Kezdőlap Magyarország Elszabotált nyomozások Magyarországon: végtelen történetek (1. rész)

Elszabotált nyomozások Magyarországon: végtelen történetek (1. rész)

487
0
Kép forrása: atlatszo.hu

Nemrégiben az Átlátszó oknyomozó portál összeszedett 20 olyan Magyarországon zajló fontos ügyet, melyek megakadtak az ügyészségen. Sorozatunk első részében azt a 6 esetet közöljük le, melyek esetében a nyomozások már hosszú ideje folynak.

A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül. Polt 1993-ban lépett be a Fideszbe, 1995-ben az az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották, ezért akkor kilépett a pártból. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, mandátuma 2006-ban járt le. A második Orbán-kormány megalakulása után, 2010-ben ismét legfőbb ügyésszé választották. Mandátuma ezúttal 6 helyett már 9 évre szólt, de 2019-ben további 9 évre megkapta a pozíciót a Fidesz-KDNP parlamenti többségtől. Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma.

Végtelen történetek

Az Átlátszó az ügyek válogatásánál azok közéleti jelentőségét vette figyelembe, de a könnyebb érthetőség kedvéért a kategóriák bemutatásánál az időrendiséget követte, ezért a sort a hosszú ideje folyó nyomozásokkal kezdjük. Ebbe a kategóriába a 20 ügyből 6 tartozik.

1. Öveges-program

A legrégebbi a 2014-ben indult Öveges-program, amelynek során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatásból 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A pénz törvénysértő felhasználására az OLAF is felfigyelt, Hadházy Ákos parlamenti képviselő folyamatosan tárta fel a részleteket, és még a Miniszterelnökség vizsgálata is súlyos szabálytalanságokat állapított meg.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Idén tavasszal, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra. Hadházy szerint ez vicc, „hiszen pl. csak a 43 résztvevő polgármesternek tudnia kellett a manipulációkról”.

2. Híd a munka világába

A másik régóta húzódó ikonikus ügy a „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” projekt, amire az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részére az EMMI kifizetett 2,5 milliárd forint EU-s támogatást. A programról szóló keretmegállapodást 2011 májusában Farkas Flórián írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel. A cél az volt, hogy egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozása révén közel 2800 roma részesüljön képzésben, és jusson munkához. A konzorciumvezető az ORÖ volt, a partnerei pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyik háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI).

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón az ORÖ budapesti székházában 2014. október 9-én (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI)

A „Híd a munka világába” 2013. november 1-jén indult. A programra eredetileg 5 milliárd forintot szánt a kormány, ám a botrányok miatt 2015 szeptemberében 2,5 milliárdra csökkentették a támogatás összegét. 2016 tavaszán az EMMI megszüntette az egész programot, és visszakérte az addig kifizetett pénz nagy részét. Kiderült ugyanis, hogy a szövetkezet érdemi munkát nem végzett, és az állástalan romák nem kerültek be a munkaerőpiacra, miközben a projektre több mint 2 milliárd forintot költöttek el.

Az EMMI-vizsgálat során az ORÖ több dokumentumot nem tudott bemutatni, mert az iratokat akkorra már lefoglalták a NAV nyomozói. Bár az adóhivatal 2015-ben még nem tartotta indokoltnak, hogy költségvetési csalás ügyében nyomozzon, a Fővárosi Főügyészség utasította rá. Így indult meg 2015 májusában a nyomozás, ami azóta is tart, és még 2022 júniusáig húzódhat. Eddig 5 személyt hallgattak ki gyanúsítottként,

de Farkas Flórián ÖRO-elnök egész biztosan nincs köztük, mert országgyűlési képviselőként védi a mentelmi jog.

 (a Fidesz padsoraiban ül a parlamentben)

3. Szajol-Püspökladány vasútvonal

Ennél is rosszabbul áll a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításának ügyében indult eljárás: a 2015-ben indult nyomozásról 2019 óta semmi hír nem került napvilágra.

A kormány által 2010 februárjában jóváhagyott Szajol és Püspökladány közötti 67,8 kilométer hosszú vasútvonal felújítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki a tendert két részben. A Szajol-Kisújszállás szakaszt az SZ-K-2011 Konzorcium nyerte el 49,6 milliárd forintért, a Kisújszállás-Püspökladány közötti pályafelújítást pedig a K-P-2011 Konzorcium kapta meg 49,9 milliárdért. Mindkét konzorciumot a Közgép, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Szentesi Vasútépítő Kft. alkotta. A projekt része volt a két szakasz felújítása után a biztosító- és a távközlési berendezések, valamint a felsővezeték-rendszer cseréje, amit a Thales Austria Gmbh és a Közgép tulajdonában lévő Dunántúli Kft. végzett.

A Vasútépítő Kft. ügyvezetője a vizsgált időszakban a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter édesapja, Szijjártó István volt. A Közgép tulajdonosa az akkor Orbán Viktor miniszterelnökkel még nagyon jó kapcsolatban lévő Simicska Lajos volt, a Szentesi Vasútépítő Kft. pedig a Strabag-csoporthoz tartozott.

A Szajol és Püspökladány közötti vasútvonal megújítása a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, az európai uniós Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az utóbbi állta a 161 milliárd forintos beruházás 85 százalékát. A projektre szánt összeg egyébként eredetileg 137,4 milliárd forint volt, de a kormány a kivitelező cégek kihirdetése előtt 2 nappal megemelte az összeget 24,3 milliárd forinttal. A pluszpénz a Közgépnek kedvezett, mert mindkét szakaszra vonatkozóan az eredetileg becsült értéknél jóval magasabb árajánlatot nyújtott be. Az OLAF jelzése alapján a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt elrendelte az ügyben a nyomozást, amit azóta is végez a NAV.

4. Orbán Viktor fogorvosa

Öt évvel ezelőtt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island-csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást.

Azóta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. A büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának, Bátorfi Bélának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.

5. Rogán Antalék találmánya

Az akkor még létező Népszabadság írta meg 2016-ban, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy digitális aláírással és annak hitelesítésével kapcsolatos találmányt jegyzett a Hunguard Kft. tulajdonosaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával együtt. A Rogánék találmányához hasonló, és azzal szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az OLAF büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV 2018 januárja óta nyomoz az ügyben. Fejlemény még nincs.

6. Microsoft licenszvásárlások

2019 nyarán az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 között. Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták.

Az amerikai tőzsdefelügyelet az ügy érintettjeként a NAV-ot és az Országos Rendőr-főkapitányságot is megnevezte. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2019 augusztusában jelentette be, hogy nyomozást indított az ügyben, ám egy év alatt sem találtak gyanúsítottat.

Ezek voltak hát a végtelen ügyek, következő írásunkban a gyorsan lezárt esetekkel foglalkozunk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét