Kezdőlap Gyöngyös és Heves megye Öt közvélemény-kutató szerint most vasárnap a Fidesz nyerné a választást

Öt közvélemény-kutató szerint most vasárnap a Fidesz nyerné a választást

450
0
Képünk csak illusztráció, forrása: 888.hu

Néhány nappal ezelőtt jelentettük meg a Republikon közvélemény-kutató intézet adatait, mely szerint egyre nagyobb az előnye a hatpárti összefogásnak a Fidesszel szemben.

A Rebublikon mérései alapján a Fidesz viszont stagnál, az ellenzéki mozgósítás jobban mobilizálta az ellenzéki választókat: a teljes népesség körében hat százalékkal, a pártválasztók körében nyolc százalékponttal erősebb a hatpárti összefogás, mint a Fidesz.

Ezzel szemben most a Magyar Távirati Iroda (MTI) arról számolt be, hogy A Nézőpont Intézet – az általa szervezett “Ki nyer ma?” című konferencián – az Alapjogokért Központ, a Századvég Intézet, a Real-PR 93. és a Társadalomkutató kutatóintézetekkel közösen ismertette legfrissebb méréseit, miszerint ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, a Fidesz–KDNP 125 mandátumot szerezne, az ellenzék 73-at, és egy képviselő nemzetiségi listáról jutna a parlamentbe.

Főbb megállapítások:

  • Nézőpont Intézet: a biztos szavazókon belül 51-52 százalékon áll a Fidesz–KDNP, a támogatottság trendje jelenleg emelkedő, a baloldali közös lista pedig 42–47 százalék között hullámzik.
  • Századvég: a Demokratikus Koalíció 32 százalékra tudta növelni támogatottságát az ellenzéki összefogást támogatók körében, ráadásul az önbesorolás szerinti baloldali szavazók 51 százaléka a DK-t választja.
  • Real-PR 93.: a választók túlnyomó többsége jó döntésnek tartja a minimálbér kétszázezer forintra emelését és a családi adóvisszatérítést, és a kormány járványkezeléssel kapcsolatos gazdasági intézkedéseit is 53 százalék támogatja, azaz többen, mint a kormánypátokat egy pártpreferencia-mérésnél.
  • Társadalomkutató: augusztusban 43 százalék szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, 42 százalék a közös ellenzéki listára, az előválasztás botrányai miatt azonban a baloldali listákra most már öt százalékponttal kevesebben szavaznának, míg a kormánypártok támogatása két százalékponttal nőtt.

Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója elmondta: azt vizsgálták, a szavazók milyen miniszterelnököt szeretnének, és ehhez az angoltudást, a migrációkritikusságot, a kormányzati tapasztalatot, a nemzeti érzelmet, a gazdaság és a családok támogatását választották szempontként.

A felmérés szerint a kormánypárti szavazóknak minden dimenzióban magasabb volt az elvárásuk, mint a kormánykritikusoknak.

A migrációkritikusságot az idősebbek tartották a legfontosabbnak, a nemzeti érzelmeket pedig a 30–39 évesek a legkevésbé fontosnak. A családok és a gazdaság támogatása azonban minden szavazónak kiugróan fontosabb, mint a többi dimenzió.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója szerint stabilak a pártpreferenciák, a biztos szavazókon belül 51-52 százalékon áll a Fidesz–KDNP, a támogatottság trendje jelenleg emelkedő, a baloldali közös lista pedig 42–47 százalék között hullámzik, jelenleg 45 százalék, és csökken, a trendtörés júniusban volt. Mint mondta, volt egy felhajtóereje az ellenzéki előválasztásnak, azonban azt látják, ez nem növelte a szavazási hajlandóságot a baloldalon.

A pártok támogatottsága alapján elvégezték a mandátumbecslést. E szerint ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, a Fidesz–KDNP 125 mandátumot szerezne, az ellenzék 73-at, és egy képviselő nemzetiségi listáról jutna a parlamentbe. Az ellenzék harminc egyéni választókerületben tudna nyerni, a Fidesz–KDNP 76-ban. Nagy Dániel úgy vélte, a kétpólusúvá váló pártrendszerben kevesebb elveszett szavazat várható, a kisebb pártoknak kevesebb szavazat jut.

Pillók Péter, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója szerint a Demokratikus Koalíció 32 százalékra tudta növelni támogatottságát az ellenzéki összefogást támogatók körében, ráadásul az önbesorolás szerinti baloldali szavazók 51 százaléka a DK-t választja.

Felmérésük eredménye szerint a szavazók 45 százaléka a Fidesz–KDNP-t, 36 százaléka az ellenzéki összefogást, öt százalék a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot támogatná, három százalék a Mi Hazánk Mozgalmat. Egy kétpólusú rendszerben azonban a Fidesz–KDNP növelni tudná támogatottságát, és ötven százalékot kapna, míg az egyesült ellenzék 44-et.

Mint mondta, a kormánypárti szavazóknál „majdnem makulátlan a hit” abban, hogy a jelenlegi kormánypártok győznek, és az ellenzéki szavazók egyharmada is ezt gondolja.

Sóvágó Sándor, a debreceni Real-PR 93. vezetője szerint a választók túlnyomó többsége jó döntésnek tartja a minimálbér kétszázezer forintra emelését és a családi adóvisszatérítést, és a kormány járványkezeléssel kapcsolatos gazdasági intézkedéseit is 53 százalék támogatja, azaz többen, mint a kormánypátokat egy pártpreferencia-mérésnél.

Azt mondta, a többség arra számít, hogy az ellenzék hatalomra kerülése esetén romlanak a gazdasági kilátások: a válaszadók több mint fele szerint nőnek majd a munkavállalói és vállalkozói adók és a rezsiköltség is.

Sóvágó Sándor hozzátette, a kormány gazdasági döntései nyomán az elmúlt időben jelentősen, tíz százalékponttal, 37 százalékra nőtt azok aránya, akik optimisták a jövőjüket illetően, és 21-ről 13 százalékra csökkent azoké, akik szerint inkább rosszabb lesz a helyzetük a következő egy évben.

Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője elmondása szerint augusztusban 43 százalék szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, 42 százalék a közös ellenzéki listára, az előválasztás botrányai miatt azonban a baloldali listákra most már öt százalékponttal kevesebben szavaznának, míg a kormánypártok támogatása két százalékponttal nőtt.

A magyarok 58 százaléka elégedett Orbán Viktor kormányfő munkájával – többen, mint amennyien a kormánypártokat támogatják –, és 34 százalék elégedetlen vele. A felmérés szerint minél idősebb egy szavazó, annál elégedettebb a kormányfő munkájával, de a társadalom minden életkori csoportjában megvan a kormányfői munka támogatottságának a többsége. A koronavírus-járvány kezelésében is hatvanszázalékos többsége van a kormány politikájának, társadalmi csoporttól függetlenül.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a konferenciát megnyitva azt mondta, a kutatócégek együttműködnek, hogy hiteles közvélemény-kutatási adatok jelenhessenek meg „az előttünk álló nehéz fél évben, amely Magyarország jövőjéről fog szólni”.

A konferencián felszólaló kutatóintézetek vezetői hangsúlyozták a tudományos szempontból objektív felmérések fontosságát, és jelezték, az intézeteknél külön-külön felhalmozott szakmai tudás megosztásával reményeik szerint jobb kutatásokat tudnak majd végezni.

Az eltérő mérési adatok egy dolgot biztosan jelentenek. Valakik tévednek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét