A NAP TELEPÜLÉSE: Poroszló

Új rovatot indítunk! Igyekszünk több hevesi településről egy -egy rövid bemutatást közreadni.

Ma célpontunk a megyei legdélibb települése: Poroszló

Jelentős útvonalak csomópontja ez a tájegység, mert a „kezdetek” óta ez az egyik legalkalmasabb átkelőhely a Tiszán. Ennél fogva az őskortól lakott terület. A kő- és rézkorból is kerültek elő leletek Rábolyon, illetve Aponháton. Az előbbi területen szarmata kori (Kr. u. II-IV. század) emlékeket is találtak.

Középkor

A mai falu első említése Anonymusnál található: „Árpád vezér és övéi megindulván az Egur [Eger patak] vizéig jövének […] s táboruk az Ustoros [Ostoros] vizétől Purozlou váráig terjedt.” Az Árpád-kori királyi földvár helye ma is kivehető. A X. századtól kezdődően fejedelmi-királyi udvarhely volt itt, amelyet szolgáltató falvak (Lövő, Orosz, Magyarad, Tarján, Ráboly, Szőlős, Halász, Sej, Hídvég, Hegenülése) rendszere vett körül. Első ismert birtokosai a Sártiván-Vecse nemzetségből kerültek ki. A XIII. században már számottevő település volt, mert egy oklevél bencés monostort, egy másik ispotályt, egy harmadik pedig plébániatemplomot is említ itt. 1231-ben a nádor részt vett egy poroszlói gyűlésen,1248-ban pedig IV. Béla király Lambert egri püspöknek adta a poroszlói vámrészt.

1253-ban mint királyi földbirtok és egyházi hely szerepel, továbbá sótároló, vám-és révhely. Jelentős számú lakossága miatt önálló plébániája volt. A Sártiván-Vecséktől 1299-ben kerül Rátót nembeli Domokos tárnokmesterhez, majd kap itt birtokot Miklós pécsi püspök, a Hanczkófiak, Zsadányiak, Rozgonyiak, Egerszalókyak, Poroszlóyak és az egri káptalan.

Coa_Hungary_Town_Poroszló.svg

A falu történetének legjelentősebb eseményei IV. Béla és fia, a későbbi V. István polgárháborújához kapcsolódnak. 1262.december 5-ére István, aki itt nevezi először magát „ifjabb királynak”, 5 vármegye nemességét és a kun előkelőket ide hívja össze egy gyűlésre (a magyar történelemben először kéri ki egy uralkodó a nemesség véleményét!), ahol esküvel megerősíti és kiegészíti az apjával korábban kötött pozsonyi béke pontjait. Az ellenségeskedés kiújulása után, 1265elején pedig István Poroszlónál kel át a Tiszán, összevonja seregeit, és megindul apja ellen, akinek hadait Isaszegnél le is győzi. Poroszló monostora ekkoriban hiteleshely volt: több Árpád-házi király, valamint Károly Róbert, Nagy Lajos,Hunyadi Mátyás adott itt ki oklevelet. A település 1460-ban már mezőváros, amely tiszai révdíjat és vámot szed, valamint sókamarája van, és keresztülmegy rajta a Budát Erdéllyel összekötő főút, a “via magna”.

Újkor

Református templom

Poroszló lakóit nemcsak a megélhetés gondjai, hanem a természeti csapások és járványok is sújtották. A medréből kilépő Tisza sokszor változtatta ártérré a falu határát. A kolera 1831-ben 207 áldozatot szedett. 1862-ben tűzvész hamvasztotta el a város jelentős részét. 1822-ben a poroszlóiak töltést akartak építeni a várostól a tiszai révig, de ezt Károlyi István földesúr (vámszedés reményében) magára vállalta, így 1836-ra el is készült. Akkor már 2 éve állt a révet bérbe vevő Pankotay Józsa György által építtetett tölgyfa alapú Tisza-híd. Ezt a hidat a jégzajlás megrongálta, de 1846-ban újjáépítették 1847-ben már Petőfi is átkelhetett rajta.

A szabadságharc és a dualizmus időszaka

Az 1848-49-es szabadságharc idején Poroszló, mint tiszai átkelőhely, ismét fontos események színhelye lett. A forradalom győzelme után 127 poroszlói állt nemzetőrnek, közülük 86 a horvát veszély idején már honvédnek jelentkezett. 1849. február 6-án Asbóth Lajos alezredes itt vert vissza egy 300 főnyi osztrák lovascsapatot. A kápolnai csata alatt, február 27-én Kossuth Poroszlón tartózkodott, és a helyi hagyomány szerint a katolikus templom előtt tapasztotta a földre a fülét, hogy hallja a csatazajt. A vereség után a sereg vezetőivel (akik közül többen később Aradon vértanúk lettek) is itt találkozott. Március 2-án Görgey harc nélkül kiürítette Poroszlót, de Windisch-Grätz herceg elővédje csak 4 nap múlva mert bevonulni, hogy pár hét után ismét visszavonuljanak a tavaszi hadjáratra induló magyarok elől. Az orosz beavatkozás után, 1849. július 25-én Korponay János honvéd ezredes foglalt védelmi állást Poroszlónál 2500 katonájával, Gorcsakov tábornok 12 000 főnyi seregével szemben. Az oroszok elfoglalták a töltést, de a hidat Korponay felgyújtatta,  így az ellenség csak erős tüzérségi előkészítés után, másnap tudott átkelni a folyón.

Az önkényuralom ínséges éveket hozott. 1863-ban a 4168 lakosból 2168-nak nem volt munkája. A Tisza-szabályozás keretei között 1864-65-ben három kanyart vágtak át, ami 16,8 km-rel rövidítette le a folyó itteni szakaszát, de a folyási sebesség növekedése és a szabályozás hiányosságai miatt az 1870-80-as éveket rekordárvizek jellemezték. Megnyugvást csak 1889-1900 között megépült védőgátak hoztak. Az 1867-es kiegyezés után (az immár csak nagyközség) Poroszló lassan fejlődésnek indult. 1877-ben nyílt meg a Klein Jakab-féle gőzmalom és gőzfűrészgyár, amely két évtized múltán kefe-, meszelő-, talicska- és téglagyárrá bővült. Fejlődtek a nagybirtokok is. A tehetősebbek helyben, vagy a szomszédos Tiszafüred határában vásároltak földet.

20. századi traumák

Az 1919-es Tanácsköztársaság eseményei Poroszlót sem hagyták érintetlenül: május 1-jén Lukács György filozófus (akkor a Vörös Hadsereg 5. hadosztályának komisszárja) parancsára Sárói Szabó Tibor zászlóaljparancsnok Saskői Miklós század­parancsnok kijelölése alapján a Tisza-parti vasúti töltés mellett megtize­deltette a túlerővel szemben Tiszafüredről visszavonulókat. Később a Poroszlón is vöröskatonákat toborzó debreceni Nagy József parancsára Rábolypusztán agyonlőtték a káptalan javait védelmező Komáromy István intézőt. Váry Albert rajta kívül hat áldozat nevét sorolja föl (Csupor Lajos, Malik Ferenc, Fenyő Nándor, Sück Emil, Tóth Lajos, Varga Károly), de a későbbiekben a vérengzés kapcsán már 7-9 főről van szó. A Tisza-híd környéke nagy csata színhelye volt: július 22-24-én a „tiszai offenzíva” során a folyón átkelő, tüzérség és lőszer nélküli 80. nemzetközi dandárt megállították, majd visszaverték a háromszoros túlerőben lévő, a poroszlói nagybirtokosok által is segített románok. Több mint 1000 internacionalista esett el, és a híd egy részét is felrobbantották.

A 19–20. század fordulójától kezdődő időszakot a népesség számának stagnálása jellemzi. A település belterülete az 1920-as évekig nem bővült tovább. Csak a Nagyatádi Szabó István-féle 1920-as földreform házhelyosztása következtében kezdett terjeszkedni a falu szalagtelkes, fésűs beépítésű utcákkal, a lakosság száma pedig 5300 főre emelkedett. 1927-ben készült el az Eger-patak hídja, amely a maga 284 méterével akkoriban az ország leghosszabb közúti hídja volt. A „Poroszlói Csapói Erdőbirtokosság” egyik jegyzőkönyve alapján 1936-ban 4 nagybirtok, 9 középbirtok és 979 kisbirtok volt. Az 5187 főnyi lakosságból majd 4000 földműves, több mint 500 volt cseléd. A közel száz kisiparos további 400 főt foglalkoztatott. A kiskereskedelemben 160-an dolgoztak. Az oktatás fejlesztésében és a kulturális élet felvirágoztatásában komoly szerepet játszott az 1896-1934 között aktív Jósvay Gábor kántortanító.

A korszak Poroszlójának meghatározó famíliája a Graefl család volt. A Graeflek régi német család, amelynek tagjai Széchenyi István hívására érkeztek Svájcból a Lánchíd építésére. 1869-ben jelentek meg Poroszlón, s 15 évvel később már a környék legnagyobb birtokosai voltak, mintegy hatezer katasztrális holdon gazdálkodtak. 1896-ban nyerték nemesi előnevükül a Poroszlóyt. Graefl Károly volt az, aki a poroszlói kastélyt építtette 1872-ben. Felesége családja a waterlooi csatában jeleskedett és ezért nemesi előnevet kapott. Négy gyermekük közül Andor poroszlói járási szolgabíró, majd 1896-ban a kerület (függetlenségi párti) országgyűlési képviselője. 1904-ben kezdte építtetni a kétútközi neoklasszicista stílusú kastélyt, amely az akkor már csak kétezer katasztrális holdnyi birtok központja volt. Károly elsőszülött fia, Jenő (Andor testvére) a drezdai és a hohenheimi gazdasági akadémiát végezte el, ló-, juh- és szürkemarha-tenyészete, gyümölcsfatelepei országosan ismertek voltak. Huszonkilenc éven át volt elnöke Heves vármegye Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártjának, felesége Horthy Miklós (a későbbi kormányzó) nővére, Paula volt, aki hat gyermeket szült neki, egyikük, ifjabb Jenő az első világháborúban vesztette életét. Horthy Miklós 1931-ben kinevezte a felsőháztagjának. A második világháború után elmenekültek az országból, előbb Svájcba, majd Brazíliába emigráltak, ahonnan később visszatelepültek Svájcba.

Poroszló_látkép

Poroszló napjainkban, a Tisza-tavon kialakított vízi sétánnyal és az Ökocentrummal

A XIX. század második felében megtelepedett, elsősorban iparos és kiskereskedő poroszlói zsidóság végzete 1944-ben teljesedett be: a 128, tiszafüredi gettóba zárt, majd Auschwitzba deportált ember közül 105-en váltak a holokauszt áldozataivá, úgyhogy 1945 után csak egy zsidó család maradt a faluban.

Stratégiai helyzete miatt a második világháború újabb megpróbáltatások elé állította a községet. 1944 nyarán angolszász gépek bombázták a hidat (részleges sikerrel). A hídőrségből többen meghaltak, de egy Liberatort sikerült lelőni. Október 27-én a visszavonuló németek felrobbantották a hidat, 28-ától november 7-éig pedig a túlerőben levő,hídfőt kiépítő szovjet alakulatokat próbálták itt feltartóztatni (utcai harcokban is) a német-magyar csapatok. A vasúti hidat előbb ideiglenesen, majd 1947-re véglegesen helyreállították, majd az 1960-as években egy közúti hidat is építettek mellé.

A földosztás után, a kollektivizálás során, állami gazdaságot és több termelőszövetkezetet is alapítottak a faluban, majd ezek egyesítésével jött létre a Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ, amely az 1990-es évekig a legnagyobb munkaadó volt Poroszlón. A településnek 1960-ban még 4770 lakója volt. Napjainkban a már kevesebb mint 3000 fős lakosság mezőgazdaságból és az 1970-es nagy árvíz után megépített kiskörei vízlépcső, valamint az ahhoz tartozó víztározó (Tisza-tó, melyhez Poroszló terültéből vették el a legtöbbet) létrejötte óta idegenforgalomból él („A Tisza-tó kapuja”).

Nemzetiségi, vallási összetétel

2011-ben a település lakosságának 82,5%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát (9,4% nem nyilatkozott). A magukat katolikusnak vallók aránya 33%, míg a reformátusoké 22% volt.

