– Alpolgármester úr, köszönöm az interjút, bele is vágok a közepébe. Gyöngyösön az elmúlt hetekben érezhetően fokozódik a politikai hangulat. A közösségi médiában is nagy a mozgolódás. Ön hogy látja?
– A fokozódó politikai hangulatot inkább úgy mondanám, hogy fokozódó politikai hangulatkeltés. Sötét felhők, vagy sokkal inkább sötét erők jelentek meg Gyöngyös felett és itt most nem egy időjárási jelenségre gondolok.
– Hanem?
– Politikai erőkre. Egyértelműen látszik, a Fidesz propagandagépezete magasabb fokozatra kapcsolt, és ez valószínűleg 2022-ig így is marad. A közeledő országgyűlési választások tétje miatt a korlátlan pénzekkel rendelkező kormányzat mindent el fog követni, hogy hatalmát megtarthassa. Ezt lehet most érezni, érzékelni. Célkeresztben a kivéreztetett ellenzéki önkormányzatok. Elszomorító, hogy a kampánytevékenység fő gerincét nem a kulturált politikai vitázás, hanem az emberek közti hangulatkeltés adja. Aki látja az összefüggéseket, érti, miről beszélek. Számolni kell a civilnek látszó tartalmak mögött rejlő bujtatott propagandával is, ami a tények elferdítésén, egyoldalú kommunikáción alapszik. Cél, a város, a polgármester, a városvezetés, az önkormányzat és az ellenzék teljes lejáratása, a negatív közhangulat megteremtése, minden létező eszközzel.
– És valóban negatív a közhangulat?
– Ott még nem tartunk, de hangulatkeltés az van. Sorra jelennek meg negatív, lejárató cikkek. Ahogy látom, Gyöngyös város lakói állják a sarat és nem olyan könnyen megvezethetők, mint amennyire a propagandagyár hiszi.
– Tudna valami konkrétumot is mondani?
– A téma sajnos szinte kimeríthetetlen, hosszasan lehetne sorolni, egy példán keresztül igyekszem bemutatni a jelenséget. Kékes Online. A köztudottan Fidesz közeli médium nemrégiben megjelentetett jó pár, Gyöngyöst érintő, kritikai hangvételű írást. A kulturáltan megfogalmazott, jogos kritikával nincs bajom. Baj a valótlanságokkal, a csúsztatásokkal van. A „Kínos öngólt lövettek a Gyöngyösön turnézó képviselővel” címmel körülbelül két hete megjelent egy írás a portálon. Véletlenül sem akarom promózni a cikket, csak a teljesség kedvéért említem, hogy ha valaki vissza szeretné ellenőrizni, miről is beszélek. Már a cím stílusa is degradáló, no de a tartalom! Ezzel a stílussal én nem tudok azonosulni. Az emberek érzelmeire ható, provokatív hangulatkeltés nagyon távol áll tőlem. A jelenséggel viszont igenis foglalkozni kell, hogy az emberek tisztán lássák, mi zajlik a háttérben. Az írás alapkoncepciója, hogy Dudás Róbertet, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselőjét helyezze célkeresztbe, de a fikciókkal, negatív jelzőkkel és fantáziadús megfogalmazásokkal teletűzdelt cikkben azért kap mindenki. Ellenzékiek, városvezetők, önkormányzat, mindenki. Nézzük a tényeket, történéseket! Dudás Róbert jelenleg is országgyűlési képviselő, és ha a jövőben az ellenzéki összefogás felhatalmazását megkapja, valószínűleg megméretteti magát 2022-es választásokon. Dudás Róbert pár hete a parlamentig vitte Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola ügyét, hogy az érintett gyermekeknek, szülőknek, családoknak, tanároknak segítsen. Emberi hangon, nem a felelősökre mutogatva állt ki az intézmény mellett, az intézményért. A választókörzetben él, politikai munkásságát is itt folytatja hosszú évek óta, és jelen esetben is tette, amit országgyűlési képviselőként kötelességének érzett. A tények pontos megismerése érdekében, az óvintézkedéseket betartva, saját szemével győződött meg az iskolában uralkodó állapotokról.
– Itt most jó sok állítás elhangzott, kérem, árulja el, mire gondol a valótlanságok és csúsztatások alatt?
