Meghalt Stephen Hawking

76 éves korában meghalt Stephen Hawking, a világ egyik vezető elméleti fizikusa. A hírt a családja közölte.

“Nagyszerű tudós és rendkívüli ember volt, akinek munkája és öröksége sokáig élni fog. Bátorsága és kitartása zsenialitásával és humorérzékével világszerte megihlette az embereket. Egyszer azt mondta, »nem lenne valami nagy az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretünk«. Örökké hiányozni fog nekünk” – írták közleményükben gyerekei, Lucy, Robert és Tim.

A legragyogóbb elme, a legkiszolgáltatottabb testben

Az angol Hawking nem csak úttörő elméleti munkái, hanem ismeretterjesztő művei és a popkultúrában betöltött szerepe miatt is rendkívül népszerű volt, és sokan a világ legokosabb emberének tartották.

„Nem érdekel különösebben, milyen jelzőket aggatnak rám az újságírók, ez csak a médiafelhajtás része. Nekik egy Einstein-szerű figurára van szükségük; de hogy olyanok hasonlítanak Einsteinhez, akik egy szót sem értenek sem az ő, sem az én munkáimból, az nevetséges” – mondta egyszer Stephen Hawking a BBC riporterének egy interjúban.

A tudósnak igaza volt; valóban nagyon kevesen értik a világon, hogy pontosan miről is szólnak az elméletei. Kvantumgravitáció, fekete lyukakból szivárgó szubatomi részecskék, kozmológiai infláció, húrelmélet, féreglyukak, az univerzum sűrűségmátrixa – a legtöbben még csak nem is ismerünk olyan embert, aki tudná, valójában mivel is foglalkoznak ezek a tudományterületek.

A ritka sorvadásos betegsége miatt szinte teljesen megbénult, a külvilággal csak számítógép és hangszintetizátor révén érintkező elméleti fizikus a médiashow részét ki nem állhatta, mégis felhasználta a tudomány népszerűsítésére. Cserébe elviselte, hogy a lapok azonnal szétkürtölik minden elejtett félmondatát, szóljon az  Isten létezésének szükségszerűségéről , a  túlvilágról , a  földönkívüliekről , vagy a  saját jövőnkről.

Kevesen értették, de mindenki imádta

Hawking zsenialitása éppen abban rejlett, hogy az elméleti munkái mellett, amelyeket talán ha pár ezer ember ért meg teljes mélységükben a világon, a tömegeket is meg tudta szólítani. A BBC-nek és a Discoverynek forgatott ismeretterjesztő filmjei, elképesztően népszerű könyvei (az Idő rövid története 237 héten át vezette a brit Sunday Times bestsellerlistáját) milliókhoz jutottak el és magyarázták el nekik a modern fizika alapjait, a relativitáselméletet, az ősrobbanást, a fekete lyukakat.

2017-ben ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak. Hawking mindent kihozott abból, hogy a média szuperhőst csinált belőle, a használhatatlan testben csapdába esett géniusz archetípusát. És talán éppen a tudósceleb státusza miatt nem kapta meg a fizikai Nobel-díjat.

„Az ismertségemet nagyrészt a betegségemnek köszönhetem: az embereket lenyűgözi a kontraszt a fizikai és a szellemi képességeim között. Nos, az tényleg egyértelmű, hogy testileg rokkant vagyok. Hogy zseni vagyok-e, az már sokkal inkább vitatható” – mondta önironikusan az állapotáról és hírnevéről. És valóban, ha nincs a testét lassan tönkretevő betegség, Hawking valószínűleg egy lett volna a világ legragyogóbb elméi közül, talán könyveket is írt volna, de lehet, hogy nem lett volna világhírű.

Egy tudós számára nagyon nehéz a népszerűséget, a rajongást kezelni, főleg olyanoktól, akik sokszor nem is értik, miről beszél. Hawkingnak ez végtelen empátiával és humorérzékkel sikerült; egyszerűen nem vett tudomást a tényről, hogy a teste évtizedek óta haldoklik. Előadásokat tartott, elment a Star Trekbe eljátszani a saját hologramját, kölcsönadta a hangját a Pink Floydnak, élő adásban hívta fel Jim Carreyt egy tévés talkshowban, és nem sértődött meg, ha az Epic Rap Battles vicces YouTube-sorozatában Einsteinnel együtt parodizálták.

1959-ben legfeljebb tíz évet adtak neki

Amikor 17 évesen felvették az Oxfordi egyetemre, pontosan ez a pálya állt előtte: az évfolyama legtehetségesebb fizikusai között volt, emellett az egyetem evezőscsapatában is szerepelt, talán a híres Oxford-Cambridge derbin is ott lehetett volna. Aztán harmadéves korában, néhány nappal a 21. születésnapja után diagnosztizálták nála a mozgatóidegek visszafordíthatatlan sorvadását okozó ALS-t, és közölték, hogy fokozatosan meg fog bénulni az egész teste, két-három éve van hátra az életből, vagy ha nagyon szerencsés, talán tíz.

Hawking ekkor már túl volt Einstein általános relativitáselméletének kiterjesztésén, és összetett matematikai modellbe öntésén (ez vezetett aztán pár év múlva a gravitációs szingularitások létezésének bizonyításához, ami a világhírt hozta el Hawkingnak az elméleti fizika világában 1970-ben), de a diagnózis hatására úgy döntött, nem fejezi be a doktorátusát, mert egyszerűen nem lenne rá ideje. A halál várásából egy nő zökkentette ki: Jane Wilde, szintén oxfordi egyetemista, akit 1965-ben, amikor az orvosok első jóslatai szerint elvileg meg kellett volna halnia, feleségül vett, és később három gyerekük született. 1991-ben váltak el, Hawking egyre rosszabbodó állapota, és a hírnév okozta állandó nyomás és médiafigyelem miatt.

1988 óta csak két ujját tudta mozgatni

Hawking fizikusi pályája azzal párhuzamosan ívelt felfelé, ahogyan a bénulás miatt a testi állapota romlott. Ő az orvostudomány által dokumentált leghosszabb ALS-túlélője. 32 évesen a Royal Society (a brit tudományos akadémia) valaha volt legfiatalabb tagjának avatták – ugyanebben az évben veszítette el a képességét, hogy egyedül felkeljen az ágyból, vagy segítség nélkül enni tudjon. 37 éves korában felajánlották neki a Cambridge-i egyetem Lucas-professzori székét; ezt a posztot 1663-ban alapították, azóta mindössze 18-an viselték a tisztséget, többek között Isaac Newton.

Néhány év múlva tüdőgyulladást kapott, és az életmentő beavatkozás következtében soha többet nem tudott beszélni. Ekkor kapta a híres robothangú beszédszintetizátort. Aztán 1988-ban jött Az idő rövid története, tízmillió eladott példány, és a tudományos körökön túli világhír.

Szinte teljesen megbénult, akarattal csak pislogni tudott, és a jobb kezén két ujjat mozgatni, amivel beszédszintetizátorát vezérelte. Szellemi képességeit nem befolyásolta a bénulás, a hatvanadik születésnapjára rendezett Cambrigde-i szimpóziumon például hosszú előadást tartott 11 dimenziós szupergravitációról, a fekete lyukak entrópiájáról, és az M-teória nevű részecskefizikai modellről, ami a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közti ellentmondásokat oldja fel. Illetve oldaná fel, ha sikerülne kísérleti tényekkel igazolni az elv feltételezéseit.

Ha a gyakorlati kutatás őt igazolja, Einstein mellé kerül

Nagyjából ez jellemző Hawking tudományos munkásságára általában is: elméletei messze a kísérleti igazolás lehetősége előtt járnak, és ha bebizonyosodnak, akkor is lehet, hogy még száz évet kell várni arra, hogy valami kézzel fogható gyakorlati hasznuk legyen, mondjuk egy új űrhajóhajtómű fejlesztéséhez.

A tudományos ismeretterjesztő munkája annál kézzelfoghatóbb. Könyvei milliós példányszámban keltek el. A legutóbbi, a Nagy terv 2011 szeptemberében jelent meg, és rögtön nagy botrányt okozott egyházi körökben azzal, hogy Isten létezését tagadta benne (valójában csak annyit írt, hogy az univerzum keletkezéséhez a fizika törvényei önmagukban is elegendőek, nem szükséges hozzá feltétlenül felsőbbrendű hatalom létezése).

Két éve a mesterséges intelligenciát egyszerre nevezte az emberiség reményének és a rá leselkedő legnagyobb veszélynek. 2017-ben pedig arról beszélt, hogy fel kell pörgetni az űrutazást, mert a klímaváltozás és a természeti erőforrások kimerülése miatt az embernek 100 éven belül el kell hagynia a Földet, különben kipusztul.

Az ismeretterjesztést a lányával, Lucyval közösen írt gyerekkönyveiben is folytatta, a George-sorozatot (George titkos kulcsa az univerzumhoz, George kozmikus kincsvadászata, George és a Nagy Bumm) a kritikusok úgy jellemzik, hogy Harry Potter mágia helyett tudománnyal. És ha valamihez tényleg a világ legokosabb emberének kell lenni, az az, hogy kilencéveseknek magyarázza el az ember a Hawking-sugárzást úgy, hogy a gyerekek nemcsak megértik, de utána rögtön fizikusok szeretnének lenni.

Stephen Hawking az önkritikára is képes volt: amikor rájött, hogy a fekete lyukak eseményhorizontja körül mégsem úgy történnek a dolgok, ahogy addig gondolta, képes volt kiállni a világ elé, és azt mondani: bocs, tévedtem.

Forrás: index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.