Híres szülöttei

Vass Lajos Általános Iskola

  • Vass Lajos karnagy 1927. április 5-én született Poroszlón, és 1992-ben halt meg Budapesten. A Röpülj Páva televíziós verseny szervezője és műsorvezetője, a Pávakör-mozgalom alapítója.
  • Vatai László (Poroszló, 1914. július 18. – Toronto, Kanada, 1993. augusztus 3.) magyar református lelkész, irodalomtörténész, filozófus, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő a Független Kisgazdapárt színeiben, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa.
  • Eölvedy-Gachal József (Poroszló, 1889. május 28. – Budapest, 1974) festőművész. Budapesten Zemplényi Tivadarnál, Szolnokon pedig Fényes Adolfnál részesült művészi képzésben. A nagybányai szabadiskolában Thorma János korrigálta. Egy évig Kassán dolgozott, majd 1919 őszétől Budapesten működött. Elnyerte a Rökk Szilárd-díjat. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
  • Versényi László (|Poroszló, 1931. június 19. – 2016. január 26.) magyar színművész, szinkronszínész, a Nemzeti Színház örökös tagja.
  • Gachal János (Poroszló, 1881. június 28. – Torontálvásárhely (Debelyacsa) ? , 1944. november ? .) bánsági református esperes, majd püspök (1942-44), akit a jugoszláv partizánok kínoztak, majd öltek meg.
  • Vass József (1899-1969) énekes, a Népművészet Mestere (1967), Vass Lajos karnagy édesapja.
  • Jólesz László (1916-2004) író, műfordító.
  • Bertha Zoltán (1914-2003) festőművész.
  • Cserőháti Kovács István (1950-) festőművész.
  • Dávidházy Sámuel (1789-1862) református lelkész, író.
  • Bartha Tamás Ferenc (1843-1918) katolikus teológus, plébános.

Nevezetességei

  • A község egyik legfőbb vonzereje a 127 km2-es Tisza-tó
  • A Tisza-tavi madárrezervátum, amely a Világörökség része, a kikötőkből szervezett túrákon keresztül látogatható. A poroszlói ősszikeseken a mai napig fennmaradt a lovaglási lehetőség, miközben megfigyelhető a ritkaságszámba menő túzokkolónia.
  • A Tisza-tavi Ökoturisztikai Tanösvény és Vízisétány (pallóutas tanösvény két madárvártával és egy 8 méter magas toronnyal)
  • Református templom 1793-ból
  • Katolikus templom 1797-ből
  • Zsidó temető
  • Tájház: a régi népi mesterségek és a falusi élet egy-egy pillanatát mutatják be egy eredeti 19. századi nádtetős parasztházban.
  • Községháza
  • Millenniumi emlékpark
  • A Graefl család kastélya a faluban, és attól 4 km-re, Kétútközön
  • Százéves kocsányos tölgyek a Cserőháton
  • 2012-ben nyílt meg a Tisza-tavi Ökocentrum b Európa legnagyobb édesvízi akváriumával, ahol pl. vizák is láthatók.
Teljes népesség 2920 fő (2015. jan. 1.)

 

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

forrás: wikipedia

One thought on “A NAP TELEPÜLÉSE: Poroszló

  • 2016-09-29 at 18:37
    Permalink

    CZÖVEK LAJOS karnagy, nyugalmazott főiskolai tanár, népzenegyűjtő, zeneszerző 1918. március 27-én született POROSZLÓn. Tanulmányait a Sárospataki Református Tanítóképzőben végezte, majd 1946-tól 1948-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai ének-, zenetanár és karvezetőképző szakán Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán és Vásárhelyi Zoltán növendékeként szerzett diplomát. 1947 és 1949 között a karcagi gimnázium, 1949-től 1952-ig a debreceni Tanítóképző Intézet énektanára lett, karnagya, majd 1952 és 1955 között a debreceni Zeneművészeti Szakközépiskolában szolfézstanár és karvezető volt. 1956-tól 1959-ig gimnáziumi énektanárként működött. Nemzedékeket nevelt 1959 és 1983 között a debreceni Tanítóképző Főiskola tanáraként. A Maróthi György kórus és a Debreceni Népi Együttes karnagya, a KÓTA Hajdú-Bihar megyei titkára. Zeneszerzőként népdalfeldolgozásokat készített kórusra és népi zenekarra. Munkásságáért megkapta Debrecen város Csokonia-díját, éteművéért pedig a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetést. 2008. február 11-én halt meg Debrecenben, ahol február 20-án volt a temetése.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.