Szintet lépett a civilek állami megfélemlítése

A kormány megint azzal riogat, hogy a titkosszolgálatokkal figyelteti meg a civil szervezeteket. Az adatvédelmi hatóság védelmet ígér az esetleges törvénytelen információgyűjtés ellen, de hogy pontosan mit tesz adott esetben, arról valószínűleg még a panaszos sem értesülhet.

Nem látogathatja a börtönöket a Magyar Helsinki Bizottság, megszűnik a börtönrádió, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter titkosszolgálati vizsgálatokat ígért a civileknek, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) pedig ügyészségi ellenőrzést kért arról, hogy a szerinte törvénytelenségre buzdító, azaz a külföldről támogatottak listájára nem regisztráló szervezetek a civiltörvény hatálya alá tartoznak-e, mert akkor eljárást kell indítani ellenük.

Megkérdeztük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), hogy kell értelmezni Lázár János szavait. Lázár ugyanis jelentést fog tenni a kormánynak mint az Információs Hivatalt, vagyis a polgári hírszerzést felügyelő miniszter. “Ez arra enged következtetni, hogy az Információs Hivatal útján fog intézkedni”, válaszolta a NAIH. Ha ez így lesz, a szolgálatokról szóló törvényeket kell alapul venni, és a belügyminiszter felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatalt is érintik az elhangzottak. Utóbbit a belügyminiszter felügyeli. E két miniszter utasíthatja a szakszolgálatokat feladatok elvégzésére – emlékeztet a NAIH a törvényi rendelkezésekre.

A megfigyelés megfigyelése

A titkosszolgálati megfigyelésről jellegéből adódóan a megfigyelt nem tudhat. A szakszolgálatokat az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága és a NAIH ellenőrzi. Előbbi kérhet tájékoztatást a miniszterektől, a szakszolgálatok főigazgatóitól, kivizsgálhatja a jogellenes megfigyelésre utaló panaszokat és ténymegállapító vizsgálatot is végezhet. Ha ez esetleg nem működik elég jól (az MSZP-s Molnár Zsolt vezette bizottság a kormánypárti képviselők fellépése nyomán például a Pharaon-ügyben sem indított ténymegállapító vizsgálatot), a NAIH is ellenőrizhet.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke
© MTI / Bruzák Noémi

Bárki, tehát a megfigyeléssel fenyegetett civilek is kezdeményezhetik a titkos adatgyűjtés vizsgálatát – írta megkeresésünkre a NAIH, amelynek erős jogosítványai vannak: kérhet másolatokat, megismerhet adatokat, betekinthet dokumentumokba, megismerheti a felhasznált eszközöket, és megismerhet minősített adatokat is. Ha szükséges, szankciókat is alkalmazhat: megtilthatja személyes adatok jogellenes kezelését, elrendelheti jogellenesen szerzett adatok megsemmisítését.

„A Hatóság a jogalkalmazási gyakorlatában abból indul ki, hogy a titkos megfigyelés jellegénél fogva megfosztja az adatalanyt a közvetlen jogorvoslat lehetőségétől, ezért e területen a független külső adatvédelmi ellenőrzés az információs magánszféravédelem kulcseleme. Ennek megfelelően Hatóságunk minden, az állampolgároktól érkező, titkos megfigyelésre irányuló panaszt, bejelentést kivizsgál, attól függetlenül, hogy a beadványban leírt körülmények ténylegesen utalnak-e titkos információgyűjtésre, illetve az érintett az eljárás eredményéről tájékoztatható-e” – áll a NAIH levelében.

Vagyis, ha valaki panaszt tesz annak gyanújával, hogy titkosan megfigyelik, bízhat abban, hogy a NAIH eljár az ügyében, és ha jogszerűtlenséget észlel, akkor szankcionál és intézkedik. Más kérdés, hogy erről a panaszos értesül-e – a Hatóság fenti mondatai azt sugallják, hogy inkább nem.

Péterfalvi Attila NAIH-elnök fellépett akkor is, amikor amikor Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági Bizottság fideszes alelnöke azt mondta egy interjúban, hogy ő maga kérte a titkosszolgálatoktól a Soros-támogattta civil szervezetek átvilágítását. Erről a bejelentésről ordított, hogy a törvények ilyet nem tesznek lehetővé, a NAIH-elnök határozott intézkedése nyomán Németh Szilárdnak írásos nyilatkozatban kellett cáfolnia magát – kérdés, mennyire nyugtatta meg ez a kimenetel a civil szervezeteket.

Ha politikai célokra használják a titkosszolgálatokat, akkor az megrendítheti a bizalmat a szövetséges társszolgálatoknál, véli Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Szervezete nem tervez változtatni a mindennapi gyakorlaton, “ugyanazt fogjuk csinálni” akár lesz megfigyelés, akár nem. A Helsinki Bizottság mindig is jogszerűen működött, mondja, a civilek most azért váltak az egyik fő ellenséggé, mert a demokráciát védik, és így jó politikai kampánytémájává váltak a kormánynak. Pardavi szerint az ifjú kereszténydemokraták lépése még nem igényel bármiféle kommentárt, meg kell várni, amíg az ügyészség lép valamit.

Mikor léphet az ügyészség?

Az IKSZ bejelentésének nincs közvetlen jelentősége a politikai habverésen túl, véli Peták Péter, a kunbábonyi “sorosista kiképzőtábort” is működtető Civil Kollégium Alapítvány (CKA) munkatársa. Szerinte ugyanis a civiltörvényben foglaltakat az Emmi értelmezésében csak akkor lehet vizsgálni, ha lezárul a 2017-es pénzügyi év, tehát 2018. május végén (amúgy a választások), amikor a szervezetek leadják beszámolóikat a 2017-es évről. Ezután lehet ugyanis látni, hogy ki mekkora támogatást kapott, tehát tényleg kellett-e regisztrálnia, és ha nem tette, milyen szankciókra számíthat. Az Emmi állásfoglalásáról – amely nem szentírás, mert a törvényt a bíróság saját belátása szerint értelmezheti – korábban a hvg.hu is írt, abban az állt, hogy csak azokat a külföldi támogatásokról kell beszámolni, amelyeket a törvény hatálybalépése, 2017. június 27-e után kaptak a szervezetek, és csak akkor, ha elérik a 7,2 millió forintos határt. Akkor viszont mindössze 15 nap van a bejelentésre, és ha ezt elmulasztják, megbírságolhatja őket az ügyészség. Más kérdés, mikor értesül a mulasztásról az ügyészség – legkésőbb valóban jövő májusban, az éves beszámolók leadásakor.

civiltörvényben amúgy ezen túl is számos homályos pont van (ezekre utalt korábban Nagy Boldizsár nemzetközi jogász is), szóval “azonnali pánikra” Peták még nem lát okot. Az Alkotmánybíróságnál is van egy civiltörvényt kifogásoló beadvány, ismert, hogy a törvényt ízekre szedte a Velencei Bizottság, és a törvényt több ponton kifogásoló brüsszeli kötelezettségszegési eljárás is zajlik.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke, Majtényi László szerint nem üres fenyegetőzés a civil szervezetek titkosszolgálati megfigyeléséről szóló kormányzati bejelentés. 2016 derekán hasonló kampány zajlott, akkor kiderült, nem voltak olyan megfigyelések. amit a kormány belengetett, Németh nem rendelt meg ilyeneket a civilek ellen, és Németh Szilárd Fidesz-alelnök akkor sem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottságban tájékoztatták a tagokat az EKINT-et érintő ügyekben, emlékeztetett Majtényi.

Szerinte nem látszik egyértelműen a civilellenes kampány hatása: az EKINT tavalyi kampányrendezvényén, a Legyen köztársaság!-on kevesen voltak, idén október 22-én viszont rengetegen. Most először lehetett 1 százalékot felajánlani az EKINT-nek, nem folyt be sok pénz, de ezt annak tulajdonítja, hogy mivel a NAV készíti a bevallásokat, nehézkesebb lett az 1 százalék felajánlása. Voltak támogatóik, akik eltűntek, elképzelhető, hogy a kampány hatására, ami biztos: az EKINT munkatársait nem rettenti el a kampány, “kuncognak, a térdüket csapkodják” a kormányzati vádakat hallván.

„Mind gülenisták vagyunk”

Általánosabban szólva Majtényi szerint a politika irányvonala a fizikai elnyomás felé mutat. A miniszterelnök támogatja az őcsényi garázdaságot, az Echo TV-ben “egy volt kommunista kém”, Tarlós István tanácsadója a civilek kivégzéséről beszél. A Magyar Helsinki Bizottság pedig nem folytathatja legfontosabb tevékenységét, a fogvatartási intézmények civil ellenőrzését, ilyen civilizált országban nem fordulhat elő. Pardavi Márta szerint a társadalom fog kevesebbet tudni a börtönökről, és ahol nincs visszatartó erő, ott a jogtalanságok könnyebben elharapóznak. Egy olyan vívmány szűnik most meg, amit az Európa Tanács vagy az ENSZ is üdvözölt. Most pedig egyre többen aggódnak, legalább 30 szervezet jelezte a Helsinkinek, hogy aggódik a fejlemények miatt.

“Mindannyian gülenisták vagyunk”, mondja Majtényi, hiszen Soros ugyanolyan ideális ellenségkép, mint Erdogan török elnöknek a szintén távolban élő, megfoghatatlan Fethullah Gülen. Ugyanaz a logika ez – így Majtényi -, mint amelyet Sztálin alkalmazott a trockizmus és Trockij ellen, akit szintén ördöginek, gonosznak, minden bajnak okozójának festett le. Ugyanakkor –  utal Majtényi az állítólagos Soros-tervre – senki nem tudta, mit is jelentett a trockizmus.

 Forrás: www.hvg.hu
Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Close