A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság felkérésére február 1.-én 02:00 órakor 4 mantrailinges és 4 területkutató kutyás páros indult Adácsra, hogy felkutassa az előző napon, az esti órákban eltűnt 82 éves férfit, aki térben, időben nehezen tájékozódik. A kutyás kereső csapatot az MMSZOSZ tagszervezetei közül a Mantrailing Akadémia 3, és a Kutyákkal az Életért Alapítvány 5 kutyás párosa alkotta.
A gyors tájékozódást követően kiderült, hogy a bácsi rossz megállónál szállt le a buszról. Ezt az egyik szomszéd észrevette, de nem tudott mást tenni, értesítette a rendőrséget. A példásan gyors intézkedés részeként átvizsgálták a térfigyelő kamerákat. Fény derült arra, hogy az idős ember zavartan ballagott a település széle felé, a lakóhelyétől egyre távolabb kerülve. Az utolsó biztos tartózkodási helyről a rendőrség nyomkövető kutyája és két mantrailinges kutya is egy irányba mutatott. Ezt követően Zulu a 4 éves angol véreb kissé tétovázva egy másik irányba indult és egy dűlő úton bokáig érő ragadós sárban csaknem 2 km-en keresztül követte a szagnyomokat. A keresőcsoport tagjai alig tudták vele tartani a tempót. A bakancsán mindenki több kg sarat cipelt, végül Endre – Zulu kiképzője – úgy döntött, hogy a végeláthatatlan út további vizsgálatát más módon kell elvégezni.
A közben helyszínre érkezett r. ezredes javaslatunkra elrendelte a kutyák által jelzett útvonalak további szakaszának gyalogos átvizsgálását. A fiatal rendőrök teljesítve a parancsot, elindultak a jelzett irányokba. 8:40-kor érkezett a hír, hogy a következtetés jónak bizonyult. Zulu iránymutatására támaszkodva megtalálták az átfagyott idős urat, aki mintegy 2,5 km-t tett meg a sár miatt szinte járhatatlan úton, majd kimerülve leült az árokparton. Egy traktor segítségével sikerült kiszabadítani a sár fogságából. Miközben a mentőbe emeltük be, csendben megjegyezte: „Nem vagyok én ilyen híres.”
Az ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy a mantrailinges kutyák, kettő, esetenként több különböző irányt mutatnak. Ennek egyszerű magyarázata van: A zavart viselkedésű emberek elmennek egy irányba, majd visszajönnek és egy másik irányba próbálkoznak. Ez gyakran okozhat fejtörést a kereső csoportoknak, de egy biztos: ha időben érkezik a riasztás – mint jelen esetben is – akkor jó eséllyel tud segíteni a magas szinten képzett kutyák kiváló szaglása.
Az esemény után pár órával a szerencsés kimenetelű riasztással kapcsolatban
telefont kaptunk Hajdú István r. alezredes úrtól, a HMRFK Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányitási Központ vezetőjétől, aki megköszönte minden önkéntes mentőkutyás segítségét és külön üdvözölte az ORFK és az MMSZOSZ között létrejött együttműködési megállapodást!
Kérte, hogy köszönetét továbbítsuk minden résztvevőnek, minden tagszervezetnek és az MMSZOSZ elnökének, Orlik Zoltánnak.
