A kezdeményezés célja, hogy a hagyományos népviseletek és történelmi viseletek jellemzőit, motívumait, színvilágát felhasználva, magyar kézműves alkotók kezei által, a ma elvárásainak megfelelő, hordható ruhák, cipők, ékszerek, kiegészítők készüljenek, amelyeket minden korosztály szívesen visel egy-egy ünnepi esemény alkalmával.
– Az Örökség Alkotóműhelyt tíz éve kezdtem felépíteni. Az ötlet onnan született, hogy szerettem volna egy csinos, hímzett, naprakész blúzt magamnak és akárhol próbálgattam, nem állt jól. Muszáj volt lemenedzselni az elkészítését az elejétől a végéig a szabászattól, a mintázáson, a színeken át a mintafelhelyezésig. Az egész új koncepció siker akkora volt, ahol megjelentem benne, hogy felvetődött, miért ne csinálnék másoknak is ilyet – kezdte el a történetet Katrics Krisztina, a a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) kézműipari alelnök.
Mint mondta, az ötlet egyszerűnek tűnt, de a kivitelezés vérrel-verítékkel teli volt. Ma Budapesten bemutatóterme van, kurrens vevőkörrel. Két mintakinccsel dolgozik, matyóval és kunságival. Vannak újratervezett mintái, de hagyatékból származó régiek is. Mint mondta, nagyon nehéz volt az út, az eleje harcos volt, a megújulást nem fogadták nagy örömmel, de tudomásul kell venni, a népművészet sosem volt statikus, állandóan változott, s mindig a közösség döntötte el, mit tart meg, mit enged el.
A tervezők és modelljeik a „Mindenkinek legyen egy ünnepi magyar viselete” mozgalom ünnepélyes indításakor Fotó: Beküldött
– A technika és motívumkincs őrzése-védése fantasztikus dolog, ez a népművészek fontos feladata. Azonban alkalmazkodni kell a mai valósághoz, hogy a piac igényeinek és elvárásának megfelelően hordható ruhákat készítsenek, így jelenhessenek meg utcán, alkalmon, eseményen a viselői. Nem várható el mindenkitől, hogy visszaöltözzön eredeti népviseletbe, viszont tudnunk kell lehetőséget adni, hogy megújulva felöltözzünk a saját értékükbe. A mozgalom a kézművességre fókuszál. Megváltozott a világ, eddig tárgyakat gyűjtöttek az emberek, ma inkább élményeket vásárolnak az utazáskor, étteremben. Amikor az ember készíttet magának egy kézműves tárgyat, ékszert, táskát, ruhát, cipőt, sapkát, s ebben megjelenik az utcán, társaságban, figyelmet fog kapni. Beszélni kell róla, így el tudja mondani, kicsoda is ő, hiszen a szíve-lelke választása szerint készül, amit a kézműves csinált számára. Elemi élmény a figyelemnek ily módon a középpontjába kerülni. Ezt a vágyat felébresztvén próbáljuk a kézművesek felé orientálni a vevőket. A kézművesnek ez bevétel és alkotási élmény, a vevő megkapja, amit szeretne és figyelni fognak rá. A mozgalom erről szól, hogy legyünk igényesek.
– Egy ember az ünnepi ruhára mindig áldoz, s ha sokan megteszik, hogy fantasztikusan szép, egyedi ruhákban jelennek meg egy eseményen, az nagy élmény mindenkinek – magyarázta Katrics Krisztina, aki szerint egy kézműves darabot évekig viselni nemes dolog.
A kivetkezés után jöhet az értékek ismételt fölvétele
Katrics Krisztina szerint újszerű, emelkedett volt a mozgalmat ünnepélyesen elindító, augusztus 18-i budapesti műsor, ahol egyebek közt látomásszerű videofilmet mutattak be. Dr Parragh László Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megnyitóbeszéde után következett egy tánc melynek témája a kivetkezésről szólt, az 1950-1970-es évek között zajló társadalmi folyamatról, amikor az asszonyok elhagyták a viseletet. Az értékhez érdemes visszatalálni, erre szolgált a záró részben a divatbemutató, hogyan lehet naprakész módon felvenni az öltözeteket. Elmondta, hisz a magyar öltözködéskultúra megújításában, amely egyre szélesebb tömegekhez jut el. Hálás a HKIK kamarai elnökségének, amely erkölcsileg és gazdaságilag is támogatta a mozgalom elindulását, de segítője volt a budapesti valamint a Borsod megyei kamara, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége pedig a helyszínt adta a megnyitóhoz.
Hevesi alkotók
A mozgalom elindítóitagjai között több Heves megyei kamarai önkéntes tag is van, így az Igéző Viselet Varázsa, a kékfestéssel foglalkozó Örökkék – Everblue, a nemezelő Szaniszló Judit és Danyi Judit, ők a budapesti shown is fölléptek, de csatlakoztak borsodiak is, Hampel Katalin, illetve Kovács Attila cipőkészítő, és Budapestről Hampel Katalin és Madarász Melinda Meyke. Várják új alkotók jelentkezésést. Szeptembertől az interneten is megjelentek, hogy az alkotókat és a vásárlókat összehozzák. Olyan felületet kívánnak készíteni ahol a kézműves alkotók és a vásárlók összetalálkozhatnak.
Tóth Balázs, www.heol.hu