– Valójában az egész cikk egy csúsztatás. Lejárató hangvételű és minden egymás iránti tiszteletet nélkülöz. Elejétől a végéig szinte minden mondatban van egy-egy pejoratív, sértő, lekicsinylő jelző. Nézzük csak a példákat! „Öngól, turnézó képviselő, jobbára ismeretlen politikus, Gyurcsányozás, vakvágányra vezetett Dudás Róbert, aki nyilván nem rendelkezik érdemi helyismerettel Gyöngyösön” – sorolhatnám.
– És mire célozhatott a cikk írója az öngóllal?
Nos, Dudás Róbert már parlamenti felszólalásában is és máshol is folyamatosan azt mondta, hogy nem felelősöket, hanem megoldást keres, ezért bele sem ment számháborúba. Véleménye szerint ez csak egy elhúzódó vitát eredményezne, de megoldást biztosan nem hozna. A cikk vége felé olvasható Rétvári Bence államtitkár úr Dudás Róbertnek címzett válaszlevele, amiben konkrét számok és az gyöngyösi önkormányzattal szembeni valótlan kritika is megfogalmazódik. Mint jelenlegi alpolgármesternek kötelességem elmondani, hogy azért nem kellett volna ebbe belemennie a kormánypárti sajtónak és Rétvári úrnak, mert így valójában ők lőttek öngólt, ha élhetek a propagandacikk szóhasználatával.
– Akkor ön most visszarúgja a labdát a feladónak?
– Abszolút! Ki is fejtem, hogy érthető legyek. Az állam 2013 január 1-jével vette át az általános iskolák, közép- és szakiskolák és a gimnáziumok fenntartását az önkormányzatoktól, de az államtitkár csak 2017-től említ egy 40 millió körüli összeget. Arra jó lenne választ kapni, hogy akkor ezek szerint 2013 és 2017 között mi történt vagy mi nem történt? Azt is ki kell emelnem, hogy az iskola uszodájáért az akkor még jobbikos párttársam, Vona Gábor állt ki. Annak felújítása eleve bruttó 32 millió forintba került, tehát a megmaradó összeg három év tekintetében nem tűnik soknak egy ekkora épület állagmegóvásra. Az pedig valótlan állítás, hogy Gyöngyös önkormányzata évtizedeken keresztül „nem végzett állagmegóvási munkálatokat az iskolában”. Mert Rétvári úr ezt állítja. Íme, egy táblázat, mely tartalmazza, hogy 2005-től 2012 év végéi mennyit fordított az önkormányzat a Kálváriaparti Sport- és Általános Iskolára. 114 millió forintot. Ehhez nem fűznék hozzá semmit.
– Ez így valóban máshogy tűnik.
Sajnálom, hogy bele kellett menni a számháborúzásba, mert nem ez a cél, de azt nem hagyhatom, hogy folyamatos hazudozással vezessék meg a gyöngyösieket. Arról pedig nem is beszélve, hogy az állami fenntartási időszakban is milliókat költöttünk az iskolára, hogy a tanulók és sportolók használni tudják az iskola tornatermét, ami több helyen beázott. Szóval a gyöngyösi történelemben kevésbé járatos egri újságíró jobban tenné, ha nem szítaná itt a tüzet, mert Gyöngyös nem kér ebből. Az is tény, hogy az iskolák állami fenntartásba kerülése után is százmilliós befizetési kötelezettségünk volt az állam felé, ebből lett 2017-ben az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, más néven adó. A Jobbik frakció nevében mondom, hogy az iskola ügyében azért nem adtuk át ezeket az információkat, adatokat Dudás Róbertnek, mert részünkről eleve nem is akart senki számháborút kezdeményezni, ugyanis nekünk, lokálpatrióta helyi politikusoknak is a megoldás a fontos, nem a háborúskodás. Ha arra buzdítottuk volna az országgyűlési képviselőt, hogy a kormány számára kellemetlen számokkal jöjjön elő, akkor egész biztos, hogy nem teremtődik megfelelő légkör a témának. Mint látható, túl optimisták voltunk, mert így sem. Sajnos a normális hangnemre a kormány politikusai és sajtója sem volt partner.
– Van amiről még szeretne beszélni?
