A Hetek cikke:
A drágulás a kormány feketekereskedelem elleni küzdelmének mellékhatása – viszont szociális tűzifából sincs elég. Az egyik békéscsabai tüzéptelepen jártak a Hetek munkatársai, ahol éppen hatalmas rönkfákat pakolnak egy kamionról. Tehát van fa, ami nagy szó, mert más telepen csak a rendelést veszik fel, és ígérik, visszaszólnak, ha megjön a szállítmány. „Akác és tölgy is van, de nem száraz, annyira friss, hogy tegnap még a rigó fütyült rajta” – mondja a tulajdonos. A telefonja folyamatosan cseng, mindenki keresi a fát, és hamar elkel a szállítmány, még így nyersen is. A tüzépeken mázsára lehet vásárolni, a súlyért fizetnek, nem pedig a térfogatért, ahogyan az erdészeteknél. A tulajdonos szabadkozik, nem nyerészkedne a súlyon, de csak nyersfához jut hozzá, sőt ahhoz is csak komoly kapcsolatok révén, az ország másik végéből. Szerinte
azután szálltak el az árak, hogy a kormány belekezdett az ágazat kifehérítésébe. Az adminisztrációs terhek növekedése és az import hiánya pedig csökkentette a kínálatot, a piac beszűkült, az árak elszabadultak.
Eltűnt lehetőség
A legszegényebb réteg szenvedi meg a tűzifadrágulást a legjobban. A fa beszerzésének egyik jelentős forrása volt a feketepiac. „Senki nem kérdezte, honnan a fa, olcsón lehetett hozzájutni, vagy esetleg az erdész adott lehetőséget a gallyfa gyűjtésére, de ez a lehetőség szinte teljesen eltűnt a kormány intézkedései miatt” – mondja Kovács Emese szociális munkás, aki a mélyszegénységben élő családok sokaságával foglalkozik Dél-Békésben.
A sűrű ellenőrzések és a szigorú rendőri fellépés hatására az illegális tűzifa-kereskedelmet folytatók közül sokan teljesen felhagytak a tevékenységükkel. A Nébih tavaly vezette be a faanyag-terméklánc felügyeleti rendszert, amely az illegális fakitermelés és kereskedelem felszámolását segíti. A szociológus szerint a rendszer felállítása azonban sok olyan bürokratikus intézkedésre kötelezi a kereskedőket és az erdészeteket, amelyek dráguláshoz vezettek. Eközben az elmúlt öt évben ugyan négyszeresére nőtt az állami tüzelőanyag-vásárlási támogatási keret, a gyakorlatban azonban ez a megnövelt összeg sem elegendő. Kevés a fa, és általában későn érkezik.
Csak sír a fa
A dél-békési települések közül sokan a nehezen beszerezhető fa helyett szenet osztanak, amire idén már szintén lehetett pályázni. Barnaszénre 200 önkormányzat nyert 410 millió forintot. Az egyik faluban családonként két és fél mázsa szén jutott, míg az egyedülállóknak ennek a mennyiségnek a fele. A település mélyszegénységben élő családjai között járva azonban hamar kiderül, ez kevés a tél túléléséhez.
„Régebben az erdész adott olyan területet, amit takaríthattunk, irthattuk a cserjét, összeszedhettük a dögfát, de a sok falopás miatt mára szóba se áll velünk”
– mondja szomorúan Ferenc, aki öt gyermekével él egy szobakonyhás lakásban. A közmunkából élő család egyetlen kályhával fűt. Még szerencse, hogy nem igazán kemény a tél, mert a nedves gallyakkal, amik csak „sírnak” a kályhában a nedvesség miatt, nehéz fűteni.
Ferenc ezeket is egy közeli elhagyatott portán vágta. Az önkormányzattól kapott szén csak este kerül a parázsra, ami éjszaka is meleget ad. Nagyon spórolnak, de a szén még a tél feléig se fog kitartani, nem marad más, mint az éjszakai műszakban végzett favágás. A település határában lévő erdőben rengeteg a kidőlt fa, amihez hozzá sem nyúlhat senki, de a szükség nagy úr, ezért minden este kisebb karavánok indulnak fáért. Tavaly Ferencet is rajtakapták, 20000 forint bírságot kapott, amit csak részletekben, egy alapítvány segítségével tudott kifizetni. „Megjavultam a bírság hatására, de ha én nem fűtök, akkor ki? Nem jött még hozzám begyújtani sem a polgármester, sem a rendőr, aki minket üldöz” – zárja a beszélgetést a családfő.
A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.
Forrás: www.atv.hu
