Heves megye gigantikus ipari monstruma, az egykori Gagarin Hőerőmű még ma is egy működő, hatalmas ipari konglomerátum. Az erőmű füstölög, a körülötte elhelyezkedő ipari park új, a mai korban is vonzóbb, de az erőművi vertikumra épülő iparágakkal telt meg. Van, aki az erőműnek szállít be faaprítékot, meglegyen a zöld arány, más az erőmű hőjét használja élelmiszer-feldolgozásra, megint más a pernyéből gyárt építőanyagokat.
Visonta ma is megkerülhetetlen része a megye iparának, foglalkoztatásának. De a bánya és a hőerőmű szerepe még akkor is fokozatosan leértékelődik, ha azt a környéken nehezen is fogadják el.
A szén-dioxid-kvóták árának megemelkedése miatt az elmúlt üzleti évben nagyon megdrágult, gazdaságtalanná vált az itteni áramtermelés, alacsonyabb kapacitásokkal ment csak az erőmű.
A szénbányászat és a szenes erőmű a karbonsemlegesség előtérbe kerülése miatt ma már nem trendi, a még ma is több ezer embernek munkát adó visontai cég fél évtizeden belül jelentősen átalakul, visszaszorul.
Jelenleg a Mátrai Erőmű még mindig Magyarország második legnagyobb erőműve (a Paksi Atomerőmű után), saját maga termel a környéken lignitet, abból állít elő villamos energiát.
A szén mellett részben biomasszával, illetve gázzal is működtethető, amelyek karbonsemlegesség szempontjából szintén nem tökéletes megoldások, de a biomassza azért sokkal jobb megítélésű, mert megújuló energiának számít.
És bár az elmúlt években a hazai megújuló energiatermelési piacon folyton a méretes és teljesen zöld napenergia-programokról beszélünk, valójában a biomassza ma sokkal fontosabb a hazai megújuló energiatermelésben.
- Részben azért, mert biomasszát mindig lehet égetni, ezért jobban passzol az este is bekapcsolható erőmű az áramigényekhez, mint egy időjárásfüggő erőforrás.
- Részben pedig azért, mert a ma 9 százaléknyi hazai megújuló áramtermelés zöme valójában még ma is a biomassza, némi képzavarral a többiek, vagyis a hazai szeles, napos, vizes erőművek még nem sok vizet zavarnak.
Az erőmű 1969 júniusa óta termel, az öt blokkját fokozatosan kapcsolták rá a hazai áramrendszerre. Azóta természetesen a blokkokban rengeteg változás történt, cserék, kapacitásbővítések. 1992. január elsejétől részvénytársaság formában működtették tovább, és az addig külön vállalatként működő erőmű és a bányák 1993. január elsejével egyesültek.
Ahogy a hazai energetikában oly sok minden, úgy a Mátrai Erőmű is a Horn-kormány alatt, 1995 decemberében került privatizáció útján német többségi tulajdonba.
A németek nem voltak igazán népszerűek Visontán, a dolgozók azt gondolták róluk, hogy fejőstehénként tekintenek a cégre, legalábbis mindig az volt a közhit, hogy a Jóskának, vagyis Valaska József vezérigazgatónak kellett kibrusztolnia a szükséges fejlesztéseket, és bár ebben sikeres volt, de a németeket csak a rövid távú haszon érdekelte.
Aztán 2017 decemberétől 2-3 évig jött egy, átmenetinek bizonyuló magyar tulajdonú időszak, amikor Mészáros Lőrinc érdekeltségei, illetve eleinte a régiónk egyik legnevesebb energetikai cége, a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding (EPH) lettek a tulajdonosok.
2018 eleje aztán nagyon izgalmasan alakult. A németek regnálásának végén már masszív konfliktusok voltak, mert már nem termelt annyi pénzt a Mátra, így elmaradtak bizonyos rekonstrukciók. A probléma éppen a deal elszámolásának közepén jött, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vevők igen kedvező áron vehették meg az erőművet. Igen ám, de a két vevő azonnal összekülönbözött, a csehek a 2018-as választások előtt költségcsökkentést szerettek volna, vagyis leépítéseket, Mészárosék ezt nem szerették volna, inkább kivásárolták az EPH-t. Amilyen gyorsan jöttek a csehek, olyan gyorsan mentek is, vélhetően azért jól kerestek az üzlettel.
2018-tól még valami változott, ami inkább a 2019-es évet árnyékolta be, a korábban fél euróért is megvehető szén-dioxid-kvóta ára 20-25 euróig drágult. A Mátrai ebből először pénzt csinált, az olcsón megvett kvótát eladta, és kevesebbet termelt, de később az egész üzem kiárazódott, nem volt gazdaságos, mert az áram ára nem emelkedett úgy, ahogyan a kvóta.
A Mátrai nyereséges cégből veszteségessé vált.
Közben a visontai vertikum több elemét is Mészárosék szerezték meg, például az erősen nyereséges Geosolt, amely bioalapanyagot (faaprítékot, hulladékot) szállított be az erőműnek, de Mészárosék felhúzták a zöldmezős Viresolt is, egy gigantikus kukoricafeldolgozót, amelynek nagy szüksége van a Mátrai hőjére, energiájára.
2019 végén az Opus Global Nyrt. már azt jelentette be, hogy az állami MVM szándéknyilatkozatot írt alá a cég megvásárlására. Nemsokára gázszivárgás borzolta a kedélyeket (állítólag a Viresol volt annak forrása), végül 2019. december 20-án Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be, hogy a magyar állam megvásárolja a Mátrai Erőművet. A vételár, egyáltalán a vétel sok vitát szült a parlamentben is. Az állam a későbbiekben alighanem felújítja és átalakítja az energiatermelés szerkezetét is, részben uniós alapok felhasználásával gázturbinás blokkot telepít.
Emellett a meglévő lignitblokkok termelésének meghosszabbítása sem kizárt. A Népszava értesülései szerint az erőmű a 3-as számú, 220 megawattos blokk 2025 utáni működtetésére már kapott előzetes engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól.
A lap szerint az MVM a most zajló átvilágítás alapján arról is dönt, hogy további két, egyenként 232 MW-os lignitblokk termelését hasonlóképp meghosszabbítják-e 2029-ig. Nem kizárt, hogy hosszú távon csak a harmadik lignitblokk marad meg a magyar energiarendszer biztonsági tartalékaként.
A visontai ipari vertikumra ugyanis szükség van, az itteni ipari termelés nagyon fontos, Visonta már rég nemcsak a Mátrai Erőművet jelenti. A park a megyében ma is megkerülhetetlen központ, de már rég nem az, ami valaha volt, az erőmű már nem „állam az államban”, csak egy fontos és stabil munkáltató.
A vállalat múlt hét szerdai, zártkörű sajtóbejárásán a társaság erőműfejlesztési és stratégiai igazgatója a Világgazdaságnak elmondta:
„A Mátrai Erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítása nemzetstratégiai érdek”
Orosz Zoltán kiemelte: a lignites egységek fokozatos kivezetése csak úgy valósítható meg, ha azok helyére korszerűbb és környezetkímélőbb technológiák lépnek. A nemzeti dekarbonizációs célok elérése, a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében a jelenlegi kapacitások kiváltását gyorsan és hatékonyan kell megoldani – tette hozzá.
Az idén tavasszal az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonába került Mátrai Erőmű Zrt. számára az új tulajdonos szakmai háttere az átalakítási folyamat idején is garancia az ellátó rendszer zavartalan működtetésére és a jelenlegi, összességében 4500-at meghaladó munkahely minél nagyobb arányú megőrzésére – húzta alá.
index.hu
