Itt vannak a tények: ennyit ér valójában a lakása

Falun és a megyei jogú városokban is meglódult a drágulás. Minden szinten záródik az árolló.

Az árak emelkedése és a forgalom bővülése mellett idén (és még inkább majd jövőre) a lakásépítések is beindultak, így a magyar lakáspiac „normál” üzemmódot felvéve érett szakaszba léphet. Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján minden területi szinten (jogállás, megye, nagyvárosok, kerületek, irányítószám-körzetek) az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulását látjuk. Ugyanakkor az még nem derült ki, hogy ez vajon egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.

Országos szinten az átlagár, a tavalyi adatokhoz képest, eddig 13%-kal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, most 10%-ra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás idén 15%-ra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10% alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13% körül mozgott. Ugyancsak szembe megy az előző évek trendjével (de következik a meredekebb községi drágulásból), hogy az önálló házak ára emelkedett a leginkább. 2017-ben eddig, 16%-kal, míg a tégla és lakótelepi lakásoké ettől elmaradva, 11 és 13%-kal. Az elmúlt évek látványos paneldrágulása után mára a lakótelepi lakások országos átlagára már meghaladja a 225 ezer Ft/m2-t.

„Ebben az évben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. „Az átlagár lista élén három dunántúli megye, Zala, Tolna és Baranya állnak. A fővárosnál is jobban, 15%-ot meghaladó mértékben az előbb említettek mellett még Csongrád és Veszprém megyék drágultak. Érdekes, hogy a legdrágább megyék közül Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az áremelkedési sorrend utolsó ötödében vannak, amire magyarázat lehet, hogy az árak további emelkedésére a magas bázis miatt itt már kisebb lehetőség van. Mindenesetre ebből a rangsorból is bizonyos szintű területi kiegyenlítődés olvasható ki” – tette hozzá az elemző.

Budapesttel (412 ezer Ft/m2) nem számolva továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 265 ezer Ft/m2 átlagárral. A 200 ezres szintet azonban egyre több megye, immár Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy is meghaladja. Az eladott ingatlanok országos átlagára, az év első három negyedévében, 286 ezer forint volt négyzetméterenként.

Megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23%), majd Veszprém 21%, Szeged 20% és Pécs 19% következnek. Érdekes – de magyarázat itt is a magas bázis lehet –, hogy a megyeszékhelyek között Győr áll a rangsor leghátulján 6%-os drágulással egy év alatt. Ezzel együtt továbbra is Győr a legdrágább megyeszékhely 267 ezer Ft/m2-es átlaggal. A 250 ezres limitet emellett még Debrecen, illetve Kecskemét lépi át, Székesfehérvár és Veszprém valamivel az alatt marad. Salgótarján, Miskolc és Szolnok számítanak hagyományosan a legolcsóbb városoknak. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakóingatlanok átlagára nem éri el a 100 ezer Ft/m2-t sem

Forrás: www.mfor.hu

Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Close