A kemény fagyok ellenére miért kevesebb a madár az etetőkön? Az elmúlt hetekben számos alkalommal futott be ez a kérdés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) az ország egész területéről – tájékoztatta a Hírlapot Orbán Zoltán, az MME szóvivője.
A beszámolók szerint azokon a helyeken is, ahol évek, évtizedek óta folyik téli etetés, gyakran a szokott madárlétszám töredékét tapasztalják a madárbarátok, az újonnan létesült etetők pedig sokszor konganak az ürességtől.
– A jelenségnél, csak annak magyarázata lehet furcsább – fogalmazott a szóvivő. – Az ok ugyanis az enyhe télre vezethető vissza, pontosabban arra, hogy immáron negyedik éve ősziesen enyhe hőmérséklettel és hómentesen indult a tél Európa és Ázsia hatalmas északi és középső térségeiben. Az évszakhoz képest szokatlanul barátságos időjárási viszonyok közepette a messzi észak madarai sokkal kisebb számban indulhattak meg délre, így a Kárpát-medencébe. Ráadásul a nálunk telelő madarak bőven találnak táplálékot a mezők, szántók hómentes területeiben, ezért kisebb számban, vagy egyáltalán nem is húzódtak be a lakott területekre, és az itt működő etetőkre.
Orbán Zoltán kiemelte: ebbe az eleve alacsonyabb madárlétszámú környezetbe érkezett meg január elején az évek óta nem látott keménységű és tartós fagyokat hozó sarkvidéki hidegfront.
– A madarak az ilyen markáns meteorológiai eseményeket képesek napokkal előbb érzékelni – egészítette ki. – Ez a képesség azért fontos számukra, mert így lehetőségük, idejük van időben délebbre húzódni a túlélési esélyeiket jelentősen csökkentő időjárási körülmények elől. Így a potenciális etetőlátogató madarak idén eleve jelentősen alacsonyabb hazai létszáma a front elől délebbre húzódva az etetők helyenkénti elnéptelenedéséhez vezetett.
A madarak létszámcsökkenése a vizes élőhelyeken még markánsabban jelentkezett, hiszen a folyók, tavak madarai az alapvető fontosságú életterüket veszítették el a táplálkozó-, pihenő- és éjszakázóhelyet egyaránt biztosító vizek befagyásával. A madáretetők alacsony madárforgalmának hátterében tehát nem a kérdésekben alkalmilag felmerülő madárinfluenza vagy éppen a ragadozómadarak állnak, hanem a klímaváltozás kapcsán egyre gyakrabban tapasztalható, szokatlanul enyhe és hó mentes télkezdet, majd az ezt megváltoztató „szibériai hideg” betörése.
Forrás: www.heol.hu
