Több alapjogi visszásságot észlelt a lőrinci volt azbesztcementgyár bontása körül az alapvető jogok biztosa, Székely László, és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, Bándi Gyula, akik ezért jogszabályi változásokat kezdeményeznek.
A vizsgálat megállapítása szerint a felszámolási eljárásról szóló jogszabályok elvben rendelkeznek a volt üzemi területeken visszamaradt környezetszennyező anyagok, így a veszélyes hulladékok okozta környezeti károkkal kapcsolatos felelősségről. Ezt azonban a hatóságok képtelenek érvényesíttetni, mert a gazdasági szereplők a jogi szabályozás hibáit kihasználva rendre mentesülni próbálnak a kötelezettségek alól.
A jogi anomáliák és az aktív hatósági közreműködés elmaradása, késlekedése sértheti az élethez, az egészséghez és az egészséges környezethez való alapvető jogok érvényesülését, miközben a beavatkozás költségeit is többszörösére növeli. Szerintük a visszás helyzet egyik fő oka, hogy a hazai jogi szabályozás a környezeti felelősség átvállalása kapcsán nem követel meg pénzügyi biztosítékot, holott azt a környezetvédelmi törvény már elfogadása óta, két évtizede előírja.
A kormány azonban mindmáig nem alkotta meg a környezetvédelmi biztosítékadási, illetve biztosítási kötelezettséget előíró szabályokat, ezért a „szennyező fizet” alapelv sok esetben nem érvényesíthető. Ehhez járul a felszámolási eljárás elégtelen jogi környezete, amely lehetővé teszi az eljárás lezárását anélkül, hogy a környezeti következmények érdemi feltárása és különösen felszámolása megtörténne – írták.
A lőrinci esetben ráadásul külön kockázatot jelentett, hogy a bontáshoz már nem is kell minden esetben hatósági engedély, így a környezetvédelmi hatóságot sem vonják be, ezért a környezetvédelmi követelmények esetenként meg sem jelennek. Az egykor állami tulajdonú, 2004-ben végleg bezárt Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó határában álló eternitüzem közelében élők közül nyolcan – kivétel nélkül súlyos betegen – döntöttek úgy, hogy kártérítési pert indítanak az állam ellen.
A tavaly nyári bírósági ítélet szerint hiába az állami vállalatból került ki a halálos betegségeket okozó azbesztszennyezés, korábban kellett volna jelezni a kártérítési igényeket, az állam azóta nem perelhető emiatt, így a felperesek nem kapnak semmit. A felperesek közül már senki sem él, ügyüket a hozzátartozók vitték tovább.
Forrás: www.hvg.hu