– (Nevetés). Olyan hosszan tudnék beszélni, hogy ebből megszülethetne a világ egyik leghosszabb írott interjúja. Viccet félre téve. Az iparűzési adó esetleges felfüggesztésének témája fontos. A Jobbik frakció álláspontja az, hogy ezt most még nem meri meglépni a kormány. Egyelőre csak tesztelik a lakosságot. Ha már koronavírusra nem. A Kékes Online és Horváth László is támadta ez ügyben Hiesz Györgyöt, akit kijelentéseivel kapcsolatban meg kell védjek. A polgármester nem riogatott, hanem védte az önkormányzatiságot és tájékoztatta a lakosságot arról, hogy mi várható, ha Parragh László valóban eszement javaslata esetleg megvalósulna. A témában szinte ugyanezekkel a szavakkal szólaltak meg kormánypárti polgármesterek is, mint például Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics László, aki üzent is Parragh Lászlónak, hogy „ne tetézze”. Győr kormánypárti polgármestere, Dr. Dézsi Csaba András pedig egyszerűen „rossz tanácsnak” tartja a javaslatot.
– Akkor ezek szerint a polgármesterek pártállástól függetlenül nem támogatják ezt az ötletet?
– Bizony nem! Ezt már egyik önkormányzat sem élné túl, sem kormánypárti, sem ellenzéki. De lássuk, milyen forrásokat vettek el Gyöngyöstől az elmúlt 10 évben. 2010-től vagyok önkormányzati képviselő és végignéztem, hogyan csökkennek Gyöngyös szabadon felhasználható bevételei a kétharmados Fidesz–KDNP kormányzás alatt. Az első komolyabb érvágást a személyi jövedelemadó (szja) helyben maradó részének elvétele jelentette. A város adósságából valóban vállalt át az állam akkoriban, de emellett 2013-tól a kormányzat olyan további intézkedéseket hozott, melyeknek célja az volt, hogy az önkormányzati szektor beszedett adójával a kormány rendelkezzen és ne az önkormányzatok. Ezt fontos látni és megérteni! Mostanra, feladatai ellátása mellett, szinte minimális mozgástere maradt az önkormányzatoknak, így Gyöngyösnek is. A kormányzat adópolitikája a gyöngyösieket különösen hátrányosan érintette, az országgyűlési képviselő pedig nem igazán hozott plusz forrásokat. Ha nincs az elvonás, a bevételek helyben maradtak volna, és garantáltan itt, Gyöngyösön hasznosultak volna. A probléma másik oldala az, hogy a kormány által központosított, Gyöngyösről származó bevételek bekerültek a nagy kalapba, ahonnan a város fejlődésére nem igazán fordítottak. Oly sok fölösleges vagy a miniszterelnök számára fontos dologra viszont igen. Ezt gyöngyösiként különösen rossz megélni.
– Van, aki az önkormányzatot okolja sok mindenért. Erről mi a véleménye?
– A kormány helyi képviselői, támogatói, hangadói előszeretettel támadják az önkormányzatot, vannak akik pedig felülnek az általuk indított kisvonatra. Eközben a város nagy kalapba került pénze elmegy megannyi megalomán és értelmetlen kiadásra, ezt viszont ők nem teszik szóvá. Ezt látják a gyöngyösiek is, viszont nem mindenki látja át, ki mennyire felelős a kialakított helyzetért. Direkt fogalmaztam így, mert ez nem kialakult, ez kialakították. Meg kell értenie mindenkinek, hogy a buksza és a döntés nem a mi kezünkben van. Viszont nekünk is kell változtatnunk. Mindent meg kell tennünk, hogy a kevésből a lehető legtöbbet hozzuk ki, hiszen mi is itt élünk. Nekünk fontos Gyöngyös! A Jobbik nevében mondhatom, hogy önkormányzati képviselőink, de alapszervezetünk tagjai is igyekeznek tenni a közért.
– Egy pár gondolatot megosztana az önkormányzat működéséről?
