Ekkora a különbség Magyarország gazdagjai és szegényei között

Magyarországon 4,3-szor annyi bevételhez jutnak a leggazdagabbak, mint a legszegényebbek. Ezzel az adattal EU-s szinten viszonylag jól teljesítünk, viszont a különbségek évek óta nem csökkentek hazánkban, sőt egy erősebb növekedést követően, mostanra évek óta stagnálnak. Régiós szinten Ausztria és Szlovákia is ver bennünket, Románia azonban majdnem uniós első az egyenlőtlenséget tekintve.

Óriási különbségek mutatkoznak az Európai Országok jövedelem eloszlási statisztikái között – derül ki egy friss Eurostat jelentésből. A beszámoló azt vizsgálja, hogy a legmagasabb jövedelemmel rendelkező népesség 20 százaléka által kapott jövedelem aránya, miként alakul a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező népesség 20 százaléka által kapott jövedelem arányával.

Az összesített adatok alapján 2016-ban Csehországban volt a legkisebb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek között az összes beérkező jövedelem tekintetében (3,5-szeres), míg Bulgáriban a legmagasabb, 8,2-szeres. A grafikonon jól látható, hogy

Magyarországon a leggazdagabbak és legszegényebbek jövedelme között 2013 óta stagnáló, 4,3-szoros a különbség.

Ezzel az eredménnyel bőven az EU-s, 5,2-szeres átlagkülönbsége alatt vagyunk. A magyar adat kapcsán azt azonban érdemes megemlíteni, hogy 2010-hez képest nőtt az egyenlőtlenség, hiszen akkor csupán 3,4-szer volt magasabb a leggazdagabbak jövedelme, mint a legszegényebbeké (akkor ez még a cseheknél is kevesebb volt).

Ezzel együtt Magyarország még mindig inkább az egyenlőbb alsó egy harmadba van európai szinten, de például Ausztriában és Szlovákiában még kisebbek a különbségek. Igencsak látványos azonban a Romániában tapasztalható jövedelem egyenlőtlenség. Keleti szomszédunknál ugyanis több mint 7 szeres különbség mutatkozik a gazdagok és szegények jövedelme között.

Egy csipet sóval

Bár a jövedelmi egyenlőtlenség mutató a szociális jogok kialakításánál uniós szinten egy rendkívül fontos mutató, nem szabad elfelejteni, hogy a leggazdagabbak helyzetéről sokszor vajmi keveset tudunk. Tehát a valóságban nagyon is elképzelhető, hogy sokkal brutálisabbak a különbségek, mint azok a statisztikában megjelennek.

Az sem mindegy persze, hogy a statisztikákat milyen metodológia alapján készítik a különböző központok, de az nagyon is valószínűsíthető, hogy

az empirikus felmérések korlátai miatt éppen a leggazdagabbak azok, akik láthatatlanok maradnak a kutatók előtt

– véli Tóth István György, szociológus, aki a hazai gazdagokat jövedelmük alapján négy nagyobb csoportra osztja. Az első (az empirikus felmérésekben még szereplő) gazdagok jövedelme évente bruttó 6-15 millió forint között alakul, míg a negyedik, úgynevezett szupergazdagok csoportjába már 250-300 milliós éves jövedelemmel lehet bekerülni. Ezzel szemben aggasztó adat, hogy egy 2016-os tanulmány szerint a magyar társadalom fele vagyontalan, tehát 7 millió forintnál kisebb a vagyona (például összes vagyona egy vidéken tulajdonolt házrész).

Forrás: www.portfolio.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Close