Budapesten már minden 16. csecsemőt középkorú anya hoz világra.
Megháromszorozódott a legalább 40 évesen gyermeket vállaló anyák száma Magyarországon az ezredforduló óta. Tavaly már 4306 olyan asszony adott életet első, második vagy többedik kisbabájának, aki az ötödik X-ben járt. 2000-ben ugyanerre a hasonló korosztályban még csak 1329-en vállalkoztak. A növekedés folyamatos: a múlt évben a tavalyelőttinél 303-mal több olyan kislány és kisfiú jött itthon világra, akinek a mamája a biológiailag még lehetségesnek tartott utolsó évtizedben nézhetett anyai örömök elé. Néhány szabályt erősítő kivétel is akadt: négy nő 50 évesen, vagy annál később jelentkezett a szülőszobán.
A gyermekvállalás későbbre halasztása viszonylag új keletű jelenség: az első gyermeküket világra hozó anyák a rendszerváltáskor átlagosan 23, az ezredfordulón 25, tavaly pedig már 28 és fél évesek voltak – derül ki a most megjelent, 2016-os Magyar statisztikai évkönyvből. A változások dinamikáját jól érzékelteti, hogy 1980-ban még csak minden 142. csecsemőnek volt legalább 40 éves az édesanyja – tavaly ugyanez már minden 22. újszülött esetében elmondható volt. Az élet „delelőjén” gyermeket vállaló asszonyok száma a fővárosban és Pest megyében a legmagasabb (tavaly 1016, illetve 624 asszony vállalkozott magzata kihordására e korosztályban), míg Nógrád és Tolna, valamint Zala megyében volt a legalacsonyabb (53, illetve 80-80 fő).
A HVG számítása szerint mindez azt jelenti, hogy a fővárosban a 2010-es évek derekán már minden 16. kisded középkorúnak számító mamától származott, Pest megyében pedig minden 19. Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanez minden 35. újszülöttről volt például elmondható. A késői szülések gyakoribbá válásával párhuzamosan – az ilyen gyermekvállalásokba olykor már a „lombikbébi-beavatkozások” is besegítenek – a magzati korban bekövetkezett spontán vetélések száma is megugrott 2000 óta Magyarországon (15,5 ezerről 17,2 ezerre). A szülést követő egy héten belüli halálesetek gyakorisága viszont ugyanebben az időszakban éppenséggel a harmadára (447-ről 147-re) esett vissza.
A legtöbb ikerszülést – ezek aránya relatíve magas a középkorú anyák esetében – az utóbbi időben ugyancsak tavaly regisztrálta a KSH: 2016-ban összesen 3162 kicsi kapott születésével párhuzamosan legalább egy testvért is. 2015-höz képest a hármas ikerszületések is valamivel gyakoribbá váltak: tavaly 96-an, tavalyelőtt 84-en érkeztek két-két testvér kíséretében, sőt többévi szünet után egy esetben négyes ikreket sikeresen világra segítettek az orvosok.
A középkorú szülőtől származó egyre több gyerek érkezése dacára a társadalom egyszerű reprodukciójához szükséges születésszámtól továbbra is igen messze jár Magyarország. A hazai lélekszám nagyságának a puszta fenntartásához legalább évi 130 ezer fős utánpótlásra volna ugyanis szükség. Ehhez képest tavaly itthon 93 063 volt az élveszületések száma.
Forrás: www.hvg.hu
