Kezdőlap Gazdaság Váratlan fordulat a lakáskiadás adózásában

Váratlan fordulat a lakáskiadás adózásában

891
0

Várható volt, hogy a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó szabályok szigorodni fognak, a kedvező adózási mód mértéke növekszik, esetleg az átalányadózás intézményét eltörlik – de éppen az ellenkezője történik.

A rövid távú lakáskiadók tevékenysége ellen tiltakoznak – többek között – a szállodák, mert a magánbérbeadók sokkal kevesebb szabály betartására kötelezettek, ráadásul még kedvezőbb adózási szabályok is vonatkoznak rájuk. Emiatt várható volt, hogy a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó szabályok szigorodni fognak, a kedvező adózási mód mértéke növekszik, esetleg az átalányadózás intézményét eltörlik. Most mi történik? Pont az ellenkezője – hívta fel a figyelmet Tóth-Mihályi Zsuzsanna, az ABT Treuhand adótanácsadója legfrissebb blogbejegyzésében.

2018-tól három ingatlan után is lehet majd átalányadózást választani

Az szja-törvény 2018. január 1-jén életbe lépő változása szerint az átalányadózás a korábbi egy rövid távra kiadott ingatlan helyett már legfeljebb három ingatlanra is alkalmazható lesz – tehát 2018-tól még szélesebb kör választhatja a kedvező adózási módot.

Az átalányadó választásának egyéb feltételei változatlanok maradnak, tehát az választhatja az átalányadózást, aki:

  • magánszemélyként – nem egyéni vállalkozóként – fizető-vendéglátó tevékenységet folytat
  • rövid távra adja bérbe ingatlanát
  • a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő lakásban folytatja.

Ha a bérbeadó megfelel a fenti feltételeknek, akkor az szja-fizetési kötelezettsége (függetlenül az elért bevételtől): 38 400 Ft/szoba/év.

Azért érdemes vigyázni!

Ennyire azért nem egyszerű a helyzet, mert számolni kell az áfafizetési kötelezettséggel is: a rövid távú lakáskiadás alapvetően áfaköteles tevékenység, amely 18 százalékos áfakulccsal adózik. Aki jogosult rá, az jellemzően alanyi mentességet választ azért, hogy a 18 százalékos áfa ne növelje meg a szobakiadás árát. Az alanyi mentesség választásának a felső határa 2017-ben 8 millió Ft. Tehát 8 millió Ft-os éves bevétel fölött, kikerülünk az alanyi mentes körből, ezért már nem számlázhatunk áfamentesen, be kell szednünk és be kell fizetnünk a 18 százalék áfát. Ez nem csak a kiadott szoba árát növeli meg (vagy a jövedelmünket csökkenti, ha bruttósítjuk az árat), hanem az adminisztrációs terheinket is. Cserébe annyit kapunk, hogy a lakáskiadással kapcsolatos, igazolt beszerzéseink áfája levonhatóvá válik.

Mennyivel több lakbért fizetünk az Airbnb miatt?
A budapesti belső kerületekben lévő lakások bérleti díja 20-30 százalékkal magasabb lehet a fővárosi átlagnál. Ez a különbség 3-5 évvel ezelőtt mindössze 10 százalék volt, a növekedés pedig elsősorban a lakáshotelek elterjedésének köszönhető – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a magánszemélyek által kiadásra meghirdetett több mint 100 ezer lakás bérleti díját vizsgálta meg.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét