Rögtönzött szüret előtti szemlére indultunk a 280 tagot számláló Demjéni hegyközség elnökével, Menyhárt Lászlóval és a tíz éve, közel kilenc hektáron gazdálkodó kerecsendi szőlész-borásszal, Prokaj Milánnal.
A zenit már édes, mint a méz, a héten a szüret is kezdődhet. Prokaj Milán azt mondja, hogy az idei szőlőkből kimagasló évjáratú borok születhetnek, bár a termés mennyisége nagyjából tíz százalékkal kevesebbnek ígérkezik a tavalyinál.
– Nehezen induló évjáratról beszélünk. A téli és a tavaszi fagyok több területet és fajtát károsítottak – mondja a fiatal szakember, aki szerint a szőlő a tavalyi évjárathoz képest körülbelül egy héttel előrébb tart, s ha az időjárás kedvező marad, a fajták nagy részének betakarítása szeptember végére megtörténhet.
Kényes téma is szóba került ezután, olyan, ami a gazdákat napok óta foglalkoztatja. Nevezetesen: az idei szőlő árprognózisa, amelyet augusztus 15-én hozott nyilvánosságra a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A táblázatban az Egri borvidékre a Felső-Magyarországi kategória vonatkozik, e csoportba tartozik a Mátrai és a Bükki borvidék is.
A gazdák szerint a közzétett lista összegei méltatlanul alacsonyak Fotó: Berán Dániel
A gazdák számára a döbbenetet az okozza, hogy a feltüntetett árak nagyságrendileg a húsz évvel ezelőttieket tartalmazzák, ám a kiadások azóta jelentősen megnőttek. Például a gépművelés költsége 1997-ben 150–170 ezer forintra rúgott hektáronként, jelenleg azonban közelíti a négyszázezret.
Menyhárt László a kerecsendi gazdával együtt úgy fogalmaz, hogy ezek az árak a tájbor, régi nevén asztali bor szőlőalapanyagra vonatkoznak, tehát a földrajzi megnevezésű borok esetében – például Egri Bikavér, Egri Csillag, Debrői Hárslevelű – nem relevánsak.
A témában több gazdálkodót is megkerestünk. Bóta Rafael felsőtárkányi termelő szerint a hetven forintos ár irreálisan alacsony, mivel száz forint egy kiló szőlő önköltségi ára. Egyhektárnyi szőlő megművelése évente 800 ezer forintba kerül, ha azon terem is száz mázsa, a 70–75 forintos minimálár még akkor sem fedezi a költségeket. Arról nem is beszélve, hogy a művelési költség minden szőlőfajtánál hasonló.
– Három éve 100–110 forintos áron vásárolják föl például a kékfrankost, tavaly 110-et adtak kilójáért, idén még magasabb is lehet az összeg, mert kevesebb terem. Szerintem száz forint alatt senki ne adja oda a szőlőjét senkinek – mondta.
Alapvetően jó kezdeményezés, de…
Bartók Miklósné, a Novaji hegyközség elnöke szerint alapvetően jó kezdeményezés az árprognózis, de nagy hiba, hogy Egert együtt kezelik a Bükki borvidékkel és a Mátrával, holott például Tokaj is megkülönböztetést élvez.
– A közzétett árprognózis körülbelül a földrajzi jelöléssel ellátott borok alapanyagának megfelelő, bár azokért is 10–20 százalékkal többet fizettek eddig Eger környékén, mint máshol. Az alacsony árak nem illeszkednek ahhoz, hogy Egerben oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok készülnek, a bikavér és a csillag alapanyaga, a kékfrankos, a cabernet, a muskotály és a leányka sem ennyit ér – fogalmazott.
Szerinte tényleg rendnek kell lenni a felvásárlásban, s bár az Egri borvidéken mostanában nyugalom volt, ez az intézkedés felkavarta az állóvizet. Mint mondta, a szerződések általában egy évre szólnak, esetleg nagyobb felvásárlók kötnek hosszabb távra, s a kontraktusokban ő még nem olvasott konkrét összeget, csak azt, hogy „a borpiacon kialakult árat” fizetik a termésért.
– Milyen szerződés az, amely nem tartalmaz árat? – tette fel a kérdést Bartók Miklósné, aki szerint a prognózis máris hatott a felvásárlási árakra: alföldi cégek a tavalyi, egyébként sem magas értéknél 20–25 százalékkal olcsóbb ajánlatokat tettek közzé.
A hegyközségek vezetői a jövő héten üléseznek
Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint mindez csak árprognózis, amit az elmúlt három év régiós átlagából számoltak ki egy bonyolult képlet alapján, s nem tükrözi a minőséget. Tavalyi is volt már ilyen, egy jelentősége lett volna, hogy azok, akik nem kötöttek szerződést a szüret előtt, ennél alacsonyabb áron ne vásárolhassanak föl szőlőt. Elmondta: több jelzés is érkezett hozzá, a hegyközségek vezetői ezért jövő héten üléseznek és állást foglalnak a kérdésben.
Összefogást sürgetnek a gazdák
Tény, hogy a hivatkozott táblázatban a kékfrankos kilóját 88, az egyéb kék fajtákat 84 forintban szabták meg. A fehér szőlők közül az Irsai Olivérért 102, a cserszegi fűszeresért 76, az olaszrizlingért 78, a szürkebarátért 101, a muscatért és a traminiért 92, míg a hárslevelűért 87 forintot ajánlanak kilónként.
Összehasonlításképp említjük meg, hogy három éve a jó minőségű kék szőlőért a 140 forintot is megadták. A Demjéni hegyközség tagjai abban reménykednek, hogy összefogással talán célt érnek, s hogy például a hungarikummá nyilvánított egri bikavér alapanyagának termelői felemelik hangjukat az elfogadhatatlan árakkal szemben.
Ehhez azonban egységesen kell fellépniük a termelőknek. Lehetőleg addig, amíg nem más fölözi le a hasznot előre a remeknek ígérkező évjáratú borokró
Forrás: www.heol.hu
