Kezdőlap Gazdaság A tulajdonosi szerkezet gátolja a Kossuth utca 1. szám alatti ingatlan felújítását

A tulajdonosi szerkezet gátolja a Kossuth utca 1. szám alatti ingatlan felújítását

1148
0
A szóbanforgó épület. Kép forrása: gyongyos.hu

Egy gyöngyösi lakos, Pető Dorián Valér, a Facebookon indított figyelemfelkeltő akciót, melynek első állomásaként a Kossuth Lajos utca 1. szám alatt található, állami többségi tulajdonban lévő ingatlan leromlott állapotára hívta fel a figyelmet.

A probléma valós, hiszen az épület nemcsak, hogy balesetveszélyes, de a városképet is rontja és sok gyöngyösinek bántja a szemét. A magát lokálpatriótának tartó aktivista a MaxiRádiónak elmondta, azt reméli, hogy az önkormányzat lép az ügyben. Mint mondta „nem mindig az önkormányzatra kell várni, ha nem lép, akkor lépünk mi”. Szerinte a hivatal „általában kifogást keres”.

Az aktivista, mint sokan mások, bizonyára nem volt azon információk birtokában, melyek az üggyel kapcsolatban június 18-án, Gyöngyös Város Információs Portálján jelentek meg. Eszerint az egyik kisebbségi tulajdonos, az önkormányzat, már 2005 óta próbál megoldást találni az épület sorsára, amit eddig a tulajdonosi viszonyokból fakadó viszontagságok akadályoztak.

Az aktivista. Kép forrása MaxiRádió Facebook oldala.

A korrekt tájékoztatás jegyében érdemes megismerkedni az előzményekkel. A gyongyos.hu következőképpen számol be az épület jelenlegi állapotának okairól.

A Kossuth Lajos utca 1. szám alatti műemlékvédelem alatt álló, állami többségi tulajdonban lévő ingatlant omlásveszély miatt évekkel ezelőtt kordonozták körbe. A társtulajdonos gyöngyösi önkormányzat évek óta azon dolgozik, hogy a szalaggal körbe vett épület állagmegóvása érdekében előrelépés történjen, ám ezt a tulajdoni viszonyok megnehezítik.

A Kossuth utca 1. szám alatti ingatlanban Gyöngyös önkormányzata 37,41 százalékos résztulajdonnal rendelkezik jogutódlás folytán 1992 szeptembere óta. A városon kívül a műemléki védelem alatt álló épület tulajdonosa továbbá a Magyar Állam (54,4%), Geodézia (6,44 %) és egy ügyvédi iroda (1,66 %).

A zavartalan ingatlanüzemeltetés, például a javítások, karbantartások érdekében az önkormányzat 2005-ben kezdeményezte, hogy a résztulajdonosok alakítsanak társasházat. Az elképzelést csak „tiszta” használati, tulajdoni viszonyok esetén lehetett volna megvalósítani. Erre vonatkozóan megállapodás készült, de miniszteri jóváhagyásig nem jutott el a kezdeményezés az állami többségi tulajdon miatt.

Ezt követően 2009-ben megtörtént az épület teljes geodéziai felmérése, amely alapján alapító okirat készült volna. Ám ez is meghiúsult, miután a gyöngyösi önkormányzatnak többszöri kezdeményezésre sem sikerült asztalhoz ültetnie egyeztető tárgyalásra az épület tulajdonosait, a vagyonkezelőt, az ingatlanhasználókat és a bérlőket. Ennek egyebek között a társtulajdonosok szervezeti átalakulása, a geodéziai felmérés körüli vita, továbbá az volt az oka, hogy nem lehetett pontosan tudni, hogy a BM Katasztrófavédelem meddig használja tűzoltólaktanyaként az épület egy részét.

A helyzet megoldása érdekében 2016-ban a gyöngyösi önkormányzat és a kormányhivatal vezetése tárgyalt arról, hogy a Kossuth 1. szám alatti ingatlanban lévő önkormányzati tulajdonrészt elcseréli az állami tulajdonban lévő Zrínyi utca 3. szám alatt lévő ingatlanra.

A fenti – a város számára előnyös – ingatlancsere egyebek között azért hiúsult meg, mert az állam, érthető módon „tiszta” tulajdont akart, vagyis, hogy a cserét megelőzően az önkormányzatnak meg kellett volna vásárolnia a Kossuth utca 1. szám alatti épületében lévő két magántulajdonú irodát (Geodézia, Ügyvédi Iroda). Majd ezt követően a saját (37,41%) és a magánszemélyektől megvásárolt ingatlant az önkormányzat állami tulajdonba adta volna. A város a Kossuth utcai ingatlanért cserébe megkapta volna a volt mezőgazdasági szakközépiskola épületét.

Sajnos az önkormányzatnak akkor sem volt, és most sincs több mint száz millió forintja a magántulajdonú irodák megvételére.

A város most újra kezdeményezi a kormányhivatallal a megszakadt tárgyalások folytatását, és az épület felújítását oly módon, hogy abból a tulajdoni arányoknak megfelelően vegyék ki a részüket a tulajdonosok.

Mint a város portálján olvasható írásból is látszik, a helyzet nem egyszerű. Akik persze mindenért csípőből az önkormányzatot szidalmazzák, mondhatják, hogy ezért is a hivatal a hibás. Valójában ennek a patthelyzetnek a megoldásához

sokkal inkább szükség lenne a többségi tulajdonos, Magyar Állam és a másik két tulajdonos konstruktív hozzáállására.

Egyedül az önkormányzatot okolni valamiért, aminek megoldásáért láthatóan ő próbált a legtöbbet tenni, nem igazán fair.

Amit még fontos megjegyezni. Attól, hogy valami a város közigazgatási területén található, még nem biztos, hogy a város feladata, hatásköre, tulajdona.

Persze a legkönnyebb mindenért az önkormányzatot szidni, de ha valaki jobban megnézi az összefüggéseket, ezek mögött a vélemények mögött általában politikai meggyőződés húzódik. Az ehhez hasonló akciók lehetnek célra vezetőek, de az semmiképpen sem szerencsés, ha félrevezető kontextusban tálalják a gyöngyösiek felé.

Remélhetőleg a választások közeledtével nem erősödnek tovább a félrevezető tartalmak, mert a korrektség nem ezt kívánja.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét