meglátják, melyik lesz sikeresebb.

– A következő két évben összesen durván 40 megawattnyi naperőművet építünk, bankhitelből. Egy nagy, 20 megawattos naperőmű-farmot Bükkábrányban, két kisebbet pedig Visontán. A meglévővel együtt elérnénk a 60 megawattot, ami évi 3 milliárd forintos árbevételt jelentene, viszonylag alacsony költséggel, így javítana a társaság finanszírozási helyzetén. Adókedvezményre nem számíthatunk, hiszen ez két év óta már tiltott állami támogatásnak minősül az unióban – fejtette ki az elnök-igazgató.

Az új, 500 megawattos erőművi blokk megépítéséről elmondta, sem a kormány, sem a Mátra nincs nyomás alatt. Ahhoz viszont, hogy az itteni emberek előtt legyen perspektíva, megvalósítható tervekkel kell rendelkezni a húszas évek második felére is. A következő évtized közepéig a jelenlegi blokkok működni fognak. Az energiaszektorban hosszú távon kell gondolkodnia a cégnek és a kormánynak is. Időben meg kell hozatni azokat a döntéseket ahhoz, amit a húszas évek közepétől akarnak.

– A tiszta szén technológia lényege, hogy a szén-dioxidot le kell választani és fel kell dolgozni. El is lehetne temetni a föld alá, de ez a koncepció bizonytalan, sokkal jobb, ha feldolgozzák, átalakítják metanollá, metánná. Az energiatárolás is megvalósul, s bekerül a körforgásba, javítva azt. A jelenlegi, 40 éves, alacsonyabb hatásfokú blokkokkal nem lehet megvalósítani ezt a technológiát. Angliában 2018-ban áll üzembe az ilyen típusú White Rose projekt, egy ilyen új beruházás építése 2021-22-ben indulhatna el nálunk – tette hozzá Valaska József. Elárulta, a megújuló energiák támogatása miatt a hagyományos áram piaci ára zuhant, ezért mindenhol beavatkozik a kormány, más-más módszerekkel.

Lengyelországban és Franciaországban száz százalékig állami kézben van minden az energiaszektorban. Németország felismerte, elszúrta a gyors megújuló energia növekedési rátát, ezért a meglévő erőműveknek kapacitás fenntartási díjat fizetnek. Spanyolország és Portugália a versenypiac híve, ők kapacitáspiacokat hoztak létre, ahol a tartalékkapacitás érdekében versenyeznek az erőművek. El kell dönteni, melyiket követjük, különben a hazai termelői szegmensek meghalnak. Nem csak a Mátra, Paks, a Dunamenti és a többi erőmű is. A Mátrai Erőmű bármelyikhez tud alkalmazkodni.

Tart a recski ércvagyon felmérése

Dr. Aradszki András szerint a recski bánya nagyon fontos gazdasági érték, érdemes azzal foglalkozni, hogy mi található ott. Folyik a készletfelmérés, ez fontos azért, hogy tudják, mit kínálnak hasznosításra a piaci szereplőknek. Ne kótyavetyéljék el, reális, de vonzó értéket mutassanak fel. Reméli, fél év múlva nagyjából tudják, milyen lehetőségek vannak a bánya területén. Sok pozitív és kevésbé pozitív vélemény van, tisztán negatív nincs. A szakma nagyjai is véleményt nyilvánítottak, ennek a lehető legbizonyítottabb alapjával akarnak szolgálni. Recsk nagy tartalék lehet, ha igazolják.

Nem tudnak az Einstein Teleszkópról

A bezárt gyöngyösoroszi bánya kapcsán is kérdezte a HEOL az államtitkárt, hiszen a helyszín versenyben van a gravitációs hullámokat vizsgáló Einstein Teleszkópért, de ez kizárná a recski bányászatot. Aradszki elmondta, más bányászati termékek továbbhasznosítását is számba veszik. Egyebek között a felhagyott bányák a bányászati meddőhányók ritkafém anyagainak újrahasznosítása is eljöhet. A gravitációs hullám kutatásáról a kormányban tudomása szerint nem volt szó. Szerinte nagy terveket úgy lehet megvalósítani, ha erős tudás-megoldást találni, árulta el az új bányászati törvényről az államtitkár.

Forrás: heol.hu

The post Új naperőműveket épít a Mátrai Erőmű appeared first on 3200.HU.

Az állatkert mosómedve-testvérpárja mindig feltalálja magát. Mostanság az újonnan kapott gumiabroncsot tesztelik, ami játékszerként és fekhelyként egyaránt jelesre vizsgázott. A banditamaszkos páros tagjai kánikulában önfeledten pancsolnak a medencéjükben, az állatkertbe látogató gyerekek nagy örömére. Kedvenc eleségük a banán, ám hosszú órákig is elnyammognak a gondozójuktól kapott csirkenyakon is. Általában éjszaka indul ­­­­náluk a ­„buli”, ilyenkor megállás nélkül rosszalkodnak. Elbújnak az odúkban, lógnak a köteleken. A két maci egyébként igen jó testvér: álló nap egymás sarkában loholnak, sőt összebújva alszanak.

Augusztus 23-tól Wilmos, a vidra sem unatkozik!

Társat kapott ugyanis a gyöngyösi állatkert ázsiai kiskarmú vidrája, Wilmos.  A legkisebb vidrafajták családjába tartozó állatok legszívesebben naphosszat vállvetve napoznak. Gondozójuk, Erdőné Bernadett etetés közben kicsit azért megmozgatja a lustaságokat: a vízbe dobálja az ebédjüket. Elmondása szerint Fülöp, az új jövevény egy kicsit gyorsabban fog neki az evésnek, de végül mindig bevárja barátját, és együtt fejezik be a lakomát.

Forrás:

blikk.hu és blikk.hu

The post Állati hírek Gyöngyösről appeared first on 3200.HU.

Ma célpontunk a megyei legdélibb települése: Poroszló

Jelentős útvonalak csomópontja ez a tájegység, mert a „kezdetek” óta ez az egyik legalkalmasabb átkelőhely a Tiszán. Ennél fogva az őskortól lakott terület. A kő- és rézkorból is kerültek elő leletek Rábolyon, illetve Aponháton. Az előbbi területen szarmata kori (Kr. u. II-IV. század) emlékeket is találtak.

Középkor

A mai falu első említése Anonymusnál található: „Árpád vezér és övéi megindulván az Egur [Eger patak] vizéig jövének […] s táboruk az Ustoros [Ostoros] vizétől Purozlou váráig terjedt.” Az Árpád-kori királyi földvár helye ma is kivehető. A X. századtól kezdődően fejedelmi-királyi udvarhely volt itt, amelyet szolgáltató falvak (Lövő, Orosz, Magyarad, Tarján, Ráboly, Szőlős, Halász, Sej, Hídvég, Hegenülése) rendszere vett körül. Első ismert birtokosai a Sártiván-Vecse nemzetségből kerültek ki. A XIII. században már számottevő település volt, mert egy oklevél bencés monostort, egy másik ispotályt, egy harmadik pedig plébániatemplomot is említ itt. 1231-ben a nádor részt vett egy poroszlói gyűlésen,1248-ban pedig IV. Béla király Lambert egri püspöknek adta a poroszlói vámrészt.

1253-ban mint királyi földbirtok és egyházi hely szerepel, továbbá sótároló, vám-és révhely. Jelentős számú lakossága miatt önálló plébániája volt. A Sártiván-Vecséktől 1299-ben kerül Rátót nembeli Domokos tárnokmesterhez, majd kap itt birtokot Miklós pécsi püspök, a Hanczkófiak, Zsadányiak, Rozgonyiak, Egerszalókyak, Poroszlóyak és az egri káptalan.

A falu történetének legjelentősebb eseményei IV. Béla és fia, a későbbi V. István polgárháborújához kapcsolódnak. 1262.december 5-ére István, aki itt nevezi először magát „ifjabb királynak”, 5 vármegye nemességét és a kun előkelőket ide hívja össze egy gyűlésre (a magyar történelemben először kéri ki egy uralkodó a nemesség véleményét!), ahol esküvel megerősíti és kiegészíti az apjával korábban kötött pozsonyi béke pontjait. Az ellenségeskedés kiújulása után, 1265elején pedig István Poroszlónál kel át a Tiszán, összevonja seregeit, és megindul apja ellen, akinek hadait Isaszegnél le is győzi. Poroszló monostora ekkoriban hiteleshely volt: több Árpád-házi király, valamint Károly Róbert, Nagy Lajos,Hunyadi Mátyás adott itt ki oklevelet. A település 1460-ban már mezőváros, amely tiszai révdíjat és vámot szed, valamint sókamarája van, és keresztülmegy rajta a Budát Erdéllyel összekötő főút, a “via magna”.

Újkor

Poroszló lakóit nemcsak a megélhetés gondjai, hanem a természeti csapások és járványok is sújtották. A medréből kilépő Tisza sokszor változtatta ártérré a falu határát. A kolera 1831-ben 207 áldozatot szedett. 1862-ben tűzvész hamvasztotta el a város jelentős részét. 1822-ben a poroszlóiak töltést akartak építeni a várostól a tiszai révig, de ezt Károlyi István földesúr (vámszedés reményében) magára vállalta, így 1836-ra el is készült. Akkor már 2 éve állt a révet bérbe vevő Pankotay Józsa György által építtetett tölgyfa alapú Tisza-híd. Ezt a hidat a jégzajlás megrongálta, de 1846-ban újjáépítették 1847-ben már Petőfi is átkelhetett rajta.

A szabadságharc és a dualizmus időszaka

Az 1848-49-es szabadságharc idején Poroszló, mint tiszai átkelőhely, ismét fontos események színhelye lett. A forradalom győzelme után 127 poroszlói állt nemzetőrnek, közülük 86 a horvát veszély idején már honvédnek jelentkezett. 1849. február 6-án Asbóth Lajos alezredes itt vert vissza egy 300 főnyi osztrák lovascsapatot. A kápolnai csata alatt, február 27-én Kossuth Poroszlón tartózkodott, és a helyi hagyomány szerint a katolikus templom előtt tapasztotta a földre a fülét, hogy hallja a csatazajt. A vereség után a sereg vezetőivel (akik közül többen később Aradon vértanúk lettek) is itt találkozott. Március 2-án Görgey harc nélkül kiürítette Poroszlót, de Windisch-Grätz herceg elővédje csak 4 nap múlva mert bevonulni, hogy pár hét után ismét visszavonuljanak a tavaszi hadjáratra induló magyarok elől. Az orosz beavatkozás után, 1849. július 25-én Korponay János honvéd ezredes foglalt védelmi állást Poroszlónál 2500 katonájával, Gorcsakov tábornok 12 000 főnyi seregével szemben. Az oroszok elfoglalták a töltést, de a hidat Korponay felgyújtatta,  így az ellenség csak erős tüzérségi előkészítés után, másnap tudott átkelni a folyón.

Az önkényuralom ínséges éveket hozott. 1863-ban a 4168 lakosból 2168-nak nem volt munkája. A Tisza-szabályozás keretei között 1864-65-ben három kanyart vágtak át, ami 16,8 km-rel rövidítette le a folyó itteni szakaszát, de a folyási sebesség növekedése és a szabályozás hiányosságai miatt az 1870-80-as éveket rekordárvizek jellemezték. Megnyugvást csak 1889-1900 között megépült védőgátak hoztak. Az 1867-es kiegyezés után (az immár csak nagyközség) Poroszló lassan fejlődésnek indult. 1877-ben nyílt meg a Klein Jakab-féle gőzmalom és gőzfűrészgyár, amely két évtized múltán kefe-, meszelő-, talicska- és téglagyárrá bővült. Fejlődtek a nagybirtokok is. A tehetősebbek helyben, vagy a szomszédos Tiszafüred határában vásároltak földet.

