A megugró infláció nagyon sok embernek okoz „húsba vágó problémát” Magyarországon, így Gyöngyösön is.
2019-ben az Unió 28 tagállama közül Magyarországon volt a második legmagasabb az infláció. 2020-ban, több, mint 7 százalékkal nőttek az élelmiszerárak Magyarországon az előző évhez viszonyítva, az infláció pedig 3,3 százalékos volt, míg az eurózónában az 1 százalékot sem érte el a fogyasztói árak növekedése.
Jobbágy Sándor a Concorde Értékpapír Zrt. szakértője anno a 2020-as adatokkal kapcsolatban kifejtette, hogy sokan magasabbnak érezték az inflációt, mint 3,3 %.
Abban az időszakban volt, amikor az élelmiszerárak növekedési üteme kétszerese volt a teljes inflációnak, ezért természetes, hogy a háztartások által érzékelt inflációs ütem magasabb volt, mint a statisztikai hivatal által kimutatott infláció. De figyelembe kell venni azt is, hogy a statisztika egyetlen számba tömöríti az egész gazdaságra jellemző inflációs folyamatot. Eközben természetesen mindannyiunknak más a fogyasztói kosara” – mondta erről Jobbágy Sándor.
Ez az év a magyarok szempontjából azonban a lehető legrosszabbul alakult, hiszen áprilisára nálunk lett a legmagasabb a pénzromlás üteme az egész Európai Unióban.
Ez a folyamat nyárra fokozódott. Beke Károly, a portfolio.hu elemzőjének tájékoztatása szerint a júniust megelőző hónapokban is első volt a magyar infláció az Unióban, de nyárra sokkal nagyobb lett a különbség a többi tagországhoz képest.
A KSH tájékoztatása szerint júniusban a tojás 7,8 %-kal, a liszt 7,7 %-kal, az étolaj 25,5 %-kal került többe, mint tavaly ilyenkor. A benzin, a hús, a zöldség, a kenyér, a gyümölcs, minden drágább lett. Júniusban az Eurostat adatai alapján Magyarországon több, mint kétszer akkora volt a drágulás, mint a környező országokban, úgy, mint Csehországban, Horvátországban vagy Szlovákiában. Mindeközben Portugáliában 0,6 %-kal csökkentek az árak.
Még szintén júniusban, a Magyar Nemzeti Bank történelmi mélységből, 0,6 %-ról, 0,9 %-ra emelte a jegybanki alapkamatot, hogy fékezze az inflációt. Az első emelést követően drágultak a hitelek és erősödött a forint. A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A Monetáris Tanács a tartósan magas inflációs kilátásokra reagálva folytatta a kamatemelést, azóta második lépésben 1,2%-ra emelték az alapkamatot. A legfrissebb adatok alapján a jegybank beavatkozásának köszönhetően tovább erősödött a magyar fizetőeszköz. Augusztusban az egész világ legjobb teljesítményét produkálta a forint.
Az idei évi béremelést gyakorlatilag elvitte a hatalmas drágulás.
Júniusban 5,3 %, júliusban 4,6 % volt az infláció (forrás: KSH), az alapvető élelmiszerek, a zöldségek és baromfihús ára még ennél is gyorsabban nőtt, ami megint rontotta háztartások által érzékelt inflációs ütemet. A nagy mértékű drágulás gyakorlatilag elvitte az idei évi béremelést, legyengítve a fizetések vásárlóértékét. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint még kevés is lesz a 200 ezres minimálbér, ha ekkora mértékű a pénzromlás.
Mindenki számára fontos, hogy enyhül-e végre a pusztító áremelkedés Magyarországon? Több elemző szerint marad a magas infláció, év végén pedig jöhet a feketeleves.
még egyszer berobbanhat az infláció
Mielőtt még azt hinnénk, hogy a mostani csökkenéssel tartósan elbúcsúzhatunk az 5 százalék feletti áremelkedéstől, az elemzők válaszai kiábrándítanak ezzel kapcsolatban. A hét válaszadóból ugyanis csak két szakember mondja egyértelműen, hogy a júniusi 5,3% volt a csúcs, a többiek vagy bizonytalanok, vagy egyértelműen várnak még magasabb inflációt az év második felében, valószínűleg november-decemberben.
Nem kérdés, hogy mindenki annak örülne, ha az elemzők most tévednének, hiszen a drágulás már most is nagyon sok ember életét nehezíti meg.
