A nulladik óra annyit is ér, mint a neve

Újra fellángolt a vita arról, hogy túlterheltek-e a diákok, miért van nulladik, hetedik, illetve nyolcadik óra, és egyáltalán ki ­szabályozza ezeket a kérdéseket. Szülőket, tanárokat is megkérdeztünk.

A témával legutóbb tavaly szeptemberben foglalkoztunk, amikor belekukkantottunk néhány diák órarendjébe, és egy kissé elborzadtunk. Akkor láttunk olyan gimnáziumi órarendet is, amelyben nem ritka a nyolc-kilenc óra sem. A tanév első felének elteltével azt kérdeztük meg a szülőktől, hogy bírják a terhelést közoktatásban tanuló gyermekeik.

A két gyermeket nevelő egri édesanya érdeklődésünkre elmondta, hogy középiskolás lánya jelenleg nulladik évfolyamos, mivel két tannyelvű gimnáziumba jár, s naponta általában hat órája van. Ő egyelőre nem panaszkodik, ám tudnak arról, hogy jövőre, a kilencedik évfolyamon jóval nagyobb kihívás elé néz majd, hiszen ott jelenleg hetente legalább két alkalommal napi nyolc-kilenc órára kell számítani.

Érdekesebb a helyzet a kisebb testvérnél, aki jelenleg az egyik általános iskola negyedik osztályába jár. Elvileg nem haladja meg a hat órát a tanítási órák száma, azonban a helyzet kissé másként fest, ha figyelembe vesszük, hogy az ebédsáv előtt van egy lyukas órájuk, ebéd után házi feladatot készítenek, majd az utolsó órában következik a testnevelésóra, amely mindennap kötelező. Általában öt óra felé ér haza, de esténként és a hétvégeken is tanulnak még otthon.

Braun Péter, a Pétervásárai Tamási Áron Általános ­Iskola igazgatója ­érdeklődésünkre elmondta, ők értelemszerűen minden évfolyamon betartják a szabályokat, így például a nyolcadikos gyermekek esetében a kötelező tanítási órák száma nem haladhatja meg a heti harmincegy órát. Más kérdés, ha valaki a délutáni foglalkozások keretében szeretne például focizni, angol-, esetleg informatikai szakkörre járni, erre lehetősége van, de ez már a szülő, illetve a diák döntése, hiszen ezek nem kötelező jellegűek. Mivel sok a vidékről ingázó diák, a nulladik óra itt ismeretlen fogalom, s úgy gondolják, hogy a hatékonysága is nullával lenne egyenlő.

Kíváncsiak voltunk, ki határoz arról, hogy miként szabják meg az órarendet egy-egy intézményben. A Magyar Idők a napokban az oktatási államtitkársághoz is eljuttatta az ezzel kapcsolatos kérdéseit. Azt a hivatalos választ kapták, hogy az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat. A nevelési-oktatási intézményekben a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát alapvetően helyben eldöntendő kérdés, hogy legyen-e nulladik óra.

Hozzátették, a hetedik és nyolcadik óra esetében a kormányrendelet felső határt ír elő. Egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az elsőtől a harmadik évfolyamig, negyediktől nyolcadikig ez hét tanórára növekedhet. A nyolcadik óra mint felső határ pedig csak a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig jelenhet meg, ám az adott nevelési-oktatási intézmény döntheti el, hogy él-e a lehetőséggel. A két tanítási nyelvű iskolákban ennél eggyel magasabb lehet az óraszám.

Cél a tanulói terhelés csökkentése
A szaktárca illetékese kifejtette azt is, hogy a Köznevelési Kerekasztal javaslatára a kerettantervi rendelet módosítása már a 2016/2017-es tanévtől lehetővé tette a pedagógusok szakmai önállóságának növelését, illetve a tanulói terhelés csökkentését. Az oktatási kormányzat tájékoztatása szerint a pedagógusok szélesebb jogkört kaptak ahhoz, hogy helyi szinten alkalmazkodhassanak a tanulócsoportjaik és az egyes tanulóik képességeihez, tanulási tempójához, így biztosíthatják a tananyag elsajátításának eredményességét. Hangsúlyozták, hogy a pedagógusok a kerettantervi témaegységekhez rendelt kötelező óraszámoktól eltérhetnek, és az egységekben szereplő témák egy részét – maximum 20–30 százalékát – differenciálhatják vagy elhagyhatják. A le nem fedett órakeretről – arról, hogy ezt az adott tanulócsoport egyedi szükségletei szerint hogyan használják fel – a szaktanár dönt.

Forrás: www.heol.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.