– Az önkormányzat számtalan kötelező és nem kötelező feladatot lát el. Hosszasan lehetne taglalni, én inkább maradnék a pénzügyi helyzetnél. Vannak önkormányzati feladatok, melyekre célzott támogatást, úgynevezett normatívát biztosít az állam. Ez nem minden esetben elegendő, sőt van, amire nem is kapunk. Ezt mindjárt kifejtem. Gyöngyös saját adóbevételeit már 2013-tól erősen nyirbálja a kormány. Az általa akkoriban bevezetett és a költségvetési törvényben alkalmazott „beszámítás” miatt 2020-ban, vagyis ebben az évben 745.385.035 millió forint bevételünktől estünk el. Íme egy másik táblázat, melyen látható nyolc különböző feladat, amikre egy forint normatívát nem kapott idén Gyöngyös városa.
– Ez valóban hatalmas összegnek tűnik.
– Az is, főleg egy ekkora város életében. Ez a 745 millió forint bizony nagyon hiányzik a költségvetésből. Ebből a pénzből jelentős helyi fejlesztések valósulhattak volna meg, de ez bent maradt a nagy kalapba. Emellett az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás is kiesést jelent a városnak. Itt volt némi kedvező fordulat, az év elején még 141 millió forinttal számoltunk, ami közben egy kedvező döntés miatt 37 millió forintra mérséklődött. De ez is mínusz. Az önkormányzatnak az átvett iskolák miatt 2013 és 2017 között is volt befizetési kötelezettsége az állam felé, 2017-től ezt váltotta ki a szolidaritási hozzájárulás. Az állam, miután bekebelezte az összes közoktatási intézményt, rájött, hogy túlvállalta magát ezért a „gazdagabbnak számító” önkormányzatokra, ahol az iparűzési adó alapján számított adóerő-képesség egy főre vetített értéke meghaladja a 34 ezer forintot, új adónemet vetett ki. Ebbe Gyöngyös is beletartozik. A gépjárműadó 60 %-át is 2013-ban vette el az állam az önkormányzattól, ettől az évtől már a maradék 40% sem a városé. Az idei változástatással a gépjármű adó 40 %-a, ami 100 millió 200 ezer forint, is elvonásra került. A gyöngyösiek által befizetett adókból már lassan semmi nem marad Gyöngyösön. A nagy kalapból való újraosztás pedig kizárólag politikai alapon történik. Emellett az ingyenes parkolás miatt kieső bevétel, ami bármennyi is lesz a végelszámolásnál, szintén hiányzik a költségvetésből. Remélem legalább egy ember életét megmentette ez a döntés a vírus elleni küzdelemben!
– Mik azok a területek, melyek az iparűzési adó felfüggesztésével veszélybe kerülnének?
– Az iparűzési adó esetleges felfüggesztésével a legjelentősebb helyi adóbevételétől esne el a város. Én is csak azt tudom mondani, amit a kormánypárti és az ellenzéki polgármesterek. Egy ilyen döntés kihatna a bölcsődék, óvodák működésére, a nehezen újra indult helyi közösségi közlekedésre, közterületek, utcák járdák takarítására és igen, akár a közvilágításra is, amit most is a saját adóbevételeinkből finanszírozunk, mint az előző táblázatban is látható. Nem jutna sportegyesületek támogatására, szociális támogatásokra és azokra a kisebb beruházásokra, melyek helyi vállalkozóknak adnak munkát és sorolhatnám.
– November 26-án született döntés az építményadó és az idegenforgalmi adó tekintetében, majd a kormány december elején döntött, hogy az önkormányzatok nem emelhetnek adót. Mi erről a véleménye?
– A Jobbik frakció nevében is mondom, mi eleve nem támogattuk az adóemelést! A jelenlegi veszélyhelyzetben Gyöngyösön is a polgármester rendelkezik döntési jogkörrel. A testület véleményét is kikérte a polgármester úr, mely során a jobbikos képviselőtársaimmal együtt írásban is kifejtettük, hogy nem támogatunk adóemelést. Hogy teljesen korrekt tájékoztatást adjak, hozzáteszem, egyedül Ferenczy Tamás képviselőtársam, a Turisztikai, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke volt, aki a nem helyi lakosokat érintő idegenforgalmi adó, hiszen ezt az ideutazó turisták fizetik, esetleges emelését elképzelhetőnek tartotta. Véleményünk szerint adóemelés nélkül kell megoldanunk az előttünk álló nehéz helyzetet. Ez most a legnagyobb kihívás!
– Köszönöm az interjút!
– Én is.