20. századi traumák

Az 1919-es Tanácsköztársaság eseményei Poroszlót sem hagyták érintetlenül: május 1-jén Lukács György filozófus (akkor a Vörös Hadsereg 5. hadosztályának komisszárja) parancsára Sárói Szabó Tibor zászlóaljparancsnok Saskői Miklós század­parancsnok kijelölése alapján a Tisza-parti vasúti töltés mellett megtize­deltette a túlerővel szemben Tiszafüredről visszavonulókat. Később a Poroszlón is vöröskatonákat toborzó debreceni Nagy József parancsára Rábolypusztán agyonlőtték a káptalan javait védelmező Komáromy István intézőt. Váry Albert rajta kívül hat áldozat nevét sorolja föl (Csupor Lajos, Malik Ferenc, Fenyő Nándor, Sück Emil, Tóth Lajos, Varga Károly), de a későbbiekben a vérengzés kapcsán már 7-9 főről van szó. A Tisza-híd környéke nagy csata színhelye volt: július 22-24-én a „tiszai offenzíva” során a folyón átkelő, tüzérség és lőszer nélküli 80. nemzetközi dandárt megállították, majd visszaverték a háromszoros túlerőben lévő, a poroszlói nagybirtokosok által is segített románok. Több mint 1000 internacionalista esett el, és a híd egy részét is felrobbantották.

A 19–20. század fordulójától kezdődő időszakot a népesség számának stagnálása jellemzi. A település belterülete az 1920-as évekig nem bővült tovább. Csak a Nagyatádi Szabó István-féle 1920-as földreform házhelyosztása következtében kezdett terjeszkedni a falu szalagtelkes, fésűs beépítésű utcákkal, a lakosság száma pedig 5300 főre emelkedett. 1927-ben készült el az Eger-patak hídja, amely a maga 284 méterével akkoriban az ország leghosszabb közúti hídja volt. A „Poroszlói Csapói Erdőbirtokosság” egyik jegyzőkönyve alapján 1936-ban 4 nagybirtok, 9 középbirtok és 979 kisbirtok volt. Az 5187 főnyi lakosságból majd 4000 földműves, több mint 500 volt cseléd. A közel száz kisiparos további 400 főt foglalkoztatott. A kiskereskedelemben 160-an dolgoztak. Az oktatás fejlesztésében és a kulturális élet felvirágoztatásában komoly szerepet játszott az 1896-1934 között aktív Jósvay Gábor kántortanító.

A korszak Poroszlójának meghatározó famíliája a Graefl család volt. A Graeflek régi német család, amelynek tagjai Széchenyi István hívására érkeztek Svájcból a Lánchíd építésére. 1869-ben jelentek meg Poroszlón, s 15 évvel később már a környék legnagyobb birtokosai voltak, mintegy hatezer katasztrális holdon gazdálkodtak. 1896-ban nyerték nemesi előnevükül a Poroszlóyt. Graefl Károly volt az, aki a poroszlói kastélyt építtette 1872-ben. Felesége családja a waterlooi csatában jeleskedett és ezért nemesi előnevet kapott. Négy gyermekük közül Andor poroszlói járási szolgabíró, majd 1896-ban a kerület (függetlenségi párti) országgyűlési képviselője. 1904-ben kezdte építtetni a kétútközi neoklasszicista stílusú kastélyt, amely az akkor már csak kétezer katasztrális holdnyi birtok központja volt. Károly elsőszülött fia, Jenő (Andor testvére) a drezdai és a hohenheimi gazdasági akadémiát végezte el, ló-, juh- és szürkemarha-tenyészete, gyümölcsfatelepei országosan ismertek voltak. Huszonkilenc éven át volt elnöke Heves vármegye Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártjának, felesége Horthy Miklós (a későbbi kormányzó) nővére, Paula volt, aki hat gyermeket szült neki, egyikük, ifjabb Jenő az első világháborúban vesztette életét. Horthy Miklós 1931-ben kinevezte a felsőháztagjának. A második világháború után elmenekültek az országból, előbb Svájcba, majd Brazíliába emigráltak, ahonnan később visszatelepültek Svájcba.

A XIX. század második felében megtelepedett, elsősorban iparos és kiskereskedő poroszlói zsidóság végzete 1944-ben teljesedett be: a 128, tiszafüredi gettóba zárt, majd Auschwitzba deportált ember közül 105-en váltak a holokauszt áldozataivá, úgyhogy 1945 után csak egy zsidó család maradt a faluban.

Stratégiai helyzete miatt a második világháború újabb megpróbáltatások elé állította a községet. 1944 nyarán angolszász gépek bombázták a hidat (részleges sikerrel). A hídőrségből többen meghaltak, de egy Liberatort sikerült lelőni. Október 27-én a visszavonuló németek felrobbantották a hidat, 28-ától november 7-éig pedig a túlerőben levő,hídfőt kiépítő szovjet alakulatokat próbálták itt feltartóztatni (utcai harcokban is) a német-magyar csapatok. A vasúti hidat előbb ideiglenesen, majd 1947-re véglegesen helyreállították, majd az 1960-as években egy közúti hidat is építettek mellé.

A földosztás után, a kollektivizálás során, állami gazdaságot és több termelőszövetkezetet is alapítottak a faluban, majd ezek egyesítésével jött létre a Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ, amely az 1990-es évekig a legnagyobb munkaadó volt Poroszlón. A településnek 1960-ban még 4770 lakója volt. Napjainkban a már kevesebb mint 3000 fős lakosság mezőgazdaságból és az 1970-es nagy árvíz után megépített kiskörei vízlépcső, valamint az ahhoz tartozó víztározó (Tisza-tó, melyhez Poroszló terültéből vették el a legtöbbet) létrejötte óta idegenforgalomból él („A Tisza-tó kapuja”).

Nemzetiségi, vallási összetétel

2011-ben a település lakosságának 82,5%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát (9,4% nem nyilatkozott). A magukat katolikusnak vallók aránya 33%, míg a reformátusoké 22% volt.

Híres szülöttei

• Vass Lajos karnagy 1927. április 5-én született Poroszlón, és 1992-ben halt meg Budapesten. A Röpülj Páva televíziós verseny szervezője és műsorvezetője, a Pávakör-mozgalom alapítója.
• Vatai László (Poroszló, 1914. július 18. – Toronto, Kanada, 1993. augusztus 3.) magyar református lelkész, irodalomtörténész, filozófus, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő a Független Kisgazdapárt színeiben, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa.
• Eölvedy-Gachal József (Poroszló, 1889. május 28. – Budapest, 1974) festőművész. Budapesten Zemplényi Tivadarnál, Szolnokon pedig Fényes Adolfnál részesült művészi képzésben. A nagybányai szabadiskolában Thorma János korrigálta. Egy évig Kassán dolgozott, majd 1919 őszétől Budapesten működött. Elnyerte a Rökk Szilárd-díjat. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
• Versényi László (|Poroszló, 1931. június 19. – 2016. január 26.) magyar színművész, szinkronszínész, a Nemzeti Színház örökös tagja.
• Gachal János (Poroszló, 1881. június 28. – Torontálvásárhely (Debelyacsa) ? , 1944. november ? .) bánsági református esperes, majd püspök (1942-44), akit a jugoszláv partizánok kínoztak, majd öltek meg.
• Vass József (1899-1969) énekes, a Népművészet Mestere (1967), Vass Lajos karnagy édesapja.
• Jólesz László (1916-2004) író, műfordító.
• Bertha Zoltán (1914-2003) festőművész.
• Cserőháti Kovács István (1950-) festőművész.
• Dávidházy Sámuel (1789-1862) református lelkész, író.
• Bartha Tamás Ferenc (1843-1918) katolikus teológus, plébános.

Nevezetességei

• A község egyik legfőbb vonzereje a 127 km²-es Tisza-tó
• A Tisza-tavi madárrezervátum, amely a Világörökség része, a kikötőkből szervezett túrákon keresztül látogatható. A poroszlói ősszikeseken a mai napig fennmaradt a lovaglási lehetőség, miközben megfigyelhető a ritkaságszámba menő túzokkolónia.
• A Tisza-tavi Ökoturisztikai Tanösvény és Vízisétány (pallóutas tanösvény két madárvártával és egy 8 méter magas toronnyal)
• Református templom 1793-ból
• Katolikus templom 1797-ből
• Zsidó temető
• Tájház: a régi népi mesterségek és a falusi élet egy-egy pillanatát mutatják be egy eredeti 19. századi nádtetős parasztházban.
• Községháza
• Millenniumi emlékpark
• A Graefl család kastélya a faluban, és attól 4 km-re, Kétútközön
• Százéves kocsányos tölgyek a Cserőháton
• 2012-ben nyílt meg a Tisza-tavi Ökocentrum b Európa legnagyobb édesvízi akváriumával, ahol pl. vizák is láthatók.

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

forrás: wikipedia

The post A NAP TELEPÜLÉSE: Poroszló appeared first on 3200.HU.